shuriken-jutsu – dobóeszközök


A shuriken-jutsu a különböző, kisebb-nagyobb méretű dobóeszközök, a shuriken használatát foglalja magában. Ezeket általában a ruhába rejtve hordták. Kiválóan alkalmas futás, menekülés közbeni harcra, védekezésre, az ellenfél lassítására, figyelmének megosztására vagy akár megölésére, de ez utóbbi ritka eset.

Itt külön figyelmet érdemel az, hogy a shuriken (általában csillag alakú, de nem ritkán csak egy penge vagy tüske, ez a bo-shuriken) közvetlen találattal csak a legritkább esetben okoz halált. A shuriken halálos voltát a rajta levő méreg adta volna, már hogyha lett volna rajta, mert az így a használóra is nagy veszélyt jelentett volna.

Általában kilencesével hordták a Tao és a Mikkyo kilences egysége iránti tiszteletből. A Togakure Ryu négyágú dobócsillagot használt, amelynek a neve senban-shuriken.

A shuriken általában fémből készült. Fából általában a nagyobb kereszteket készítették, melyek hasznosak voltak a lovasok ellen. Ez utóbbit a középkori Európában is használták.

Itt érdemes megemlíteni a tetsubishi és az igadama nevű eszközöket is.

Shuriken helyett használható ceruza, toll, ecset, csészealj, kisebb olló vagy kés is. Ma is használnak shuriken-t, méghozzá a rendőrség és a katonaság különleges alakulatainál. (Egy jó shuriken 5 méteren belül kizökkenti az ellenfelet a ritmusából.) Nagyon parktikus fegyver, főleg tűz- és robbanásveszélyes helyeken vetik be, ahol a lőfegyverek torkolattüze vagy a célt tévesztett lövedék súlyos károk okozója lehet (olajfinomító, alkoholgyár, egyéb vegyi üzem, erőmű).