Posts Tagged filozófia
A Harcművészetről
Írta Kisordas a Bölcsesség, Olvasnivalók kategóriában, dátum: 2010. augusztus. 9.
A harc a maga kegyetlen valóságában törvények bírák és szabályok nélkül a maga brutális valóságában nem a filmekben látható mese történet, hanem az óvatlan és felkészületlen egyén szomorú valósága mikor azt gondolta, hogy vele ez úgy sem történhet meg…
“Az ki tudja mi a harc, az mindent megtesz, hogy elkerülje.”
Nincs legjobb stílus, nincs legjobb harcos, csak emberek vannak. Mindig a gyakorló, az egyéni lélek számít, nem a rendszer, amelyet tanulmányoz. Egy konfliktus esetén az ember – fizikailag, szellemileg, lelkileg – kifejlesztett egyénisége, szabadsága dönt.
Az emberek beszélnek a harcművészetről, különböző vicceket gyártanak róla, esetleg megpróbálják utánozni a mozdulatokat. Azonban csak az igazán kitartók és aktív tanulmányozók értik meg a harcművészet valódi jelentését.
Alapja: Fölé emelkedni az erőszaknak és az erőszakosságnak. Ez a fajta gyakorlás képes arra, hogy a bennünk rejlő hatalmas energiákat alkotó, építő jellegű tréningeken használjuk fel. Segítve ezzel önmagunk fizikai, szellemi és lelki fejlődését.
Ninjutsuban alapelveket tanulunk, gyakorlunk, nem pedig technikákat, és gyakorlatsorokat. Olyan elveket, melyek az életet is működtetik. Ezen elvek megértése, megvalósítása, a hely idő és körülmény szerinti megfelelő alkalmazása maga a harcművészet.
“Az elvek ismerete az a tudás, vagyis intellektus. Az elvek alkalmazása az pedig a művészet…”
Fegyver és ló harcművészeti tábor
A Bujinkan Bhima Dojo Nyári táborába hívlak meg sok szeretettel:http://ninjutsubudapest.com/wp-admin/post.php?action=edit&post=1318
Mikor lesz?
Időpont: A Tábor 2010 augusztus 11-15 szerda délutántól vasárnap délig fog tartani.
Hol lesz?
Helyszín: A négy napos tábor Magyarország egy eldugott településén, Nógrádban lesz. Hegyek közt egy völgyben húzódik meg a falu, és festői a környezet (Durván szép.
). Van egy vár rom, ami rengeteg csatát látott és ott fogunk fent edzeni a hegy tetején a romok között.
Hol fogok aludni?
Szállás: A szállás annak hegynek a tövében lesz amin a vár van, egy Iskolában. Az egész tornaterem a miénk, és ott leszünk, egyik végében a fiúk, másikban a lányok. Eső esetén így bent tuduk edzeni.
Mit fogok enni?
Étkezés: A tábor alatt napi 3-szori étkezést biztosítunk. Egy szerzetes barátom lesz a szakács, aki éveken át tanulmányozta az indiai konyhaművészetet, és jelenleg külföldön egy templomban Istennek főz. Szóval mennyei dolgokat fogunk enni.
Mi lesz a program?
Program: Mivel ez egy edző tábor lesz, ezért leginkább fejlődni megyünk oda mindenféle téren. A táborban a tervek szerint napi három edzés lesz. Reggel egy kis erőnlét, délelőtt Taijutsu (Alap mozgások), délután pedig trükkök, technikák minden mennyiségben.
Az edző táborban főleg fegyverekkel fogunk gyakorolni, mivel erre városi körülmények között nincs olyan sok lehetőség. Saját magunknak fogunk fegyvert készíteni, nagyon egyszerű dolgokból, majd azzal fogunk gyakorolni.
Valamint egy napot lovakkal fogunk tölteni, aki még nem ült lovon, az most fog. Délelőtt megtanuljuk hogyan kell, aztán ki lovaglunk a környékre, tapasztalt oktatók társaságában. (nagyon jámbor lovaik vannak). Megismerkedünk az érzéssel, hogy milyen együtt mozogni egy másik élőlénnyel.
Mit kell hoznom?
