Egy Nobusige nevezetű katona felkereste Hakuin mestert, s megkérdezte tőle:
-Mondd meg: valóban létezik a Menny és a Pokol?
-Ki vagy te?- kérdezte Hakuin.
-Szamuráj vagyok- felelte a harcos.
… -Tehát katona!- kiáltott fel Hakuin. – S mondd miféle urat szolgálsz? Az arcod akár egy koldusé.
Nobusige e szavak hallatán úgy feldühödött, hogy a kardjához kapott. Hakuin azonban folytatta:
- Tehát kardod is van? Úgy látom, csorba ez a penge, még a fejemet se vághatnád le vele!
A szamuráj ekkor kardot rántott. Hakuin felkiáltott:
-Itt nyílik a Pokol kapuja!
Nobusige hirtelen megértette a mester szavainak jelentését. Visszadugta a kardját a hüvelyébe, és mélyen meghajolt.
-Itt nyílik a Mennyország kapuja- mondta Hakuin halkan.”

(zen tanmese)

Minden edzést ezzel a meditációval kezdünk és fejezünk be. Ez a meditáció, azonban nem csak egy rítus, nem csak egy olyan dolog amit azért teszünk, mert régen is csinálták és akkor mi követjük a rítusokat dogmákat. Ninjutsuban fent maradtak az ősi tanítások, az ősi elvek, amely legendás harcosok millióinak életét segítette generációkról generációkra továbbadva a tudást.

A Mokusoho nem más mint a pillanat mikor eldől, hogy harcolnunk kell. Vagyis egy pillanat mikor szembesülnünk kell a ténnyel, hogy nincs idő gatyázni, tovább várni, hogy majd valami történik, hanem nekünk kell mozdulni azért, hogy saját, vagy mások életét megmentsük. Edzés előtt és után, természetesen általában több percig is ebben a helyzetben szoktunk meditálni, de az életben valószínűleg nem lesz lehetőségünk gyorsan letérdelni, lehunyni a szemünket összetenni a kis kezünket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komolyan vegyük az edzések előtti és utáni “rituális” meditációt, sőt azt otthon egyedül is gyakoroljuk. Hiszen a meditációnak az a lényege, hogy megváltozik alatta a lelki állapotunk. Vagyis máshogy érezzük magunkat mikor befejeztük, mint ahogy elkezdtük.

A meditációt a mindennapok részévé kell tennünk, különben egyfolytában csak a saját érzelmeink és vágyaink fognak irányítani bennünket, ahelyett, hogy mi irányítanánk azokat. Ha voltál már dühös és tettél valami olyat amit később megbántál, akkor gondolom nem kell ecsetelnem, hogy miért fontos, hogy ne az érzelmeid irányítsanak. Ezenkívül, mivel a Ninjutsu edzésen olyan technikákat mozdulatokat tanulunk, amik alkalmasak maradandó sérülések okozására, de még emberi élet kioltására is, ezért nagyon fontos, hogy meg tanuld uralni az érzéseidet.

A Meditáció mindenkinek más, mivel mind más testalkattal rendelkezünk, és mind máshol tartunk mind testileg, szellemileg és lelkileg. A legegyszerűbb módja a meditációnak, az a mokusoho, vagyis mikor letérdelünk Seiza tartásban, és kezeinket elhelyezzük egymásban, a bal tenyerünkbe a jobbat helyezve, úgy hogy a hüvelykujjaink vízszintesen összeérnek. Lazán az ölünkbe helyezzük a kezeket, az ég felé törekedünk a fejünk búbjával, majd elkezdjük figyelni a be és kilégzésünket, úgy hogy a gondolatainkat érzéseinket szépen elengedjük és nem azonosítjuk magunkat velük…

Aztán természetesen minden meditációt lehet magasabb és magasabb szinten kivitelezni. Minden dolognak nagy jelentősége van és most ebben a bejegyzsésben a mokusoho meditáció alatt használt Kéztartásnak, a “Boldogság Mudrának” a leírását, hatásait szeretném megosztani veled:

“Amikor úgy érzem, le vagyok merülve, vagy csak egyszerűen azt szeretném, hogy remek napom legyen, akkor ehhez a mudrához folyamodok.Naponta 3 perc, és máris tettem valamit-tudatosan-a jó közérzetemért

Használata nem vesz igénybe többet három percnél és csodálatos napom lesz tőle! Ajánlom mindenkinek! Az önmotiváció csúcsfoka ez a mudra! Főleg, hogyha a végén a megerősítő mondatot hangosan mondjuk ki..

Flow mudra (A boldogság mudrája)

Előkészítés: nyújtsuk az ujjakat, majd rázogassuk a csuklónkat.

Mudra: Bal kézzel formázzunk csészét, és helyezzük bele a jobb kezet. A jobb kéz ujjhegyei a bal ujjakon fekszenek, a hüvelykujjakat összeérintjük. Kezünk lazán az ölünkben pihen.

Légzés: A mudra gyakorlása közben lélegezzünk mélyeket, lassan, ritmusosan és finoman. Hosszabbítsuk meg kissé a be- és kilégzés közötti szüneteket. Az első tizenkét kilégzés legyen valamivel mélyebb, majd újra normállégzéssel folytassuk.

Koncentráljunk a homlokcsakrára.

Hatása: Ha reggelente a transz-légzéssel* kombinálva gyakoroljuk, a boldogság csodálatos pillanataiban lehet részünk, amelyek az egész napot beragyogják, és erőt adnak a hétköznapokhoz. Ha esténként így meditálunk, az bizakodást, nyugalmat és jó alvást biztosít. A jobb kéz, amely a bal agyféltekével függ össze, kifelé hat és aktív, most a bal kézben nyugszik, amely a jobb agyféltekével, a belső, isteni erőkkel van összefüggésben. Ez a mudra azt szimbolizálja, hogy munkánkat, életünket és egész külső létezésünket belsőnk, az isteni hordozza, védi és tartja. Ha ezt tudjuk és érezzük, az csodálatos nyugalommal és bizakodással áraszt el bennünket. Megtesszük a tőlünk telhető legjobbat – lehet, hogy ez egészen kevés, de az is elég -, és átadjuk önmagunkkal együtt a világegyetem szerető energiáinak. A világegyetem hordoz és vezet bennünket, és mindig a legjobbat akarja nekünk. Előfordulhat, hogy ez néha fáj, ha a stressztől és önzőségtől már nem látjuk az utunkat, és kényszerítenek, hogy megálljunk. De a nyugalom és elmélyülés révén, amelyet ezzel a mudrával tapasztalhatunk meg, tisztán láthatunk.

Meglátjuk a helyes utat, és felismerjük, mi a lényeges. Így ez a mudra sok kellemetlenségtől megóvhat, és a boldogság mellett, amellyel megajándékoz bennünket, segíti és gazdagítja előrelátásunkat is.

Elég hálátlan világban élünk, és ez néha elszomoríthat vagy frusztrálhat bennünket. Ha azonban Istennek ajánlva végezzük mindennapi munkánkat, és neki adjuk át, akkor egyszerűen nincs szükségünk hálás embertársakra magunk körül, és a világegyetem viszonzásában biztosak lehetünk. Ha reggel és este gyakoroljuk ezt a mudrát, akkor hozzásegít, hogy életünkben minden megfelelően működjön. A megfelelő időben találkozunk a megfelelő helyen a megfelelő emberekkel vagy dolgokkal. És könnyebb lesz pozitívan gondolkozni, türelmesnek, nyugodtnak és az emberekkel szemben jóindulatúnak maradnunk.

Imagináció: Képzeljünk el egy fehér vetítővásznat, amelyre kedvenc színünkkel felírunk egy mondatot. Fogalmazzuk meg egy célunkat vagy kívánságunkat pozitív szavakkal. Majd engedjük, hogy a mondat felfelé emelkedjen, és koncentráljunk a légzésünkre. Engedjük, hogy a gondolatok jöjjenek és menjenek, mindig merüljünk el újra a légzés ritmusában.

