Életünkben sokféle képpen reagálhatunk dolgokra, szituációkra. Mondhatnám azt is, hogy másféle módon kell helyezkednünk minden egyes alkalomkor és minden egyes embernél, attól függően, hogy milyen kapcsolatot szeretnénk vele kialakítani, illetve kultiválni a jövőben.
Ha közel akarunk magunkhoz valakit engedni, akkor ugye a legjobb, szét tárt karokkal, mondjuk egy öleléssel, vagy egy kedves mosollyal jelezni felé, hogy be/elfogadjuk őt. Ha csak egy semleges kapcsolatra vágyunk az illetővel, akkor mondjuk csak érzelmek nélkül, mondhatni hidegen kommunikálhatunk vele, semleges testtartásban, bizonyos távolság megtartásával.
Ha pedig azt szeretnénk elérni, hogy az illető, semmiképpen ne kerüljön közelebb hozzánk, akkor azt az arcunkat mutatjuk neki, amiről tudjuk, hogy nem olyan vonzó, mondjuk grimaszolunk, bunkóskodunk vele, jelezvén, hogy semmi képpen nem szándékozunk a társaságát élvezni.
A harcművészetben ez ugyan így működik. A Seigan no Kamae egy harci állás, ami csípőtöl induló fegyverrel mutat egyenesen az ellenfél szeme közé. Mindegy milyen fegyver, vagy csak egyszerűen pusztakézzel állunk így, a hatása és az érzete ugyan ez. Távoltartani és jelezni, hogy semmi képpen nem akarjuk, hogy közeledjen. Mondhatni ez egy stratégiai , védekező állás, szavak és érzelmek nélkül… 🙂
Gouranga