Felszerelés: Főleg magadat kell hoznod, meg 4 napra elég tiszta alsóneműt. Ha vannak gyakorló fegyvereid azokat, de ha nem, akkor ott is tudsz majd szerezni, hiszen ki fogunk menni az erdőre és mi magunk fogunk elkészíteni egy két egyszerű eszközt. Nem árt elemlámpa, esőkabát (vízhatlan ruha) meleg ruha (pulóver ilyesmi). Olyan ruha amit nem sajnálsz, de ha van, akkor természetesen gí, vagy terepszínű katonai ruházat esetleg, ha azt gondolod kényelmesebbnek. De ez nem túlélő tábor lesz, szóval olyan túl sok mindenre nem kell felkészülni, főleg azért, hogy ne a körülményekkel, hanem a tanulással a fejlődéssel legyél inkább elfoglalva.
Lesznek szivacsok, de nem árt ha esetleg hozol rá egy pokrócot, vagy lepedőt, valamint hálózsákot takarózni. A földön fogunk aludni, egyszerű körülmények között.
Ki jöhet?
A Táborba természetesen bárki eljöhet, ha betöltötte 16.-életévét, kortól, nemtől, vallási, faji, vagy bármiféle más megkülönböztetéstől függetlenül. (18 év alatt írásos szülői hozzájárulás kötelező)
Hogy tudok jelentkezni?
Jelentkezés: Vagy edzésen tudsz jelentkezni, tréning után, vagy emilben a ninjutsubudapest@gmail.com emailcímen.
Szóval Sok szeretettel várlak Magyarország egyik leggyönyörűbb falujában, ahol a fegyverek és a ló használatával fogunk megismerkedni egy kedves és jóindulatú csapattal, ahol te is értékes vagy.
Mennyibe fog kerülni?
Ára: A Tábor a Bujinkan Bhima Dojo tagjainak 22000Ft-ba kerül a nem Dojo tagoknak pedig 28000Ft. Ha szeretnél jönni, ott is tudsz fizetni, vagy esetleg oda adhatod a felét előre, és ott a másik felét.
Kisordas
Bujinkan Bhima Dojo
http://ninjutsubudapest.com/
ui: A Program, helyszín változtatás jogát fenntartjuk. De bárhol kihozzuk ennyiből…
Ha bármilyen kérdésed van, írd meg bátran ide a hozzászólásokhoz:
Juppo Sessho, ying-yang, tigris és sárkány
Ez az írás, csak a legfontosabb jelentésekre szorítkozik, a téma sokkal mélyebb mint amit itt bevezetésképp olvashatsz.
Kezdjük magával a névvel: teljes néven Koteki Ryuda Juppo Sessho Hibun no Kami. Nem technikáról, kata-ról, pláne valamilyen eszközről van szó. A pontos meghatározása nagyon nehéz, hiszen nem egy anyagi dologról, hanem egy fogalomról van szó, egy érzésről. Nincs formája, nem köthető szorosan egyik Ryu-hoz sem, de bármelyikben fellelhető. Sőt, az összes harcművészetben fellelhető, magasabb szint elképzelhetetlen nélküle.
A Juppo Sessho nem újdonság a Bujinkan-ban, mindig is tanították, de most, illetve tavaly lett az év témája, hogy nagyobb figyelmet kapjon, és szélesebb körben is ismerté váljon.
Az lesz a legegyszerűbb, ha szépen sorban végig megyek a neven, és ha külön-külön értelmezzük a szavakat, akkor mikor összeolvassuk, megnyílik előttünk a mélyebb értelmük is.
Ko: Tigris;
Ryu: Sárkány.
Igen a Ryu szónak van ilyen értelmezése is. A Tigris és a Sárkány a távol-keleti kultúrában misztikus, különleges erővel rendelkező teremtmények. Különösen a Sárkánynak van más megítélése, mint a nyugati kultúrákban. Távol-keleten a Sárkány a bölcsesség, és gyakran a jóság megtestesítője. A Tigris, mint mitológiai lény, sokkal jobban elterjedt, mint az állat maga. Japánban sem él tigris, soha nem is élt, maximum az állatkertben…
A Sárkány az égben él (Ten), bölcs és öreg, míg a Tigris a földön (Chi) él és fiatal, tettrekész. A Tigris a földön látja a Nyolc Irányt (előre, hátra, oldalra, és az “átlók”) a Sárkány az égen repülve látja az összes irányt, vagyis mind a tízet (Ju). A Sárkány stratéga, a Tigris taktikus. A Sárkány a Yin, védekezik. A Tigris a Yang, támad. Technikailag a Tigris üt, a Sárkány megragad. A mindennapi életünk során, hol Tigrisként, hol Sárkányként viselkedünk. Az életünk előrehaladtával, egyre több lesz bennünk a Sárkány, és a Tigris visszahúzódik, ritkábban jut szóhoz. Az átlag ember életében a Tigris dominál, legalább 75-80%-ban. A feladatunk az, hogy a Sárkány nagyobb teret kaphasson, próbáljunk meg nem Tigrisként reagálni az életünkben felbukkanó problémákra. (Tora no Maki, Ryu no Maki)
Teki: támadni, ütni.