Megerősítés: Minden megvan bennem, ami ahhoz szükséges, hogy boldog legyek!

A mudrák használata során megfigyeltem magamon és tanítványaimon is, hogy napról-napra történik valami apró csoda az életünkben. Egy nem várt pozitív esemény, egy apró ajándék az élettől, amit észre is veszünk és amitől szebbé varázsoljuk a minden napjainkat. Lehet, hogy ezek a csodák a mudrák nélkül is megtörténnének, ám egészen biztosan nem vennénk észrre őket. Hogy miért? mert nem arra fókuszálnánk.

Már pedig VÁGY-HIT-ELVÁRÁS! És meglesz a vágyott eredmény! tanítja az Agykontroll is!

* Transzlégzés Imagináció elmélyítéséhez (Mint ahogy a neve is fémjelzi, ez a légzéstechnika segíti az alfa hullámok szintjét, a könnyű hipnózist elérni. (Mellékhatás: hangulatjavulás) – Lélegezzünk mélyen be.- Majd engedjük le az állunkat a mellcsont irányába. – Pár másodpercig tartsuk vissza a légzést.- Emeljük a fejet.- Csak most lélegzezzünk ki.- Ismételjük meg az egészet körülbelül 12-szer.”

forrás: Gertrud Hirschi:Mudrák I-II.című könyve

Kassai Csilla – 2008.01.26 06:32

Volt egyszer egy bölcs, aki az óceán partjára járt írni. Nagyon különleges ember volt, ugyanis a kultúra két legjavát kapcsolta össze: egyszerre volt költő és tudós. Eme két szemszögből éleslátással és gyönyörűen írt a világról és a benne betöltött szerepünkről.

Az volt a szokása, hogy a parton sétált, mielőtt munkához látott volna. Egy nap épp a part mentén andalgott, amikor észrevett egy embert, aki úgy mozgott, mint egy táncos.

Magában mosolygott, ahogy arra gondolt, hogy valaki tánccal üdvözli a nap kezdetét, és meggyorsította lépteit, hogy utolérje őt. Ahogy közelebb ért, látta, hogy egy fiatalember volt az, és nem táncolt, hanem lenyúlt a homokba, felemelt valamit, és óvatosan az óceánba dobta.

Ahogy odaért hozzá, megkérdezte:
- Mit művelsz? – A fiatalember megállt, felnézett és így válaszolt:
- Az óceánba dobom a tengeri csillagokat.
- Azt hiszem inkább azt kellett volna firtatnom, hogy minek dobod a tengeri csillagokat az óceánba.
- A nap már felkelt, és hamarosan apály lesz, és ha nem dobom őket a vízbe, elpusztulnak
- De, fiatalember, nem látod, hogy több kilométernyi partszakaszon hevernek a tengeri csillagok? Nem sokat számít ami teszel.

A fiatalember udvariasan meghallgatta, majd lehajolt, felvett még egy tengeri csillagot, és a vízbe dobta a hullámok közé.
- Annak az egynek, annak számított.

Válasza felbőszítette a bölcset, ezért azt sem tudta, hogy válaszoljon. Ezért inkább vissza fordult és visszavonult a kis kunyhójához, és elkezdett írni.

Egész nap, miközben írt, annak a fiatalembernek a képe üldözte őt. Megpróbált szabadulni tőle, azonban nem sikerült. Végül késő este ráeszmélt arra, hogy ő, a tudós poéta nem értette meg a fiatalember tetteinek lényegét.

Rájött arra, hogy amit a fiatalember úgy döntött, hogy nem marad az univerzum puszta szemlélője, és nézi, ahogy az elmúlik, hanem cselekszik és változtat a helyzeten.

A tetteinkkel mi is változtathatunk magunkon és a körülöttünk levő világon. A magam életében megpróbálok úgy eltölteni minden napot, hogy segítsek másoknak a tökéletességhez vezető lelki útjukon. Lehet, hogy nem okoz jelentős változást a világban, azonban valakinek mégis számít.

- Nagato Sensei.

Gyakori, hogy úgy érzem, hogy soha nem fogom megérteni tanításait, és hogy sosem fog a lelkembe ívódni, amit átad nekem.

A Soke által tartott edzések mindig kellemes testi és szellemi fáradtsággal érnek véget számomra,  miközben magamban tétován mosolygok a tapasztalatok belső zűrzavarán. Számomra az Uke szerepe az “önmagunk kiszolgáltatásának művészete”. Mint uke, a szerepkörünk nem más, mint hogy egyenesen belesétálunk a halálba. Az igaz lélek megérti, hogy ez egy lecke a Sutemiben és fejleszti a harcos merszét, bátorságát. Uke-nak lenni azt jelenti, hogy átadod magad a tori-nak.Láthatjuk, hogy ez egy adok-kapok kapcsolat, mert cserébe mi is leckét kapunk az önzetlenségünktől. Azok, akik nem tudnak megszabadulni az önzőségüktől, és nem képesek megengedni az edzőtársuknak, hogy elhajítsa, megüsse, megrúgja őket vagy fájdalmat okozzon, tulajdonképpen hátat fordítanak a tanulásnak.

Az első lépés, hogy túllépj az egód, az önzőséged határain az, hogy tudomásul vedd, beismerd annak létezését! Eztán kell a bátorság és elszántság, hogy átlépjük az önzőségünk határait, és olyanná váljunk, mint egy üres csésze tea, hogy a közvetlenül a testtől, szívtől-lélektől és a szavakáltal sajátítsuk el a tanításokat. Ezek épp olyanok, mint egy Sanshin (Három szív).Érzem, hogy mennyire fontos a Sanshin szívének fejlesztése. Ez a szív olyan, mint egy három éves gyermek szíve. Azt mondják egy hároméves szíve olyan, hogy azzal százévig is elélhetne. Így hát bármi áron meg kell próbálnunk ezt az igaz szívet “fogjul ejteni”, hogy lehetőségünk legyen a helyes élet művészetének eltanulására. Egyszerű idegessé, és frusztráltá válni, ha nem vagyunk képesek azonnal, elsőre megérteni a Soke tanításait. Azt hiszem, fontos beismerni a tényt, hogy tanításai nem valók bárkinek.

Még azok sem, akik a Soke rendszeres tanítványai, sem garantált, hogy meg fogják érteni, ?Mindenki a saját Shugyo-ján van?

A művészet elsajátítása, az alapelvek egy leckéje is egyben – TÁVOLSÁG, MEGFELELŐ SZÖG és IDŐZÍTÉS.  (Kérlek úgy tekints ezekre az alapelvekre, mint egy emberi kapcsolatra vagy a társadalom módjaira és arra, ahogy az emberek és társadalmak növekednek.) (??)

Az én szemeimben az Uke lét nem más, mint felkészülés a jövőre. Én csupán megpróbálok annyira nyitottá válni, amennyire csak lehetséges. Végeredményül, remélem, hogy természetesen fogom a tudatalattimba és a “hara”-mba vésni a tanításokat. Ettől kezdve, már csak edzenem kell. Úgy hiszem, hogy az, aki túl elmélkedi, annak a tudata olyan dolgokat fog kreálni, amelyek valójában nem helyénvalóak. Az idő előrehaladtával, ezen embereknek a mozgása eltérő irányba fog fejlődni, mint azt a tanítások meghatározzák. Fontos, hogy megértsük, a Taijutsu a test művészete. Tanulj gyakorlással, és ne gondolkodással. A dojoban az elmélkedő tanítványok taijutsu-ja meg fog rekedni, beszűkül a látókörük és elméjük, miközben azt képzelik, hogy ezzel a megfelelő módon járnak el. < ?The proof is in the pudding? >.

