Menü

Mi az a Ninjutsu?


Ninjutsu egy harcművészet. Harcművészet azt jelenti, hogy harcolunk, vagyis a harcot tanuljuk gyakoroljuk. A Harc az nem bunyó, hírig, vagy verekedés, hanem élet – halál küzdelem. Ezt tanuljuk és ennek az elveit igyekszünk megvalósítani művészi szinten. Ninjutsu 9Iskolát, Ryu-t foglal magában, melyek közül 3 Ninjutsu iskola, 6 pedig tradicionális Szamuráj Iskola. A szamurájok harcművészete, pedig általában a csataterekre készült, ahol abszolút nem ideális körülmények között és főleg nem egy ellenfél ellen kellet helyt állni. Ezeket a Budo alap elveire épülő tanításokat igyekszünk elsajátítani a Ninjutsu tréningeken. Természetesen ezen elveket másképp gyakoroljuk a felnőtt, a női, illetve a gyerek edzéseken is.

Ninjutsuban nincsenek szabályok, vagyis bármi megengedett, éppen ezért nincs verseny sem ebből a stílusból, hiszen nem sok értelme lenne. 

kenjutsu7

A  Budō Taijutsu a Ninjutsu egy másik neve, ez tradicionális ninja és szamuráj hagyományokat tanít, ölel magába. Leginkább az különbözteti meg a ninjutsut a többi japán stílustól, hogy nem a győzelem, hanem a túlélés a fő mozgató rugója és a motiváció minden mögött. Ahhoz, hogy megtanulhassuk, magunkévá tehessük elengedhetetlen, hogy az emberi lét három alapelemét: a testet, a szellemet és a lelket harmóniába hozzuk és folyamatosan csiszoljuk. Így válhatunk végül igazi harcossá.

A ninjutsu egy másfajta életmód, élet szemlélet. A megszokottól eltérő de nagyon megfelelő és pozitív hozzáállást ad a helyes életvitelhez. Kizökkent a komfortzónából, túl léptet a megszokott kényelmi határainkon, így segít felismerni a problémás helyzeteket, átlátni a lehetséges megoldásokat. Mozgáskultúrája teljesen természetes, egyszerű, mondhatni velünk született, úgyhogy csak újra fel kell idézni őket magunkban ott legbelül, hogy felszínre hozhassuk és le tudjuk vetkőzni a megszokások korlátait, melyeket a társadalomban támasztanak velünk szemben. A Ninjutsu megtanít nyitottá válni az élethez, más élőlényekhez, és ezen a nyitottságon keresztül érthetjük meg ennek az ősi harcművészetnek a legbenső mélységeit.

„A taijutsu /a ninjutsu pusztakezes technikái/ nem szabad, hogy a győzelemről vagy vesztésről szóljon, az életet és a létünket kell, hogy szolgálja. Máskülönben könnyen a forma rabjává válhatunk.„  Soke Masaaki Hatsumi

Mit Jelent a Ninjutsu?

Nin: Első szinten a NIN kitartást, álló és tűrőképességet, béketűrést jelent, mind fizikai, mind lelki téren. Második szótári jelentése: rejtőzködés, lopakodás, titokzatosság, túlélés. A NIN Japán írásképe két részből áll: külön-külön azt jelent: penge és szív. Szélesebb értelemben a NIN azt jelenti, hogy az ember uralkodik testén és elméjén, meg tudja különböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól…

Jutsu: Művészet, képesség.

“Az elvek ismerete az a tudás, vagyis intellektus. Az elvek alkalmazása pedig az a művészet…”

Így ebből a két szóból áll össze a Ninjutsu szó, mely a sokféle értelmezésben talán így a béketűrés művészetét is jelenti, szellemiségében legalábbis mindenképpen, de ami az edzéseket, a harcot illeti, ott elsősorban a Túlélés Művészeteként gondolunk rá.