Koteki: a Tigris támadása, ütése.
Da: védekezni, megragadni.
Ryuda: a Sárkány védekezése.
Koteki Ryuda: a harc közben egyszerre vagyunk Tigris és Sárkány, pillanatról pillanatra váltogatva, hol az egyikük, hol a másikuk erősebb bennünk.
Ju:10,
Ho: irány.
Juppo: 10 irány.
A Happo a nyolc irány, amely kiegészülve a fel és a le irányokkal alkotja a Juppo-t. A Happo jelenti a vízszintes irányú mozgásokat, vagyis két dimenziós. Ha ehhez hozzáadjuk a fel és a le irányokat, a két dimenziós világból (Ni JIgen) átlépünk a három dimenziós világba (San Jigen). Tehát a Happo úgy viszonyul a Juppo-hoz, mint a kör a gömbhöz
A Sessho (cserélni) két karakterből áll össze: a Setsu (hajolni) és a Ho (ami itt találkozást, ütközést jelent). A Sessho értelmezése: elhajolni, kitérni az Uke támadása elől.
“…fontos megértenetek a virágok és a bambusz lelkét, azt, hogy mikor kell meg(el)hajolni, mert fúj a szél, és mikor nem szükséges, mert nincs szél…” Hatsumi Soke Juppo Sessho: kitérni az Uke támadása elől, az összes lehetséges irányba.
Hibun: elrejteni, titkos.
Tehát a teljes értelmezés körülbelül így néz ki:
Koteki Ryuda Juppo Sessho Hibun no Kami, vagyis “…rejtett cserék a Tigris és a Sárkány között minden irányban, minden időben…”
Vagyis: a harc közben, illetve a mindennapi életünk során meg kell tanulnunk tudatosan cserélgetni, váltogatni a bennünk lévő Tigrist és Sárkányt, attól függően, melyikre van nagyobb szükségünk. De mindez úgy menjen végbe, hogy kívülről semmi ne látszódjon… Nem könnyű.
-
Vagy olvass tovább az oldalon. Én ezeket az írásokat ajánlanám Neked:
-Hogyan alakul át a test fegyverré?
-Fehér,citrom, narancs, vörös. A harci stratégia tudatállapot szintjeiről. Te vajon melyik vagy?
-A Kitartás titka. Mit jelent a Nin a Ninjutsuban?
-
NINJUTSU HIKETSU BUN
„… Minden harcművészet, és katonai stratégia lényege az önvédelem, és a veszélyek elhárítása. A ninjutsu a harci tréningen keresztül foglalja magába a legteljesebb önvédelmet. De a ninja e művészetben nem csak a testét használja, hanem ugyanúgy az agyát és a szellemét is.
A ninja útja a kitartás, fennmaradás, állhatatosság, a túlélés útja. Több mint puszta ütések és csapások tömkelege, mélyebb értelmű, mint az ellenfél eszén való túljárás; a ninjutsu annak a megvalósításának az útja, melyre szükségünk van, hogy a világot jobbá tegyük. Minden harcművészet tanulásának kezdetén a helyénvaló motiváció a fontos. A helyes lelkiállapot nélkül a harci technikáknak való kiszolgáltatottság, önépítés, önfejlesztés helyett önpusztításhoz vezethet. De vegyük hozzá azt is, hogy bármely kellemes dolog az életben is könnyen túlzásba vihető. Az önvédelem művészete, mely gondoskodik a belső békéről és biztonságról a harcművész számára, nem fejlődik a személyiség egyensúlya nélkül. Így csak szakadatlan konfliktusba, küzdelmekbe jut az ember, melyek végső fokon el is pusztíthatják.
Ha valaki tanulmányozza a ninjutsu lényegét, mentesül az „Én” vágyaitól, fokozatosan szert tesz a legyőzhetetlenség titkára; „isten lelkére és személyére”.