Ezzel nyitottá válhatunk a Rokkon Shojou eszméjére, a hat érzék élesítésére, megtisztítására. Az edzésünk, mindig e körül forog. Célunk, hogy megtisztítsuk érzékeinket, hogy képessé váljunk látni a valóságot. Végeredményül, helyes döntéseket fogunk hozni, tudni fogjuk mikor cselekedjünk, és mikor ne. A tanulás kezdeti stádiumában a tanítványoknak másolniuk kell. Ez egy létfontosságú képesség, amelyel bírnunk kell. Aki nem tud utánozni, az nem tud tanulni. Erre utal a Sainou Kon KI-: Tehetség, Lélek és Kapacitás. A legnagyobb bók a tanulás kezdeti szakaszában, hogy úgy próbálsz mozogni, mint a tanítód.  Ezzel azt mutatod a tanítódnak, hogy nyitott vagy a tanulásra és az oktatásra. Talán nem ez az, amire minden tanár vágyik? Minél tisztább a tanuló szíve, annál nagyobb a “kapacitása”. A tanuló képes elsajátítani a tanításokat, a “figyelem elterelő zűrzavart” kizárva elméjéből, azzal együtt, amiről azt hiszi az agya, hogy látja, hallja és érzi. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az öntisztulási gyakorlatok a Ryha edzés elejére vannak sorolva. Ha a harcművész tanítvány nem bír igaz, tiszta szívvel, végül elborult ítéleteket fog és bajt fog hozni. A Budo alapja a béke. Először azonban magunkkal kell békét kötnünk. Végül talán szerencsések leszük, hogy “Isten szemével és elméjével lássunk.” – Kanjin Kaname

A Soke nemrégiben nevezte meg Gan Shi Nankotsut, a múlt év témájaként. Kapcsolatban áll a hölgyek önvédelmével, amelyet közvetlenül Takamatsu Sensei tanított neki. Ez éppen anynira alkalmazható férfiak és nők esetén is. Ahogy a férfiak öregszenek, úgy öregszik az erejük is. Ha az illetőnek meg kellene védie magát az öreg évei során, egészen valószínű, hogy veszítene erősebb, fiatalabb támadójával szemben. Ez általános érvényű. ?A budo edzés előrehaladása az évek során szintén logikus.? Csupán annyit kell tennünk, hogy figyeljük a Soket. Soke oktatta a 15. danosokat, hogy megbizonyosodjon róla, hogy tanítványai értik a taijutsut, mielőtt megtanítja az ujjakal kapcsoaltos technikákat. Ha nem, a tanítványok, félre fogják érteni a tanításokat és csak az ujjak erejét fogják használni, nem pedig a Taijutsut. Valójában, az ujjak tehetséges használata, jó eséllyel a Shin Gi Tai elsajátításához vezet, amely egyesíti a lélek, a test és a technika hármasát. Shin Gi Tai mindennek ott van a hátterében, mindennek alapjául szolgá,l amit teszünk. Valószínűleg azt is beismerjük, hogy a Godan teszt, valójában ezen egyesített képességek tesztje.

Gyakran láttam magas rangú oktatókat lefogni a Soke által, akik megpróbálták megfékezni őt abban, hogy fájdalmat okozzon a test különböző részein. Ez szörnyű. Ha belegondolunk, az az ember, aki elutasítja a fájdalmat, elutasítja a tanításait. Fontos, hogy átadd magad, és megbízz Soke-ban. Soke a legmagasabb szintű leckéket nyújtja számodra. Már maga a tény is megtiszteltetés, hogy Ő okoz neked fájdalmat.

Soke azt mondta egyszer, miután rendkívül erős fájdalmat okozott nekem: ” Ezt be tudom mutatni Duncan-en, mert ő megbízik bennem.” Tapasztalatból beszélek. Nem magamat próbálom mások elé helyezni ezzel, csak az álláspontomat szeretném hangsúlyozni, hogy mit jelent Uke-nak lenni a Bujinkanban. Talán nem érted, miért vagy felkérve Uke-nak, vagy, hogy éppen mi történt veled. A legfontosabb, hogy elfogadd a tanításokat. Végül, úgyhiszem, amikor eljön az ideje, a tudást megszerzed, vagy a választ kapsz a kérdéseidre. De, ha abbahagyod az edzést, nem fogsz! Edzened kell tovább! Ne a fejeddel kérdezz, hagyd, hogy a válasz a testeden keresztül érkezzenek. Ez az, amikor a válasz belülről érkezik, és tudni fogod, hogy

ez az igazság és hogy most  igazán megértetted. Ezt a választ soha nem fogod elfeledni, mert ezt a Shin Gi Tai-on kereszül tan ultad meg, nem pedig az agyad által. Ezért nevezik Tai-jutsunak, nem pedig Atama-jutsu -nak!

Írta:

Duncan Stewart, Shugyou

15 Dan, Bujinkan Shihan

Eredeti forrás:

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=316070555077927&set=a.270199189665064.71254.270196676331982&type=1&theater

Fordította: Benőcs Tamás (Bujinkan Főnix Dojo)

“Az ki tudja mi a harc, az mindent megtesz, hogy elkerülje.”

Nincs legjobb stílus, nincs legjobb harcos, csak emberek vannak. Mindig a gyakorló, az egyéni lélek számít, nem a rendszer, amelyet tanulmányoz. Egy konfliktus esetén az ember – fizikailag, szellemileg, lelkileg – kifejlesztett egyénisége, szabadsága dönt.

Az emberek beszélnek a harcművészetről, különböző vicceket gyártanak róla, esetleg megpróbálják utánozni a mozdulatokat. Azonban csak az igazán kitartók és aktív tanulmányozók értik meg a harcművészet valódi jelentését.

Alapja: Fölé emelkedni az erőszaknak és az erőszakosságnak. Ez a fajta gyakorlás képes arra, hogy a bennünk rejlő hatalmas energiákat alkotó, építő jellegű tréningeken használjuk fel. Segítve ezzel önmagunk fizikai, szellemi és lelki fejlődését.

Ninjutsuban alapelveket tanulunk, gyakorlunk, nem pedig technikákat, és gyakorlatsorokat. Olyan elveket, melyek az életet is működtetik. Ezen elvek megértése, megvalósítása, a hely idő és körülmény szerinti megfelelő alkalmazása maga a harcművészet.

“Az elvek ismerete az a tudás, vagyis intellektus. Az elvek alkalmazása az pedig  a művészet…”

Mikor lesz?

Időpont: A Tábor 2010 augusztus 11-15 szerda délutántól vasárnap délig  fog tartani.

Hol lesz?

Helyszín: A négy napos tábor Magyarország  egy eldugott településén, Nógrádban lesz. Hegyek közt egy völgyben húzódik meg a falu, és festői a környezet (Durván szép. ). Van egy vár rom, ami rengeteg csatát látott és ott fogunk fent edzeni a hegy tetején a romok között.

Hol fogok aludni?

Szállás: A szállás annak hegynek a tövében lesz amin a vár van, egy Iskolában. Az egész tornaterem a miénk, és ott leszünk, egyik végében a fiúk, másikban a lányok. Eső esetén így bent tuduk edzeni.

Mit fogok enni?

Étkezés: A tábor alatt napi 3-szori étkezést biztosítunk. Egy szerzetes barátom lesz a szakács, aki éveken át tanulmányozta az indiai konyhaművészetet, és jelenleg külföldön egy templomban Istennek főz. Szóval mennyei dolgokat fogunk enni.

Mi lesz a program?

Program: Mivel ez egy edző tábor lesz, ezért leginkább fejlődni megyünk oda mindenféle téren. A táborban a tervek szerint napi három edzés lesz. Reggel egy kis erőnlét, délelőtt Taijutsu (Alap mozgások), délután pedig trükkök, technikák minden mennyiségben.

Az edző táborban főleg fegyverekkel fogunk gyakorolni, mivel erre városi körülmények között nincs olyan sok lehetőség. Saját magunknak fogunk fegyvert készíteni, nagyon egyszerű dolgokból, majd azzal fogunk gyakorolni.