Ninjutsu  egy tradicionális harcművészet, így elég sok tradicionális tanítást foglal magában. Eredetileg rengeteg féle Ninjutsu létezett, melyeket Ryuknak (iskoláknak) neveznek. Ezeknek a száma ismeretlen, de jelenleg a Bujinkanon belül 9 Ryu-t gyakorlunk. Ezen 9 Ryu tartalmazza az összes csatatéri mentalitást amivel csak találkozhatunk egy küzdelem során. Ezek a dolgok így voltak a régi, és így vannak a mai időkben is az utcán.  (Itt találod a 9 ryu leírását: A 9 Ryu)

Ninjutsu 18 fő Jutsu-t tanít

A Ninja Juhakkei a Togakure Ryu 18 alapvető művészetét, technikai csoportját tartalmazza. Ez a Ninja Juhakkei, a szamurájok tizennyolc alap ismeretanyagának, a Bugei Juhappan megfelelője (ami pedig a kínai 18 alap wushu fegyver mintáját követi), nagyjából meg is egyezik azzal, de vannak különbségek is. Összességében a ninjutsu számtalan kisebb-nagyobb jutsu-ból, művészetből, technikai csoportból áll, de ez a 18 kiemelt fontosságú. (Itt találod a 18 fő jutsu leírását: A 18 Jutsu)

Ninjutsu egy olyan harcművészet, ahol a filozófiával is foglalkozunk. Ez a Túlélés filozófiája, mely elveken alapszik. Olyan elveken, mint az önvédelem elve, mások védelmének az elve, a szeretet és erőszak nélküliség elve stb. Rengeteg könyv és cikk jelent már meg ezekben a témákban.

Sok cikket írtak már a Ninjutsu gyakorlói különböző harcművészettel és mindennapi élettel kapcsolatos témákban, melyeket elolvasva szembesülhetünk azzal, hogy a Ninjutsu valóban nem csupán egy harcművészet, önvédelem, vagy küzdősport a sok közül, hanem egy olyan rendszer, élet, vagy gondolkodás mód, mely az egyén egész életét, személyiségét megváltoztatja, jobbá teszi…

Ninjutsu Története:

A ninjutsu több mint 1400 éves múltra tekint vissza. A rendelkezésre álló források szerint a ninják őseinek egyik csoportja a yamabushik, harcos hegyi szerzetesek voltak. Ők a világtól elszigetelve, a távoli, eldugott hegyvidékeken éltek zárt közösségekben. Szemben álltak a feudális urakkal, saját törvényeik szerint éltek, és mesterei voltak a harcművészeteknek. Saját erődrendszereikben védték az érdekeiket a tartományurakkal szemben, akiknek közel kétszáz évbe telt, hogy letörjék, megsemmisítsék őket. Ez a harc a híres hadvezér és shogun, Oda Nobunaga idején volt a legpusztítóbb. Szinte tökéletesen kiirtották őket, mára csak egy-két szekta maradt fenn.

Tengu-madárember, Japán Démonok, akiktől a Ninjutsut származtatják:

A ninjutsu több mint 1400 éves múltra tekint vissza. A rendelkezésre álló források szerint a ninják őseinek egyik csoportja a yamabushik, harcos hegyi szerzetesek voltak. Ők a világtól elszigetelve, a távoli, eldugott hegyvidékeken éltek zárt közösségekben. Szemben álltak a feudális urakkal, saját törvényeik szerint éltek, és mesterei voltak a harcművészeteknek. Saját erődrendszereikben védték az érdekeiket a tartományurakkal szemben, akiknek közel kétszáz évbe telt, hogy letörjék, megsemmisítsék őket. Ez a harc a híres hadvezér és shogun, Oda Nobunaga idején volt a legpusztítóbb. Szinte tökéletesen kiirtották őket, mára csak egy-két szekta maradt fenn.

Az elődök másik csoportjának a bushikat (harcosokat) tekinthetjük, akik szintén a hegyekben éltek, viszont rendszeresen teljesítettek katonai szolgálatot a helyi daimyo-nál (földesúrnál).
Így némelyikük összekötőként is működött a két kaszt, a yamabushik és a szamurájok között. Többen közülük később egy-egy nindzsa klán vezetői lettek.