A harcosnak, ha győzni akar, harmóniában kell lennie a mindenséggel és így egy intuitív tudással a sors játékait elkerülheti. A mennyei gondviseléssel összhangban és az elfogulatlan természeti törvényekkel, valamint egy tiszta bizalommal teli szívvel a ninja megszerzi magának az éleselméjűséget, és ez vezeti őt sikerre a csatában, ha hódítania kell, vagy elrejtőznie ellenségei elől, ha szükséges.
A hatalmas – és az ő hideg személyes egészében gyönyörű – univerzum tartalmazza mindazt, amit mi jónak és rossznak nevezünk, és az összes választ azokra a paradoxonokra, melyeket látunk magunk körül.
A ninja szemét és agyát nyitva tartva rugalmasan követi az évszakok és a sors változásait, mindig csak annyit változik, amennyit szükséges, de mindig alkalmazkodik, úgy hogy már végül nincs semmi, ami meglepetésként érhetné…”
A Togakure-ryu Ninjutsu 33. nagymestere
-
-
kyojitsu tenkan ho – filozófia
Írta Kisordas a Jutsuk 18 művészet kategóriában, dátum: 2009. április. 26.
A Togakure Ryu fontos részét képezi. A magas szintű harcos mindent bevet a harcban, így az agyát is. A Kyojitsu Tenkan Ho formák az alapvető megközelítései minden nindzsa tevékenységének és gondolkodásának. A győzelem startégiája az igazság és csalás alkalmazásán alapszik (lásd Szun-ce). A nindzsa szabadon foglalkozik a hazugság és az igazság fogalmaival, melyeknek a saját fogalmaiban jól megalapozottnak kell lennie.
Megakadályozni az elveszetté, céltalanná válást, a saját tévedéseiben vagy tudatos módosításaiban a nindzsának karban kell tartania a seishin-t, vagyis meg kell tisztítania az agyát és a szívét. A nindzsa szándékai eltökéltek, még ha mások nem is annak látják.
- kyojitsu tenkan ho – filozófia
- yari-jutsu – lándzsaharc
- ten-mon – meteorológia
- taijutsu – pusztakezes harc
- sui-ren – vízi technikák
- shuriken-jutsu – dobóeszközök
- shinobi-iri – lopakodás
- seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
- naginata-jutsu – alabárdharc
- kusarigama-jutsu – láncos sarló
- kenjutsu – kardvívás
- kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
- inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
- henso-jutsu – álcázás, színészet
- cho-ho – kémkedés
- chi-mon – földrajz
- bo-ryaku – stratégia
- bo-jutsu – botvívás
- ba-jutsu – lovaglás
seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
Írta Kisordas a Jutsuk 18 művészet kategóriában, dátum: 2009. április. 26.
Önmagunk, személyes erőnk, erősségeink, gyengeségeink ismerete. Szellemi állóképességi gyakorlatok, a dolgok szemléletének útja, helyes látásmód.
Két fő részből tevődik össze. Az egyik a Go dai, az öt természeti elem, a másik a Kuji, a meditációs gyakorlatok.
Go dai: Az öt elem a nindzsa életének, gondolkodásának mozgatója. A harcban, a küzdelemben is ezt testesíti meg. A helyzetnek megfelelő legalkalmasabb motivációnak kell előtérbe kerülnie. Az emberi lelket is az öt elem határozza meg, a gyarlóságokat is így osztották fel.
* Go dai
– Chi: A Föld, az első és legfontosabb. Minden más kiindulópontja. A stabilizáció, a nyugodtság, a méltóság és az időtállóság jelképe. Maga az emberi test. A kéz kisujja jeleníti meg. Lélektani szempontból ez a lustaság, a változás és mozgás elvetése. A lusta embert könnyebb becsapni, megtéveszteni vagy akár megvesztegetni, mint az ébert. Könnyű elosonni mellette, mögötte, könnyen el lehet bújni és persze könnyen meg lehet ölni. A lustaság kihasználása a rakusha.
– Sui: A Víz. Az érzékek, érzések jele. Tapintás, hallás, látás, ingerek érzékelése. A víz az élet tápláló ereje. A gyűrűsujj jeleníti meg. A düh megfelelője. A víz az emberi tudat megfelelője, ami pedig a változékony és érzelmi reakciói vannak. “A harag rossz tanácsadó.” – mondja a régi közmondás. Ez valóban így van, tudták ezt a nindzsák is. Van akit a gúnyolódás, van akit a sértegetés, másokat a tehetetlenség dühít fel. A feldühített ember kapkod, elhamarkodottan cselekszik, hanyag, így könnyű préda az ellenfélnek. Több harcművészeti stílus is alkalmazza a feldühítés taktikáját az ellenféllel szemben, pontosan ebből az okból kifolyólag. Az első kitörés hatalmas erejű, ezért veszélyes lehet, hacsak nem direkt erre számítunk. A kitörés után az ellenfél kifullad, erejét veszti, így pedig már könnyen el lehet bánni vele. A düh kihasználása a dosha.