Valamint egy napot lovakkal fogunk tölteni, aki még nem ült lovon, az most fog. Délelőtt megtanuljuk hogyan kell, aztán ki lovaglunk a környékre, tapasztalt oktatók társaságában. (nagyon jámbor lovaik vannak). Megismerkedünk az érzéssel, hogy milyen együtt mozogni egy másik élőlénnyel.

Mit kell hoznom?

Felszerelés: Főleg magadat kell hoznod, meg 4 napra elég tiszta alsóneműt. Ha vannak gyakorló fegyvereid azokat, de ha nem, akkor ott is tudsz majd szerezni, hiszen ki fogunk menni az erdőre és mi magunk fogunk elkészíteni egy két egyszerű eszközt. Nem árt elemlámpa, esőkabát (vízhatlan ruha) meleg ruha (pulóver ilyesmi). Olyan ruha amit nem sajnálsz, de ha van, akkor természetesen gí, vagy terepszínű katonai ruházat esetleg, ha azt gondolod kényelmesebbnek. De ez nem túlélő tábor lesz, szóval olyan túl sok mindenre nem kell felkészülni, főleg azért, hogy ne a körülményekkel, hanem a tanulással a fejlődéssel legyél inkább elfoglalva.

Lesznek szivacsok, de nem árt ha esetleg hozol rá egy pokrócot, vagy lepedőt, valamint hálózsákot takarózni. A földön fogunk aludni, egyszerű körülmények között.

Ki jöhet?

A Táborba természetesen bárki eljöhet, ha betöltötte 16.-életévét, kortól, nemtől, vallási, faji, vagy bármiféle más megkülönböztetéstől függetlenül. (18 év alatt írásos szülői hozzájárulás kötelező)

Hogy tudok jelentkezni?

Jelentkezés: Vagy edzésen tudsz jelentkezni, tréning után, vagy emilben a ninjutsubudapest@gmail.com emailcímen.

Szóval Sok szeretettel várlak Magyarország egyik leggyönyörűbb falujában, ahol a fegyverek és a ló használatával fogunk megismerkedni egy kedves és jóindulatú csapattal, ahol te is értékes vagy.

Mennyibe fog kerülni?

Ára: A Tábor a Bujinkan Bhima Dojo tagjainak 22000Ft-ba kerül a nem Dojo tagoknak pedig 28000Ft. Ha szeretnél jönni, ott is tudsz fizetni, vagy esetleg oda adhatod a felét előre, és ott a másik felét.

Kisordas
Bujinkan Bhima Dojo
http://ninjutsubudapest.hu/

[[Diavetítés indítása]]

ui: A Program, helyszín változtatás jogát fenntartjuk. De bárhol kihozzuk ennyiből…

Ha bármilyen kérdésed van, írd meg bátran ide a hozzászólásokhoz:

Kezdjük magával a névvel: teljes néven Koteki Ryuda Juppo Sessho Hibun no Kami. Nem technikáról, kata-ról, pláne valamilyen eszközről van szó. A pontos meghatározása nagyon nehéz, hiszen nem egy anyagi dologról, hanem egy fogalomról van szó, egy érzésről. Nincs formája, nem köthető szorosan egyik Ryu-hoz sem, de bármelyikben fellelhető. Sőt, az összes harcművészetben fellelhető, magasabb szint elképzelhetetlen nélküle.

A Juppo Sessho nem újdonság a Bujinkan-ban, mindig is tanították, de most, illetve tavaly lett az év témája, hogy nagyobb figyelmet kapjon, és szélesebb körben is ismerté váljon.

Az lesz a legegyszerűbb, ha szépen sorban végig megyek a neven, és ha külön-külön értelmezzük a szavakat, akkor mikor összeolvassuk, megnyílik előttünk a mélyebb értelmük is.

Ko: Tigris;

Ryu: Sárkány.

Igen a Ryu szónak van ilyen értelmezése is. A Tigris és a Sárkány a távol-keleti kultúrában misztikus, különleges erővel rendelkező teremtmények. Különösen a Sárkánynak van más megítélése, mint a nyugati kultúrákban. Távol-keleten a Sárkány a bölcsesség, és gyakran a jóság megtestesítője. A Tigris, mint mitológiai lény, sokkal jobban elterjedt, mint az állat maga. Japánban sem él tigris, soha nem is élt, maximum az állatkertben…

A Sárkány az égben él (Ten), bölcs és öreg, míg a Tigris a földön (Chi) él és fiatal, tettrekész. A Tigris a földön látja a Nyolc Irányt (előre, hátra, oldalra, és az “átlók”) a Sárkány az égen repülve látja az összes irányt, vagyis mind a tízet (Ju). A Sárkány stratéga, a Tigris taktikus. A Sárkány a Yin, védekezik. A Tigris a Yang, támad. Technikailag a Tigris üt, a Sárkány megragad. A mindennapi életünk során, hol Tigrisként, hol Sárkányként viselkedünk. Az életünk előrehaladtával, egyre több lesz bennünk a Sárkány, és a Tigris visszahúzódik, ritkábban jut szóhoz. Az átlag ember életében a Tigris dominál, legalább 75-80%-ban. A feladatunk az, hogy a Sárkány nagyobb teret kaphasson, próbáljunk meg nem Tigrisként reagálni az életünkben felbukkanó problémákra. (Tora no Maki, Ryu no Maki)

Teki: támadni, ütni.

Koteki: a Tigris támadása, ütése.

Da: védekezni, megragadni.

Ryuda: a Sárkány védekezése.

Koteki Ryuda: a harc közben egyszerre vagyunk Tigris és Sárkány, pillanatról pillanatra váltogatva, hol az egyikük, hol a másikuk erősebb bennünk.

Ju:10,

Ho: irány.

Juppo: 10 irány.

A Happo a nyolc irány, amely kiegészülve a fel és a le irányokkal alkotja a Juppo-t. A Happo jelenti a vízszintes irányú mozgásokat, vagyis két dimenziós. Ha ehhez hozzáadjuk a fel és a le irányokat, a két dimenziós világból (Ni JIgen) átlépünk a három dimenziós világba (San Jigen). Tehát a Happo úgy viszonyul a Juppo-hoz, mint a kör a gömbhöz

A Sessho (cserélni) két karakterből áll össze: a Setsu (hajolni) és a Ho (ami itt találkozást, ütközést jelent). A Sessho értelmezése: elhajolni, kitérni az Uke támadása elől.

“…fontos megértenetek a virágok és a bambusz lelkét, azt, hogy mikor kell meg(el)hajolni, mert fúj a szél, és mikor nem szükséges, mert nincs szél…” Hatsumi Soke Juppo Sessho: kitérni az Uke támadása elől, az összes lehetséges irányba.

Hibun: elrejteni, titkos.

Tehát a teljes értelmezés körülbelül  így néz ki:

Koteki Ryuda Juppo Sessho Hibun no Kami, vagyis “…rejtett cserék a Tigris és a Sárkány között minden irányban, minden időben…”

Vagyis: a harc közben, illetve a mindennapi életünk során meg kell tanulnunk tudatosan cserélgetni, váltogatni a bennünk lévő Tigrist és Sárkányt, attól függően, melyikre van nagyobb szükségünk. De mindez úgy menjen végbe, hogy kívülről semmi ne látszódjon… Nem könnyű.

-

Ha jobban is érdekelnek a harcművészet elvei! Iratkozz fel a Mi is az a harcművészet című ingyenes online tanfolyamra:

Vagy olvass tovább az oldalon. Én ezeket az írásokat ajánlanám Neked:

-Hogyan alakul át a test fegyverré?

-Fehér,citrom, narancs, vörös. A harci stratégia tudatállapot szintjeiről. Te vajon melyik vagy?

-A Kitartás titka. Mit jelent a Nin a Ninjutsuban?

