Az élet és a halál kapcsolatban állnak egymással. Akárcsak az In és a Yo (Yin és Yang). Idei tanításomnak ez a tárgya. Ahogy egy mágnes és a vas, az élet és a halál is vonzzák egymást, mindig közelebb kerülnek egymáshoz.
Mihelyt megszületsz, és életet kapsz, a halál máris elkerülhetetlen. Amikor a halál közeleg, ne lepődj meg és ne légy megrendülve. Vedd át az élet ritmusát. Légy egyensúlyban vele. Ez ennek az évnek a témája.
Ezért mondom a tanítványaimnak, nem számít milyen jártasságra tett szert valaki a harcművészetekben, vagy akár a ninjutsuban, ha nem sajátítja el ezt az egyensúlyt, ritmust.
Ez a Kihon Happo alapja! Nem az alakiság. Csak az előírások gyakorlása nem vezet igazi eredményre. Az alakiság állandó ismétlése a gyakorlás gyermeki módja. Eljön még az idő, amikor éppen a külsőségek lesznek azok, amelyeket megszüntetnél.
Gyakran hallom tanítványaimat vitatkozni bizonyos témáknál, hogy „a helyes forma” vagy „ennek a testtartásnak ilyennek kellene lennie” és hasonlók. Az igazi harc, a valódi küzdelmek, sohasem korrektek. Sem formailag, sem lelkileg. A lényeg azonban nem ez.
Ha úgy gondolod, hogy ellenfeled erős, természetesen elmész valami fegyverért, azután – bumm! Ugye, milyen egyszerű?
Ez a fajta józanész, vagy „nyilvánvaló dolgok” nagyon fontosak. Ez az, amiért a tanítványaimat oktatom:
Szabadon, gyakorlati módon,
Tanulj magadtól, éld az életet!
Jiyu-ni, atarimae-ni
Jibun de narai, jibun de ikiro!
Habár sok tanítványom van, semmi szükség rájuk. Miért keresnek fel mégis? Mert megtanítom nekik, hogy hogyan tanítsák önmagukat. Ezért jönnek hozzám. Ez egészen más, mint a Ryu-Ha, vagy valami hasonló kimunkálása. Ez a valódi út, amelyet én tanítok.
Sok erős barátom vesz körül, akik különböző országokból érkeztek. Legtöbbjük olyan ember, akinek szülőföldjén háborút kellett túlélnie. Ők valamennyien a valóság. Igazi harcosok. Egy bizonyos fokig megértjük egymást. Takamatsu Sensei-vel végzett tréningem segített megérteni az ilyen típusú embereket. Ez olyan, mintha a saját magunk fajtája lennénk.
A rosszfiúk mindig valami mesterkedésen munkálkodnak. Ők a „nagy ötletek” emberei. Mindig valami csalafintasággal rukkolnak elő. Fontos annak a gondolkodásmódnak a kifejlesztése, amellyel ellent tudunk állni az ilyen embereknek, megtanulni, hogyan értsük meg őket. Az én módszerem az, hogy sohase gondolkozzunk a dolgokról általában. Te ismersz engem, én rendszerint nem gondolkodok egy bizonyos dologról a maga különlegességében. Ez csupán a folyamatosság kérdése. Ez a legjobb módja a tanítványok irányításának. Ez lesz a módszerünk, amikor majd velem gyakorolsz.
Amikor rangos japán tanítványaim hibáznak, eltévelyednek, megszidom őket. Ugyanez a helyzet a világ más részén lévő összes többi tanítványommal is. Számomra nincsenek határok. Nem tagadok meg semmit a nem japánoktól. Mindent az emberi kapcsolatok alapján teszek. Ez az igazi módszer, ahogy mindig is ez volt.
Ha nem így tanítanék, a tanítványaimat megölhetnék, ha eljön az idő. Ez nagyon szomorú lenne számomra. Ezért nem tanítok idegenszerű, természetellenes módon. Arra tanítom az embereket, hogy magukat tanítsák. Szabadon.
Dr. Masaaki Hatsumi
Bujinkan Dojo Soke
Forrás: www.bujinkandeutschland.de
Fordította: Rácz István