-Ka: A Tűz. A tűz az értelem, kreativitás, alkotóképesség, lobbanékonyság, erő jele. Vannak olyan pillanatok amikor habozás nélkül támadni kell,amikor is az ösztönöknek nagy szerepe van. Jele a középső ujj. A félelem, jámborság, jólelkűség eleme. Az ilyen embereket agresszivitással, durvasággal lehet befolyásolni. Ez az eszköze a rablóknak, a nemi erőszak elkövetőinek, a vagányoknak, az átnevelőtáboroknak, szigorított fegyintézeteknek, munkatáboroknak, de az elit katonai egységek kiképzésében is fontos szerepe van. Csak a legszilárdabb szellemmel lehet ellenállni a hosszabb időn át tartó progresszív lelki erőszaknak. Mindenki fél valamitől. Ha magunkba mélyedünk és megvizsgáljuk félelmeink okait, akkor már egy kicsit kevésbé félünk tőle. A félelmek csökkenthetőek, csak foglalkozni kell velük. Ha valaki nem foglalkozik a félelmeivel, akkor egész életén keresztül félni fog azoktól a bizonyos dolgoktól. Az ezzel való visszaélés a kyosha.
– Fu: A Szél. A vidámság, a jólelkűség, az emberek szeretete, az irántuk való jóindulat jele. Mindenhol mindig jelen van. A nindzsánál is mindig jelen kell, hogy legyen. A lágy szél mindent körbevesz, mindent kikerül, de nem pusztít. Jele a mutatóujj. Intellektuális beállítottság, szeretetre való képesség és igény. Koldusnak vagy nyomoréknak álcázva próbálták meg a nindzsák az emberek sajnálatát, együttérzését kihasználni. A megsajnált embert viszont általában le is becsülik mint ellenfelet, és ezt várta a nindzsa. A legtöbb jólelkű ember a hatékony támadási módokat túlságosan brutálisnak tartja, így azoktól kevésbé kell tartani. Ezen tulajdonságok kihasználása az aisha.
-Ku: Az Űr. A bennünket körülvevő világmindenség, az egyetemesség szimbóluma, a másik négy elem hordozója. A köztük lévő összeköttetés, az őket alkotó elemi részecskék jele. Jele a hüvelykujj. Lélektani szempontból ez a hiúság, mohóság és korlátlan lehetőségek utáni vágy eleme. A hiú ember ritkán ismeri fel az ellenségeit. Önteltségében nem törődik másokkal, észre sem veszi, amikor megbántja őket. Sőt, később sem veszi észre őket. Előbb-utóbb emiatt sebezhetővé válik. Az “ismeretlen” ellenség könnyen a bizalmába hízelegheti magát színlelt barátsággal, csodálattal. Könnyen zsarolható, becsapható és megtéveszthető. Ide tartozik a kéjvágy is. Ahol kéjvágyó az ellenfél, ott a helye a kunoichi-nek, a női nindzsának. Ennek a tulajdonságnak a kihasználása a kosha.
Kuji: A kuji olyan meditáció, mely a szellem és lélek edzését, megerősítését szolgálja. Ősi észak-indiai és tibeti misztikus tanokból származik, a Selyem-úton került Kínába az 1000-es évek táján, onnan Japánba a Tang-dinasztia idején jutott el. Szerves részévé vált a Mikkyo-nak, a nindzsa vallásnak. A kuji két rendszerből áll, a kuji-in-ből és a kuji-kiri-ből.
Kuji-in: A kuji-in, a “kilenc szó pecsét” összefűzött ujjakkal megvalósított kéztartások, melyek észak-indiai írásjelekre emlékeztetnek. A 9 ujj-jelzés alkalmazása a szellem és a természeti erők örök kapcsolatára épül.
* Kuji-in
- Rin (dokko-in): A tibeti villám és mennydörgés jele, a szellem és a test ereje. A szellemet és a testet összhangba kell hozni, hogy a külső hatásoknak ellent tudjon állni.