-Seigan…

Az  eredeti cikk: Magyar Attila Zanshin Dojo

A ninja útja a kitartás, fennmaradás, állhatatosság, a túlélés útja. Több mint puszta ütések és csapások tömkelege, mélyebb értelmű, mint az ellenfél eszén való túljárás; a ninjutsu annak a megvalósításának az útja, melyre szükségünk van, hogy a világot jobbá tegyük. Minden harcművészet tanulásának kezdetén a helyénvaló motiváció a fontos. A helyes lelkiállapot nélkül a harci technikáknak való kiszolgáltatottság, önépítés, önfejlesztés helyett önpusztításhoz vezethet. De vegyük hozzá azt is, hogy bármely kellemes dolog az életben is könnyen túlzásba vihető. Az önvédelem művészete, mely gondoskodik a belső békéről és biztonságról a harcművész számára, nem fejlődik a személyiség egyensúlya nélkül. Így csak szakadatlan konfliktusba, küzdelmekbe jut az ember, melyek végső fokon el is pusztíthatják.

Ha valaki tanulmányozza a ninjutsu lényegét, mentesül az „Én” vágyaitól, fokozatosan szert tesz a legyőzhetetlenség titkára; „isten lelkére és személyére”.

A harcosnak, ha győzni akar, harmóniában kell lennie a mindenséggel és így egy intuitív tudással a sors játékait elkerülheti. A mennyei gondviseléssel összhangban és az elfogulatlan természeti törvényekkel, valamint egy tiszta bizalommal teli szívvel a ninja megszerzi magának az éleselméjűséget, és ez vezeti őt sikerre a csatában, ha hódítania kell, vagy elrejtőznie ellenségei elől, ha szükséges.

A hatalmas – és az ő hideg személyes egészében gyönyörű – univerzum tartalmazza mindazt, amit mi jónak és rossznak nevezünk, és az összes választ azokra a paradoxonokra, melyeket látunk magunk körül.

A ninja szemét és agyát nyitva tartva rugalmasan követi az évszakok és a sors változásait, mindig csak annyit változik, amennyit szükséges, de mindig alkalmazkodik, úgy hogy már végül nincs semmi, ami meglepetésként érhetné…”

Toshitsugu Takamatsu

A Togakure-ryu Ninjutsu 33. nagymestere

-

Ha jobban is érdekelnek a harcművészet elvei! Iratkozz fel a Mi is az a harcművészet című ingyenes online tanfolyamra:

-

Megakadályozni az elveszetté, céltalanná válást, a saját tévedéseiben vagy tudatos módosításaiban a nindzsának karban kell tartania a seishin-t, vagyis meg kell tisztítania az agyát és a szívét. A nindzsa szándékai eltökéltek, még ha mások nem is annak látják.

• kyojitsu tenkan ho – filozófia
• yari-jutsu – lándzsaharc
• ten-mon – meteorológia
• taijutsu – pusztakezes harc
• sui-ren – vízi technikák
• shuriken-jutsu – dobóeszközök
• shinobi-iri – lopakodás
• seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
• naginata-jutsu – alabárdharc
• kusarigama-jutsu – láncos sarló
• kenjutsu – kardvívás
• kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
• inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
• henso-jutsu – álcázás, színészet
• cho-ho – kémkedés
• chi-mon – földrajz
• bo-ryaku – stratégia
• bo-jutsu – botvívás
• ba-jutsu – lovaglás

Két fő részből tevődik össze. Az egyik a Go dai, az öt természeti elem, a másik a Kuji, a meditációs gyakorlatok.
Go dai: Az öt elem a nindzsa életének, gondolkodásának mozgatója. A harcban, a küzdelemben is ezt testesíti meg. A helyzetnek megfelelő legalkalmasabb motivációnak kell előtérbe kerülnie. Az emberi lelket is az öt elem határozza meg, a gyarlóságokat is így osztották fel.

* Go dai

– Chi: A Föld, az első és legfontosabb. Minden más kiindulópontja. A stabilizáció, a nyugodtság, a méltóság és az időtállóság jelképe. Maga az emberi test. A kéz kisujja jeleníti meg. Lélektani szempontból ez a lustaság, a változás és mozgás elvetése. A lusta embert könnyebb becsapni, megtéveszteni vagy akár megvesztegetni, mint az ébert. Könnyű elosonni mellette, mögötte, könnyen el lehet bújni és persze könnyen meg lehet ölni. A lustaság kihasználása a rakusha.

– Sui: A Víz. Az érzékek, érzések jele. Tapintás, hallás, látás, ingerek érzékelése. A víz az élet tápláló ereje. A gyűrűsujj jeleníti meg. A düh megfelelője. A víz az emberi tudat megfelelője, ami pedig a változékony és érzelmi reakciói vannak. “A harag rossz tanácsadó.” – mondja a régi közmondás. Ez valóban így van, tudták ezt a nindzsák is. Van akit a gúnyolódás, van akit a sértegetés, másokat a tehetetlenség dühít fel. A feldühített ember kapkod, elhamarkodottan cselekszik, hanyag, így könnyű préda az ellenfélnek. Több harcművészeti stílus is alkalmazza a feldühítés taktikáját az ellenféllel szemben, pontosan ebből az okból kifolyólag. Az első kitörés hatalmas erejű, ezért veszélyes lehet, hacsak nem direkt erre számítunk. A kitörés után az ellenfél kifullad, erejét veszti, így pedig már könnyen el lehet bánni vele. A düh kihasználása a dosha.

-Ka: A Tűz. A tűz az értelem, kreativitás, alkotóképesség, lobbanékonyság, erő jele. Vannak olyan pillanatok amikor habozás nélkül támadni kell,amikor is az ösztönöknek nagy szerepe van. Jele a középső ujj. A félelem, jámborság, jólelkűség eleme. Az ilyen embereket agresszivitással, durvasággal lehet befolyásolni. Ez az eszköze a rablóknak, a nemi erőszak elkövetőinek, a vagányoknak, az átnevelőtáboroknak, szigorított fegyintézeteknek, munkatáboroknak, de az elit katonai egységek kiképzésében is fontos szerepe van. Csak a legszilárdabb szellemmel lehet ellenállni a hosszabb időn át tartó progresszív lelki erőszaknak. Mindenki fél valamitől. Ha magunkba mélyedünk és megvizsgáljuk félelmeink okait, akkor már egy kicsit kevésbé félünk tőle. A félelmek csökkenthetőek, csak foglalkozni kell velük. Ha valaki nem foglalkozik a félelmeivel, akkor egész életén keresztül félni fog azoktól a bizonyos dolgoktól. Az ezzel való visszaélés a kyosha.

– Fu: A Szél. A vidámság, a jólelkűség, az emberek szeretete, az irántuk való jóindulat jele. Mindenhol mindig jelen van. A nindzsánál is mindig jelen kell, hogy legyen. A lágy szél mindent körbevesz, mindent kikerül, de nem pusztít. Jele a mutatóujj. Intellektuális beállítottság, szeretetre való képesség és igény. Koldusnak vagy nyomoréknak álcázva próbálták meg a nindzsák az emberek sajnálatát, együttérzését kihasználni. A megsajnált embert viszont általában le is becsülik mint ellenfelet, és ezt várta a nindzsa. A legtöbb jólelkű ember a hatékony támadási módokat túlságosan brutálisnak tartja, így azoktól kevésbé kell tartani. Ezen tulajdonságok kihasználása az aisha.

-Ku: Az Űr. A bennünket körülvevő világmindenség, az egyetemesség szimbóluma, a másik négy elem hordozója. A köztük lévő összeköttetés, az őket alkotó elemi részecskék jele. Jele a hüvelykujj. Lélektani szempontból ez a hiúság, mohóság és korlátlan lehetőségek utáni vágy eleme. A hiú ember ritkán ismeri fel az ellenségeit. Önteltségében nem törődik másokkal, észre sem veszi, amikor megbántja őket. Sőt, később sem veszi észre őket. Előbb-utóbb emiatt sebezhetővé válik. Az “ismeretlen” ellenség könnyen a bizalmába hízelegheti magát színlelt barátsággal, csodálattal. Könnyen zsarolható, becsapható és megtéveszthető. Ide tartozik a kéjvágy is. Ahol kéjvágyó az ellenfél, ott a helye a kunoichi-nek, a női nindzsának. Ennek a tulajdonságnak a kihasználása a kosha.