Az ősök harmadik csoportjáról a régi, kézzel írott densho-k (iratok) tesznek említést. Ezekben az áll, hogy a Tang-kori Kínából több esetben is vándoroltak vagy menekültek Japánba tudósok, papok, bölcsek, katonai vezetők és harcosok, akik többnyire Ise és Kii vadonjaiban telepedtek le. Ezek az emberek magukkal hozták a korabeli tudományok számos ágát (orvostudomány, kalendáriumkészítés, asztrológia, geográfia, hadművészet, mágia, láthatatlanná válás) tartalmazó densho-kat is, valamint vallásukat, filozófiai rendszerüket (Taoizmus, Konfucianizmus, Buddhizmus) is. Tanaikat kezdetben csak saját társadalmukban terjesztették. Ebből a körből lépett ki később a Zen-Buddhizmus, és Japán legelterjedtebb vallása lett.

Tengu-madárember, Japán Démonok, akiktől a Ninjutsut származtatják:

Azok az emberek, akiket ma ninja-ként ismerünk, sokáig nem is használták magukra ezt a kifejezést. Ehelyett a shinobi névvel illették magukat, amelynek jelentése “politikai, vallási, harci startégia gyakorlója”. A ninják közössége a szamuráj kaszttal ellentétes kultúraként volt jelen a feudális Japánban. Ugyanakkor sok ninja “hivatalosan” szamuráj volt, aki valamelyik nagyúr szolgálatában állt. Így megismerték a szamurájok harci technikáit és harcművészeteit, s egyszersmind ellentechnikákat alakíthattak ki.

A ninják önmagukat a tenguktól, mítikus madáremberektől származtatják. A tenguk a harcművészet, különösen a kardforgatás híres mesterei voltak. Sok vívótechnika, amelyeket a tenguktól származtatnak, még ma is titkos. A ninják ősei idővel kialakították saját hierarchikus rendjüket, amelynek legalján a genin-ek, a “közkatonák”, a közninják álltak. Felettük álltak a chunin-ok, akik 20-30 genin parancsnokai voltak. Ők közvetítették a geninek felé a csak általuk ismert klán-vezetők, jonin-ok utasításait.

Az első feljegyzés olyan személyekről, akiket nindzsáknak nevezhetünk, egy a 700-as évek elején keletkezett történelmi feljegyzésben, a Nihongi-ben található, ahol egy 587-ben megtörtént csata leírásában találkozhatunk velük..

Mint a Távol-Keleten szinte minden, a ninjutsu is erős kínai kötelékekkel rendelkezik. Számos titkos tan, titkos könyv, harci technika, mágia, stb. is Kínából került át Japánba, ott pedig először, vagy kizárólagosan a nindzsák birtokolták. Például a lőporkészítés titkát – több egyéb tekerccsel együtt – egy kínai herceg palotájából lopta el egy nindzsa. A Gyokko Ryu Kosshijutsu-t is egy kínai személytől eredeztetik.

A nindzsák Japán legvéresebb korszakában, az 1500-as években voltak a legaktívabbak. Ez időtájt a ninjutsu sokat fejlődött, de az egymást követő háborúk miatt jó néhány ryu örökre eltűnt.

Élvezhették a szamuráj előjogokat, tájékozódhattak azokban a társadalmi körökben, ahová másként nem juthattak volna be, nem utolsó sorban pedig bővíthették saját ismeretanyagukat, akár a harcművészet terén is.

A ninjutsu iskolák (ryu-k) mintegy hetven család harcművészetének csiszolása, finomítása által váltak egyre erősebbé és jól elkülöníthetővé. Néha előfordult, hogy egy akció kivitelezéséhez létrehoztak egy új ninjutsu iskolát, amit azután nem ritkán meg is szüntettek, de néha egy-egy ilyen iskolát tovább éltettek. Sok ryu csak egy, esetleg néhány családon belül élt vagy él még ma is.

 Szamurájok a Tokugava sógunátus idelyén

Tokugawa-shogunátus (1603-1867) idején a titkosrendőrség állományának jelentős részét nindzsák alkották, a II. világháborúban pedig mint a különleges alakulatok tagjai harcoltak.