- Pyo (daikongo-in): A nagy gyémántok jele, az energia szimbóluma. A szellemi energiát meg kell erősíteni, és a test megfelelő helyeire irányítva a megfelelő időben kell bevetni.
– Toh (sotojishi-in): A megjelenő külső oroszlán jele, az univerzummal való harmónia. A nindzsa egyé válik az igazsággal, ezáltal betekintést nyer a sors útjába.
– Sha (uchijishin-in): A belső oroszlán jele. Jelentése: ép testben ép lélek. Egészségünket messzemenően pozitívan tudjuk befolyásolni a magunk számára úgy, hogy az másokra is pozitív hatással legyen.
-Kai (gebakuken-in): A kívülről bekötött ököl jele. A szenvedélyek és az érzelmek akadályozzák az objektív helyzetértékelést. Az univerzummal olyan összhangot érhetünk el, hogy a dolgokat úgy lássuk, amilyenek, és megtanuljuk a veszélyeket helyesen értelmezni.
– Jin (naibuken-in): A belülről bekötött ököl jele. A teljes szellemi erőt tudni kell használni. Mások gondolatait megérezhetjük és a saját gondolatainkat, akaratunkat átvihetjük a másik személyre.
– Retsu (chiken-in): A tudatos ököl jele. Az emberiség, melyet a felfelé irányított bal mutatóujj jelenít meg, az erő, az oltalom, az igazság és a tudat által lesz uralva, melyet a bal mutatóujjat körülzáró jobb kéz szimbolizál. Ez együtt képezi az anyag és a szellem egységét. Ez megszabadít bennünket az idő és a tér határaitól.
- Zai (nichirin-in): A napgyűrűk jele, a föld, a víz, a tűz és a szél kontrollja. Az ujjak háromszögben tartása a tüzet szimbolizálja, amely mindent feléget, ami tisztátlan. A szellem tiszta akarata segítségével uralni tudjuk a természetet.
– Zen (ongyo-in): Az elrejtőző forma jele. A helyes gyakorlás és szellemi beállítottság együttesen arra fogja a zen jelet használni, hogy a kozmikus hatalom oltalmát elérje, és hogy láthatatlanná váljon minden alacsony, haragot tartó gonosz ember számára, és eltűnik, láthatatlanná válik a bajokkal szemben. A zen ujj-jelet egyszerűsített formában a tanítás elején és végén mint üdvözlési formát használjuk.
Kuji-kiri: A kuji-kiri, a “kilenc szó vágás” szimbolikus erőrácsokat jelent, melyeket a levegőbe kell írni a kezekkel. A kuji-kiri által a nindzsa megerősítette a saját magába vetett hitét, elvonta az ellnfél figyelmét és mozgósította a rejtett erőtartalékokat. 81 féle ujj-jelzés van összesen.
- kyojitsu tenkan ho – filozófia
- yari-jutsu – lándzsaharc
- ten-mon – meteorológia
- taijutsu – pusztakezes harc
- sui-ren – vízi technikák
- shuriken-jutsu – dobóeszközök
- shinobi-iri – lopakodás
- seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
- naginata-jutsu – alabárdharc
- kusarigama-jutsu – láncos sarló
- kenjutsu – kardvívás
- kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
- inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
- henso-jutsu – álcázás, színészet
- cho-ho – kémkedés
- chi-mon – földrajz
- bo-ryaku – stratégia
- bo-jutsu – botvívás
- ba-jutsu – lovaglás
henso-jutsu – álcázás, színészet
Írta Kisordas a Jutsuk 18 művészet kategóriában, dátum: 2009. április. 26.
A nindzsák életéhez szervesen hozzátartozott a hatásos álcázás és rejtőzködés. A környezet, időjárás, és napszak figyelembevételével mindig a megfelelő öltözéket választották ki. Színészi képességeik magas fokon álltak, hiszen nagyon sokszor kellet megszemélyesíteniük konkrét személyeket, illetve eljátszaniuk kitaláltakat. A hagyomány szerint a nindzsa az alábbi hét foglalkozású vagy osztálybéli személyként járta az utakat: yamabushi (harcos hegyi szerzetes), sarugaku (színész, komikus), komuso (vándorszerzetes), ronin (gazdátlan szamuráj), akindo (kereskedő), hokashi (színész), shukke (buddhista pap).