Kuji: A kuji olyan meditáció, mely a szellem és lélek edzését, megerősítését szolgálja. Ősi észak-indiai és tibeti misztikus tanokból származik, a Selyem-úton került Kínába az 1000-es évek táján, onnan Japánba a Tang-dinasztia idején jutott el. Szerves részévé vált a Mikkyo-nak, a nindzsa vallásnak. A kuji két rendszerből áll, a kuji-in-ből és a kuji-kiri-ből.

Kuji-in: A kuji-in, a “kilenc szó pecsét” összefűzött ujjakkal megvalósított kéztartások, melyek észak-indiai írásjelekre emlékeztetnek. A 9 ujj-jelzés alkalmazása a szellem és a természeti erők örök kapcsolatára épül.

* Kuji-in
- Rin (dokko-in): A tibeti villám és mennydörgés jele, a szellem és a test ereje. A szellemet és a testet összhangba kell hozni, hogy a külső hatásoknak ellent tudjon állni.
- Pyo (daikongo-in): A nagy gyémántok jele, az energia szimbóluma. A szellemi energiát meg kell erősíteni, és a test megfelelő helyeire irányítva a megfelelő időben kell bevetni.
– Toh (sotojishi-in): A megjelenő külső oroszlán jele, az univerzummal való harmónia. A nindzsa egyé válik az igazsággal, ezáltal betekintést nyer a sors útjába.
– Sha (uchijishin-in): A belső oroszlán jele. Jelentése: ép testben ép lélek. Egészségünket messzemenően pozitívan tudjuk befolyásolni a magunk számára úgy, hogy az másokra is pozitív hatással legyen.
-Kai (gebakuken-in): A kívülről bekötött ököl jele. A szenvedélyek és az érzelmek akadályozzák az objektív helyzetértékelést. Az univerzummal olyan összhangot érhetünk el, hogy a dolgokat úgy lássuk, amilyenek, és megtanuljuk a veszélyeket helyesen értelmezni.
– Jin (naibuken-in): A belülről bekötött ököl jele. A teljes szellemi erőt tudni kell használni. Mások gondolatait megérezhetjük és a saját gondolatainkat, akaratunkat átvihetjük a másik személyre.
– Retsu (chiken-in): A tudatos ököl jele. Az emberiség, melyet a felfelé irányított bal mutatóujj jelenít meg, az erő, az oltalom, az igazság és a tudat által lesz uralva, melyet a bal mutatóujjat körülzáró jobb kéz szimbolizál. Ez együtt képezi az anyag és a szellem egységét. Ez megszabadít bennünket az idő és a tér határaitól.
- Zai (nichirin-in): A napgyűrűk jele, a föld, a víz, a tűz és a szél kontrollja. Az ujjak háromszögben tartása a tüzet szimbolizálja, amely mindent feléget, ami tisztátlan. A szellem tiszta akarata segítségével uralni tudjuk a természetet.
– Zen (ongyo-in): Az elrejtőző forma jele. A helyes gyakorlás és szellemi beállítottság együttesen arra fogja a zen jelet használni, hogy a kozmikus hatalom oltalmát elérje, és hogy láthatatlanná váljon minden alacsony, haragot tartó gonosz ember számára, és eltűnik, láthatatlanná válik a bajokkal szemben. A zen ujj-jelet egyszerűsített formában a tanítás elején és végén mint üdvözlési formát használjuk.

Kuji-kiri: A kuji-kiri, a “kilenc szó vágás” szimbolikus erőrácsokat jelent, melyeket a levegőbe kell írni a kezekkel. A kuji-kiri által a nindzsa megerősítette a saját magába vetett hitét, elvonta az ellnfél figyelmét és mozgósította a rejtett erőtartalékokat. 81 féle ujj-jelzés van összesen.

• kyojitsu tenkan ho – filozófia
• yari-jutsu – lándzsaharc
• ten-mon – meteorológia
• taijutsu – pusztakezes harc
• sui-ren – vízi technikák
• shuriken-jutsu – dobóeszközök
• shinobi-iri – lopakodás
• seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
• naginata-jutsu – alabárdharc
• kusarigama-jutsu – láncos sarló
• kenjutsu – kardvívás
• kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
• inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
• henso-jutsu – álcázás, színészet
• cho-ho – kémkedés
• chi-mon – földrajz
• bo-ryaku – stratégia
• bo-jutsu – botvívás
• ba-jutsu – lovaglás

Természetesen bármi más is lehetett a csavargótól a katonáig. Nagyon fontos volt a szerep, amit választott, akár az élete is függhetett tőle. Éppen ezért az adott szereppel járó tudásnak is a birtokában kellett hogy legyen. Ha halásznak öltözött, akkor halászként kellett viselkednie, ismernie kellett az eszközök nevét és használatát. Ha ronin volt, akkor dölyfösen kellett viselkednie. Amíg egy szerepben volt, addig csakis úgy viselkedhetett, ahogy a szerep megkívánta, és sehogy másképp. Még a szókincsre, szóhasználatra is figyelnie kellett. Többen azért buktak le, mert nem a megfelelő tájszólást, szókincset használták. Volt aki azért bukott le, mert nem ismerte a helyi akcentust, és ezért inkább meg sem szólalt. Egyszer megesett, hogy házalóként beengedtek egy nindzsát egy házba, de amikor egy játszadozó gyerek megdobta egy koronggal vagy kaviccsal, a nindzsa abban a pillanatban kikerülte a feléje repülő tárgyat. Azonnal elfogták a feltűnően éber és fürge “házalót”.

A nindzsák részletesen kutatták az emberi lelket is, így jól tudták, hogy ha valaki bizonygatja a saját halász, ács, stb. voltát, akkor hamarább lebukik, mintha csak teszi továbbra is a dolgát.

Mindezek mellett a nindzsának sok lehetősége volt, hiszen akkor még nem volt fénykép, telefon vagy fax, így az információ csak szóban vagy írva, de mindenféleképpen személyhez kötötten mozgott. Ha nem láttak valakit személyesen, például egy magasabb rangú, tartományi hivatalnokot egy faluban, akkor egy ügyes nindzsának volt esélye a szerep zökkenőmentes betöltésére.

A henso-jutsunak szoros a kapcsolata az inton-jutsu és a cho-ho tudományával.

1. kyojitsu tenkan ho – filozófia
2. yari-jutsu – lándzsaharc
3. ten-mon – meteorológia
4. taijutsu – pusztakezes harc
5. sui-ren – vízi technikák
6. shuriken-jutsu – dobóeszközök
7. shinobi-iri – lopakodás
8. seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
9. naginata-jutsu – alabárdharc
10. kusarigama-jutsu – láncos sarló
11. kenjutsu – kardvívás
12. kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
13. inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
14. henso-jutsu – álcázás, színészet
15. cho-ho – kémkedés
16. chi-mon – földrajz
17. bo-ryaku – stratégia
18. bo-jutsu – botvívás
19. ba-jutsu – lovaglás

De mindezek felett leginkább a terep adottságainak helyes felismerése és kiaknázása tartozik ide, beleértve a növényzetet, az állatokat, de még a széljárást is. A terepviszonyok ugyanis nagyban befolyásolják az alkalmazható taktikát vagy startégiát, ami természetesen kihatással van az akció végkifejletére is.

A terepek sokféleségének ismerete szervesen kapcsolódik a ten-mon, az inton-jutsu, a bo-ryaku, a shinobi-iri és a cho-ho technikák használatához.