A ninjutsu az 1960-as években “nyitott a nagyközönség felé”. Napjainkban – talán 20-30 – olyan ryu van, amelyik létezéséről lehet tudni, és esetleg még dojo-ja is van. A jelenleg létező iskoláknak ez talán a fele, és az “ismert” iskoláknak is vannak olyan technikái, amelyeket csak a legjobbaknak, vagy csak japánoknak tanítanak meg. A ninjutsu számos ország katonai szerveinek kiképzési anyagának részét képezi. Tanítják rendőröknek, katonáknak és különleges alakulatok tagjainak is.

Szervezetek:

Eredetileg a Ninjutsut nem tanították fehér embereknek. Egészen 1980-ig, amikor is nyitott a stílus a világ felé. Az addigi legelismertebb és legnagyobb tudású mester Takamatsu Toshitsugu volt, aki több Ninjutsu és Samurai ryunak is a soron következő Menkyo-ja, vezetője, nagy mestere volt. Több nagytudású tanítványa is, mind létre hozott egy-egy saját szervezetet.  Ezek közül a 3 legismertebb

  • Bujinkan

vezetője: Dr Masaaki Hatsumi sensei

  • Jinenkan

vezetője: Manaka Unsui sensei

  • Genbukan

vezetője: T. Shoto Tanemura sensei

Mindegyik szervezet több magas rangú oktatóval, Sihannal rendelkezik, és ők rendszeresen tartanak szemináriumokat, oktatásokat az egész világon, civileknek,  katonai és rendfenntartó szerveknek is. Különféle speciális alakulatok a világ minden táján, a mai napig a ninjutsuból fennmaradt, illetve átültetett elveket és stratégiákat tanulják gyakorolják, és nem egyen közülük a Ninjutsu rendszeres gyakorlói is.

A Ninjutsu Felépítése:

A Ninjutsu alapja a Tai jutsu. A Tai testet jelent, a Jutsu művészetet. Ez azt jelenti, hogy a Ninjutsuban, minden mozgást úgy hajtunk végre, hogy a mozgás alatt az egész testet használjuk. Ha egy ütést veszünk alapul az ütés alkalmával nem csak az erőnket használva ütünk, hanem a váll, a csípő, a lábak, még a lábujjak is részt vesznek az ütés kivitelezésében. Ez az elv érvényesül minden technikára, függetlenül, hogy van e nálunk valamilyen eszköz, vagy nincs.

A Ninjutsuban nem technikákat, hanem elveket tanulunk. Nem a jó technikáért gyakorlunk, hanem az elvek helyes értelmezéséért, végrehajtásáért. Az elvek helyes alkalmazásának eredménye a jó technika.

A Tai Jutsunak három része van:

Daken Tai Jutsu amely az ütéseket, rúgásokat, védéseket tartalmazza. Ezeket bármely szögből, irányból végezhetjük. Az a cél, hogy az adott szituációban a lehető leghatásosabb technikát alkalmazzuk. Bármely testrészünkkel végezhetjük a technikákat. Mivel az egész testünk energiáját használjuk, nem szükséges, hogy erősek legyünk. Nem a támadó ellen, fizikuma ellen harcolunk. A tudatán keresztül hatunk a testére. Ehhez megfelelő helyekre elhelyezett támadásokat, védekezéseket alkalmazunk.

Ju Tai Jutsu, mely tartalmazza a különböző csavarásokat, feszítéseket, kulcsokat, dobásokat, és az ezekre történő kontratechnikákat.

Taihen Jutsu a Ninjutsu mozgásanyagát tartalmazza. Ide tartoznak a kitérések, lépések, ugrások, esések, zuhanások, gurulások.

A három rész alkotja a Ninjutsut. Ezek kiegészítik egymást. A tanulónak mind a három területnek az alapelveit meg kell értenie ahhoz, hogy a Ninjutsut alkalmazni tudja.