Természetesen bármi más is lehetett a csavargótól a katonáig. Nagyon fontos volt a szerep, amit választott, akár az élete is függhetett tőle. Éppen ezért az adott szereppel járó tudásnak is a birtokában kellett hogy legyen. Ha halásznak öltözött, akkor halászként kellett viselkednie, ismernie kellett az eszközök nevét és használatát. Ha ronin volt, akkor dölyfösen kellett viselkednie. Amíg egy szerepben volt, addig csakis úgy viselkedhetett, ahogy a szerep megkívánta, és sehogy másképp. Még a szókincsre, szóhasználatra is figyelnie kellett. Többen azért buktak le, mert nem a megfelelő tájszólást, szókincset használták. Volt aki azért bukott le, mert nem ismerte a helyi akcentust, és ezért inkább meg sem szólalt. Egyszer megesett, hogy házalóként beengedtek egy nindzsát egy házba, de amikor egy játszadozó gyerek megdobta egy koronggal vagy kaviccsal, a nindzsa abban a pillanatban kikerülte a feléje repülő tárgyat. Azonnal elfogták a feltűnően éber és fürge “házalót”.
A nindzsák részletesen kutatták az emberi lelket is, így jól tudták, hogy ha valaki bizonygatja a saját halász, ács, stb. voltát, akkor hamarább lebukik, mintha csak teszi továbbra is a dolgát.
Mindezek mellett a nindzsának sok lehetősége volt, hiszen akkor még nem volt fénykép, telefon vagy fax, így az információ csak szóban vagy írva, de mindenféleképpen személyhez kötötten mozgott. Ha nem láttak valakit személyesen, például egy magasabb rangú, tartományi hivatalnokot egy faluban, akkor egy ügyes nindzsának volt esélye a szerep zökkenőmentes betöltésére.
A henso-jutsunak szoros a kapcsolata az inton-jutsu és a cho-ho tudományával.
- kyojitsu tenkan ho – filozófia
- yari-jutsu – lándzsaharc
- ten-mon – meteorológia
- taijutsu – pusztakezes harc
- sui-ren – vízi technikák
- shuriken-jutsu – dobóeszközök
- shinobi-iri – lopakodás
- seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
- naginata-jutsu – alabárdharc
- kusarigama-jutsu – láncos sarló
- kenjutsu – kardvívás
- kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
- inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
- henso-jutsu – álcázás, színészet
- cho-ho – kémkedés
- chi-mon – földrajz
- bo-ryaku – stratégia
- bo-jutsu – botvívás
- ba-jutsu – lovaglás
chi-mon – földrajz
Írta Kisordas a Jutsuk 18 művészet kategóriában, dátum: 2009. április. 26.
A középkori nindzsa sok időt töltött azzal, hogy megtanulja Japán földrajzát, főbb vizeit és ismertetőit. Ehhez kapcsolódóan tanult még geológiát, zoológiát és entomológiát is, hogy az őt körülvevő állatok, növények és földtani képződmények alapján is meg tudja határozni az aktuális helyzetét. Ezen kívül a tartományok és régiók import és export cikkeinek ismerete is ide tartozott – egy későbbi szabotázsakció esetén jó lehetett azt is tudni.
De mindezek felett leginkább a terep adottságainak helyes felismerése és kiaknázása tartozik ide, beleértve a növényzetet, az állatokat, de még a széljárást is. A terepviszonyok ugyanis nagyban befolyásolják az alkalmazható taktikát vagy startégiát, ami természetesen kihatással van az akció végkifejletére is.
A terepek sokféleségének ismerete szervesen kapcsolódik a ten-mon, az inton-jutsu, a bo-ryaku, a shinobi-iri és a cho-ho technikák használatához.
- kyojitsu tenkan ho – filozófia
- yari-jutsu – lándzsaharc
- ten-mon – meteorológia
- taijutsu – pusztakezes harc
- sui-ren – vízi technikák
- shuriken-jutsu – dobóeszközök
- shinobi-iri – lopakodás
- seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
- naginata-jutsu – alabárdharc
- kusarigama-jutsu – láncos sarló
- kenjutsu – kardvívás
- kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
- inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
- henso-jutsu – álcázás, színészet
- cho-ho – kémkedés
- chi-mon – földrajz
- bo-ryaku – stratégia
- bo-jutsu – botvívás
- ba-jutsu – lovaglás
A 9 Ryu
Írta Kisordas a 9Ryu 9 Iskola kategóriában, dátum: 2009. április. 26.