• kyojitsu tenkan ho – filozófia
• yari-jutsu – lándzsaharc
• ten-mon – meteorológia
• taijutsu – pusztakezes harc
• sui-ren – vízi technikák
• shuriken-jutsu – dobóeszközök
• shinobi-iri – lopakodás
• seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás
• naginata-jutsu – alabárdharc
• kusarigama-jutsu – láncos sarló
• kenjutsu – kardvívás
• kayaku-jutsu – tűz és robbanóanyagok
• inton-jutsu – szökés, rejtőzködés
• henso-jutsu – álcázás, színészet
• cho-ho – kémkedés
• chi-mon – földrajz
• bo-ryaku – stratégia
• bo-jutsu – botvívás
• ba-jutsu – lovaglás

Togakure Ryu Ninpo
Az elrejtett ajtó iskolája

Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu
A magas fa, felemelkedett szív iskolája

Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu
A mozdíthatatlan szív iskolája

Kumogakure Ryu Ninpo
Az elrejtett felhő iskolája

Kukishinden Ryu Hikenjutsu
A kilenc démonisten iskolája

Koto Ryu Koppojutsu
A romboló tigris iskolája

Gyokushin Ryu Ninpo
A drágakő szív iskolája

Gikan Ryu Koppojutsu
Az igazság, hűség és igazságosság iskolája

Gikan Ryu Akimoto Kanai Moriyoshi a Koto Ryu Koppojutsu 3. nagymesterének tanítványa volt, ő tette le a Gikan Ryu alapjait, de ismeretlen okokból mégsem őt tekintik az alapítónak, hanem az Erioku-periódusban élt Uryu Hangan Gikanbo-t, akinek a rúgása (máshol öklének ütését említik) állítólag olyan erős volt, hogy egyszer kettétörte vele egy kard pengéjét. Gikanbo a Koppojutsu, a Hicho Jutsu (ugrások) és a Senban Nage (pengedobás) specialistája volt, ezek ma is jellemzőek a Gikan Ryu-ra. A Bujinkan-ban a mély és nyitott állások illetve a koppojutsu tette “ismertté”, habár nem igazán ismert stílus.

Uryu Gikan, az iskola 10. nagymestere, 1863 augusztus 17-én találkozott a Kukishinden Ryu mesterével, Ishitani Takeoi Masatsugu-val. Uryu Gikan a “Tenchigumi no Ran” csatában a császárhű csapatok oldalán harcolt, ahol súlyos sebesülést szerzett. Eljutott egy közeli templomba, ahol találkozott későbbi barátjával, akitől megtudta, hogy a csata a császári csapatok súlyos vereségével zárult. Felgyógyulása után együtt menekültek Iga tartományba, ahol Gikan Isithani-tól Gikan Ryu-t tanult, majd később az iskola nagymestere lett, csakúgy mint a Kukishinden Ryu-é és a Hontai Takagi Yoshin Ryu-é is.

A Gikan Ryu sok ököl-, taposó-, és dobótecnikát tartalmaz, dinamikus lábmunkája a Bujinkan-ban is jelentős szerephez jut. Az iskola egy tanítása igy hangzik: “Bufu ni sente nashi. – Nem erről az oldalról érkezik az első ütés.”

A Gikan Ryu Makimono-iban (írott tekercsek) csak a technikák neve szerepel, minden további magyarázat nélkül. Ez az iskola tanításainak titkosságát és titokban maradását szolgálta, az ismeretek, a tudás tradicionálisan mesterről tanítványra szállt.

Akimoto Fumio volt a Gikan Ryu nagymestere Hatsumi sensei előtt, de korai halála után Takamatsu soke Hatsumi-ra hagyományozta az iskolát.

Úgy tartják, hogy az iskola hagyományosan öt szintre tagozódik, ezek a Shoden Gata, a Chuden Gata, az Okuden Gata, a Kaiden Gata és a Menkyo Kaiden. A Shoden Gata kivételével nagyon kevés ismert a többi négy szintből.

Gikan Ryu Koppojutsu nagymesteri láncolata:

Akimoto Kanai Moriyoshi
1. Uryu Hangan Gikanbo (1558-1570)
2. Uryu Yoshimitsu (1573-1592)
3. Uryu Yoshimori (1624-1644)
4. Uryu Yoshichika (1661-1673)
5. Uryu Yoshitaka (1688-1704)
6. Uryu Yoshihide (1751-1764)
7. Uryu Yoshimori (1789-1801)
8. Uryu Yoshiaki (1830-1844)
9. Uryu Yoshiyasu (1861-1864)
10. Uryu Gikan (1865-1868)
11. Ishitani Takeoi Masatsugu (m.h.: kb. 1905)
12. Ishitani Matsutaro Takekage (m.h.: kb. 1911)
13. Takamatsu Toshitsugu (1911-1972)
14. Akimoto Fumio (m.h.: kb. 1962)
15. Hatsumi Masaaki (1971-)

Gyokko Ryu Az egyik legrégebbi iga-i iskola, sok más iskolára is hatással volt. A Kuden, a Gyokko Ryu szájhagyománya szerint egy alacsony termetű kínai palotaőr vagy hercegnő fejlesztette ki a technikákat a 900-as évek elején, melyeket japánba egy Cho Gyokko avagy Yo Gyokko (Yao Yu Hu) nevű kínai szerzetes vitte át. Az első japán nagymestere Tozawa Hakuunsai volt, aki 1156-1159 között bukkant fel. Nem tudjuk hogyan lett nagymester illetve hogy hol tanulta meg a Gyokko Ryu-t. A tudás generációkon keresztül szállt apáról fiúra, míg el nem jutott Sakagami Taro Kunishige-ig. Ő szervezte meg az iskolát és vezette 1532-től 1555-ig. Az iskola ezután Momochi Sandayu-hoz került a Momochi családból. Később a Toda család örökölte és így jutott el Takamatsu Toshitsugu-hoz, majd Hatsumi Masaaki-hoz.

Az iskolát a Kamakura-, a Nambokucho- és a Muromachi-periódusban a Suzuki család irányította. A XVI. században a Sakagami család kezébe került. 1532 és 1555 között Sakagami Taro Kuniushige rendszerezte a stílus módszereit és elnevezte Gyokko Ryu Shitojutsu-nak (shito-jutsu = technikák ujjheggyel). A következő feltételezett nagymester, Sakagami Kotaro Masahide 1542-ben életét vesztette egy csatában. Ennek következtében a cím Sougyoku Kan Ritsushi-hoz került (ismert Gyokkan Ritsushi-ként is). Sakagami Kotaro Masahide lett volna a nagymester a Koto Ryu Koppojutsu-ban is, de ezt nem érte meg és a Gyokko Ryu mesterei között is csak néhol említik meg. Sougyoku Kan Ritsushi, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Volt néhány tanítványa, akik a XVIII. században különböző iskolákat alapítottak a Gyokko Ryu-ra és más, Sougyoku által tanított módszerekre alapozva. A családfa szerint Gyokkan avagy Sougyoko Kan egyike a fő embereknek akik a Bujinkan ezen iskolájához kötődnek.

Bár igaz, hogy két másik iskola is, melyet Sougyoku Kan Ritsushi tanítványi alapítottak, végül Hatsumi Masaaki-hoz került, de a Gyokko Ryu mindig a saját útján haladt a Koto Ryu-val. Az iskolákat Toda Sakyo Ishinsai és Momochi Sandayu örökölte. Ezután az iskolák a Toda és a Momochi családok kezében maradt egészen addig, amíg el nem jutottak Takamatsu-ig, aki az utolsó volt a Todák közül, és aki végül Hatsumi Masaaki-ra hagyta örökül őket.

A Gyokko Ryu a Dai Nippon Bugei Ryu Ha szerint kosshi-jutsu, shito-jutsu és ninpo egyszerre. A Bujinkan-ban az iskola a taijutsu alapjai (Kihon Happo, Sanshin no Kata és Muto Taihenjutsu) miatt ismert a leginkább. Jellemző az iskolára a kosshi-jutsu (izmok és inak támadása) és a Shito-jutsu (ujjheggyel, különösen hüvejkujjal (= boshi, shito), történő támadás). Erős, gyors, köríves mozgásokat alkalmaz, küzdelemben nagy távolságot tart, a technikák sok mozgást kívánnak.