Mivel a Ninjutsu egy harcművészet, a technikákat reális támadásokra, életszerű helyzetekre gyakoroljuk. Ide tartozik például, hogy a tanulónak a betonon is kifogástalanul kell esnie, hiszen az utcán ritkán van tatami (szőnyeg).

Mikor értette meg valaki a Ninjutsut, hogy alkalmazni tudja?

A megértésnek három szakasza van:

Első szakasz: Amikor a tanuló megérti az elveket. Igazán még nem tudja alkalmazni, csak edzésen gyakorolja, de tudja és felismeri azokat.

Második szakasz: Amikor tanult, technikákban tudja ezeket az elveket alkalmazni, egyre könnyedebben, spontánabb módon, természetesebben.

Harmadik szakasz: Amikor spontán helyzetekben, váratlan szituációkban is képes helyesen dönteni, mondhatni készség szintjén elsajátította az elvet és annak alkalmazását.

Visszatérve a kérdéshez a válasz mindig és soha. Mindig, hiszen minden szinten alkalmazzuk a tudásunknak megfelelően és soha, mert egy élet is kevés ahhoz, hogy mindent megérthessünk, és minden szituációra felkészülhessünk.

Milyen fegyvereket használ a Ninjutsu?

Ennek a három résznek a további megértését segíti elő az eszközök (kard, kés, botok, pisztoly, stb.) használata. Első ízben a tradicionális eszközök használatával ismerkedünk meg, majd a használati tárgyak (mobiltelefon, sapka, toll, ruhadarabok, táska, szíj, stb.) alkalmazásai következnek.  (A Fegyverekről itt olvashatsz.)

Kata, Gata.

Ez a két szó azonos jelentésű. Formagyakorlatot jelent. A Japán nyelvtan miatt van eltérés az írásban. Ez egy összetettebb koreografált mozgás, lehet egyéni, vagy páros, pusztakezes és eszközös. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyakorló ezeken keresztül gyakorolja és értse meg az elveket.

Az első a Sabaki Kata. Ez a kitéréseket tartalmazza.

A legfontosabb Kata, a Ninjutsu alapja a Kihon Happo. A Kihon-alaptechnikákat a Happo-nyolc utat, lehetőséget jelent.

Hatsumi Soke úgy tartja, hogy a Kihon Happo tartalmazza a Ninjutsu összes alapelvét. “Ha megértettük a Kihon Happot, megértettük a Ninjutsut”. Ebben tanuljuk meg az elveket.

Ez két részből áll a Koshi Kihon Sanpo (Ichiminji, Hicho, Jumonji no Kata-k), illetve a Koshi Kihon Goho (Omote Gyaku, Ura Gyaku, Ganseki Nage, Musha Dori, Oni Kudaki no Kata-ból).

Vannak olyan kata-k, melyeket a tanuló hoz létre az általa addig megismert anyagból, ezeket Henka-nak nevezzük

A Ninjutsu gyakorlásnak 3 fő szintje van:

Lassú gyakorlás: Többnyire így telnek a kezdő edzések, illetve az új technikák elsajátítása minden szinten ebben a fokozatban történik, hogy le tudjuk győzni, az eredmény orientált gyakorlást, és inkább a megértésnek és megtapasztalásnak a fényében gyakoroljunk.

Shinken gata: gyors támadásra történő gyors végrehajtás. Ebben az esetben a támadó a lehető leggyorsabban támad. A védekező, egy már begyakorolt mozgást végez. Célja, hogy a védekező gyorsan végre tudja hajtani a megbeszélt technikát az elvek alkalmazásával. Ezt inkább haladó szinten gyakoroljuk, ahol az uke, aki fogadja a támadást képes kivitelezni a technikát úgy, hogy nem okozzon maradandó sérülést a támadónak.

Randori: Ez még eggyel magasabb szint mint a Shinken gata. Ez egyfajta küzdelmet jelent. A támadó gyorsan és úgy támad ahogy csak akar. A védekezőnek az a célja, hogy spontán reakciókkal megnyerje a harcot. Ennek egy magasabb szintje a többemberes küzdelem, vagy fegyveres küzdelem. (Randorit csak nagyon kevés dojoban gyakorolnak.)

,