Gyokko Ryu Kosshijutsu
A drágakő tigris iskolája
Togakure Ryu Ninpo
Az elrejtett ajtó iskolája
Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu
A magas fa, felemelkedett szív iskolája
Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu
A mozdíthatatlan szív iskolája
Kumogakure Ryu Ninpo
Az elrejtett felhő iskolája
Kukishinden Ryu Hikenjutsu
A kilenc démonisten iskolája
Koto Ryu Koppojutsu
A romboló tigris iskolája
Gyokushin Ryu Ninpo
A drágakő szív iskolája
Gikan Ryu Koppojutsu
Az igazság, hűség és igazságosság iskolája
Gikan Ryu Koppojutsu
Írta Kisordas a 9Ryu 9 Iskola kategóriában, dátum: 2009. április. 25.
Az igazság, hűség és igazságosság iskolája
Gikan Ryu Akimoto Kanai Moriyoshi a Koto Ryu Koppojutsu 3. nagymesterének tanítványa volt, ő tette le a Gikan Ryu alapjait, de ismeretlen okokból mégsem őt tekintik az alapítónak, hanem az Erioku-periódusban élt Uryu Hangan Gikanbo-t, akinek a rúgása (máshol öklének ütését említik) állítólag olyan erős volt, hogy egyszer kettétörte vele egy kard pengéjét. Gikanbo a Koppojutsu, a Hicho Jutsu (ugrások) és a Senban Nage (pengedobás) specialistája volt, ezek ma is jellemzőek a Gikan Ryu-ra. A Bujinkan-ban a mély és nyitott állások illetve a koppojutsu tette “ismertté”, habár nem igazán ismert stílus.
Uryu Gikan, az iskola 10. nagymestere, 1863 augusztus 17-én találkozott a Kukishinden Ryu mesterével, Ishitani Takeoi Masatsugu-val. Uryu Gikan a “Tenchigumi no Ran” csatában a császárhű csapatok oldalán harcolt, ahol súlyos sebesülést szerzett. Eljutott egy közeli templomba, ahol találkozott későbbi barátjával, akitől megtudta, hogy a csata a császári csapatok súlyos vereségével zárult. Felgyógyulása után együtt menekültek Iga tartományba, ahol Gikan Isithani-tól Gikan Ryu-t tanult, majd később az iskola nagymestere lett, csakúgy mint a Kukishinden Ryu-é és a Hontai Takagi Yoshin Ryu-é is.
A Gikan Ryu sok ököl-, taposó-, és dobótecnikát tartalmaz, dinamikus lábmunkája a Bujinkan-ban is jelentős szerephez jut. Az iskola egy tanítása igy hangzik: “Bufu ni sente nashi. – Nem erről az oldalról érkezik az első ütés.”
A Gikan Ryu Makimono-iban (írott tekercsek) csak a technikák neve szerepel, minden további magyarázat nélkül. Ez az iskola tanításainak titkosságát és titokban maradását szolgálta, az ismeretek, a tudás tradicionálisan mesterről tanítványra szállt.
Akimoto Fumio volt a Gikan Ryu nagymestere Hatsumi sensei előtt, de korai halála után Takamatsu soke Hatsumi-ra hagyományozta az iskolát.
Úgy tartják, hogy az iskola hagyományosan öt szintre tagozódik, ezek a Shoden Gata, a Chuden Gata, az Okuden Gata, a Kaiden Gata és a Menkyo Kaiden. A Shoden Gata kivételével nagyon kevés ismert a többi négy szintből.
Gikan Ryu Koppojutsu nagymesteri láncolata:
Akimoto Kanai Moriyoshi
1. Uryu Hangan Gikanbo (1558-1570)
2. Uryu Yoshimitsu (1573-1592)
3. Uryu Yoshimori (1624-1644)
4. Uryu Yoshichika (1661-1673)
5. Uryu Yoshitaka (1688-1704)
6. Uryu Yoshihide (1751-1764)
7. Uryu Yoshimori (1789-1801)
8. Uryu Yoshiaki (1830-1844)
9. Uryu Yoshiyasu (1861-1864)
10. Uryu Gikan (1865-1868)
11. Ishitani Takeoi Masatsugu (m.h.: kb. 1905)
12. Ishitani Matsutaro Takekage (m.h.: kb. 1911)
13. Takamatsu Toshitsugu (1911-1972)
14. Akimoto Fumio (m.h.: kb. 1962)
15. Hatsumi Masaaki (1971-)