Egyszer, amikor Toda Shinryuken a fiatal Takamatsu-t oktatta, azt mondta neki, hogy a legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnia, az a nyolc alapvető technika. Ez a nyolc technika az alapköve Hatsumi sensei Bujinkan Budo Taijutsu-jának is. Ezeket a technikákat Kihon Happo-nak hívják.

A Toda és a Momochi család Iga-beli akcióinak köszönhető, hogy ezek az iskolák beleívódtak az Iga nindzsa tradícióiba. Egy másik történelmi kapocs az, hogy Takamatsu nagybátyja, Toda Shinryuken Masamitsu leszármazottja volt Tozawa Hakuunsai-nak. Toda Shinryuken Masamitsu azt tanította Takamatsu-nak, hogy a legfontosabb a Kihon Kata avagy a Kihon Happo technikáit tanulmányozni, mert ez minden harcművészet alapja. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a Kihon Happo magába foglal minden olyan módszert, ami hatásos valódi küzdelemben. Vannak benne védések, ütések, rúgások, csukló és könyök törések, illetve dobások.

A Gyokko Ryu módszerei a kosshi-jutsu-n (a test lágy részeinek támadása) alapulnak. Ennek a stratégiája nagyon különbözik a koppojutsu-étól, ami az ellenfél csontszerkezetére koncentrál. Amíg a Koppojutsu ki és belép a támadókörbe hogy jó szögben tudja támadni az izületeket, addig a kosshi-jutsu oldalra lép vagy az ellenfél mögé kerül hogy közel kerüljön a kyoshu-hoz (a test gyenge részei). A célpontok lehetnek idegpontok, de belső szervek vagy izmok kapcsolódási helyei is. Ez a rendszer valószínűleg azért alakult ilyenné, mert egy alacsony termetű személy hozta létre. Az erőt az ellentámadásoknál nem az izmokkal, hanem a csipő és a gerinc mozgatásával hozza létre. Ez például a védésben is megmutatkozik, ami egy erőteljes védésre koncentrál, ami kibillenti az ellenfelet az egyensúlyából hogy így elérhetővé tegye a test gyengébb pontjait (például Jumonji kata). Fontos részlet, hogy amikor közel kerül az ellenfélhez, a hátsó kéz mindig az arc előtt van hogy védje azt a támadásoktól. A Gyokko Ryu lényege, hogy ha sikerül izület által lefogni az ellenfelet, akkor az izületet a testhez szorítva lépésekkel körbetekeri az ellenfél testét az izületen. Mivel a lépkedés sok időt vesz igénybe, a mozgás előtt és közben idegpontokat támad. A mozgás a Gyokko Ryu-ban az ellenfél egyensúlyi pontja körül történik.

A Gyokko Ryu gyakran használja testfegyverként az ujjakat és az ujjbegyeket, ezért shito-jutsu, illetve boshi-jutsu. Ez többnyire a három hivatalos állásban, az Ichimonji no kamae-ban, a Jumonji no kamae-ban és a Hicho no kamae-ban is megmutatkozik, ahol a hüvelykujj mindig felfelé mutat. Ennek oka az energia szabad áramoltatása illetve a legerősebb ujjunk, a hüvelykujj támadó pozícióban tartása, és nem szabad akadozásnak lennie a mozgásban sem. A Gyokko Ryu-ban fontos a szív védelme. Ezért előnyösebb, ha a jobb láb van elől, mert így a test bal oldala messzebb kerül az ellenféltől és jól lehet védeni. (A Shosin no kamae, a Doko no kamae (“dühös tigris”) és a Hanin no kamae is lehet hogy beletartozik a Gyokko Ryu-ba.)

A Gyokko Ryu sok részből áll. Az első lépés a Kamae no kata (állások) és a Taihen Kihon (esések). A következő lépés a Ki kata, másnéven Sanshin no kata. A Ki kata alapvető mozgásformákat tartalmaz az öt elemre alapozva. Ezek a mozgásformák a Gyokko ryu minden technikájában megjelennek. Ezután jön a Kihon kata és a Toride Kihon kata, amelyek egyszerű gyakorlatokat tartalmaznak ütésekre, rúgásokra, védésekre, dobásokra és megragadásokra. Sokan sokféle módon határozták meg hogy hány gyakorlat van és hogy melyik hova tartozik. Általában van három gyakorlat ütésekre, rúgásokra és védésekre, és öt a megragadásokra és dobásokra.

Az alaptechnikák után következik a kosshi-jutsu. A kosshi-jutsu technikái három fő részre tagolódnak: Joryaku no maki (fegyvertelen fegyvertelen ellen), Churyaku no maki (fegyvertelen tanto vagy kotachi ellen) és Geryaku no maki (fegyvertelen ken vagy yari ellen).

A Gyokko Ryu a kosshi-jutsu mellett a katana, a tanto és bo használatát is tanítja, de néhány bo technika kivételével sajnos ezek nem ismertek. A bo technikák többnyire a Ki kata mozgására alapulnak. A bo-t a kosshi-jutsu technikák hatékonyságának növelésére használja, bár nincs bizonyíték arra hogy volnának speciális bo technikái. Talán ez egy bizonyíték arra, hogy a bo-t nem tekintették igazi fegyvernek fegyveres ellenfél ellen a csatatéren, ahol a botot általában a hossza miatt az ellenfél távoltartására használták. (Azért, mert ez ütközik a kosshi-jutsu-val?) A Gyokko Ryu bo-technikái néhány kivételével sajnos nem ismertek, ugyanis az iskola több ága kihalt. A bo technikák többnyire a Ki kata (Sanshin kata) mozgásán alapulnak.

A Bugei Ryu Ha Daijiten szerint a Gyokko Ryu is ninpo iskola, bár Hatsumi sensei nem utal rá úgy, mintha kosshi-jutsu iskola lenne. Hatsumi szerint a kosshi-jutsu sok más Igai rendszer alapja is. Eddig még nem tudunk Gyokko Ryu kémkedési technikákról, de a stratégia és a filozófia fontos része a tanításának. Ez tisztán megmutatkozik a következő imákban is, amik a Gyokko Ryu-hoz tartoznak: Ten Ryaku Uchu Gassho (ima az éghez és a világegyetemhez), Chi Ryaku Futen Goshin Gassho (ima a szél köréhez) és Jin Ryaku Chi Sui Ka Fu Henka Ryaku (ima a föld, a víz, a tűz és a szél köréhez).

A Hanno Hon Itsu Gassho-t követik olyan mondatok, mint a “Shin Shingan – Isten szíve és szemei”, “Kurai Dori – helyzetfelismerés” és “Bushigokoro womotte totoshi no nasu – a harcos szive nemes és bátor / a harcos szíve csodálatos és egyben a legfontosabb is”. A Shin Shingan lehet az a képesség, amely segítségével gondolkodás nélkül meg lehet érteni a helyzetet, vagy az a képesség, amely által hallgatunk az ösztöneinkre.

Itt található a Gassho Kuji Kiri is. A Gassho a kezek imához való összefűzését jelenti, a kuji kiri pedig egy módját az akarat összpontosításának, amely során az egyén elméje a tudatos és a tudatalatti állapot között lebeg. A Gyokko Ryu-ban ezt Sanpo Gassho-nak nevezik, amely három kincset jelent: Kongo (felhők), Suirin (a víz gyűrűje) és Kaku Ghasso (tűz és szél).

A Kuden, a Gyokko Ryu filozófiai és stratégiai tanítása szájhagyományként terjed. Vannak persze titkok is az iskolában, ezeket hívják Hiden-nek. Ezt nem mindig írják le, hanem nagymesterről nagymesterre száll kuden-ként. Az egyik kuden azt mondja : “Kuden Hissho Ho – Mindig nyerj”. A magyarázata ennek a mondásnak az, hogy soha ne engedd az ellenfeled nyerni, de sose használj erősebb technikát, mint ami indokolt. Ez fontos stratégia, amely sosem mutatja meg hogy az alkalmazója képességeinek mi a végső határa. Vannak stratégiák a Gyokko ryu-ban, melyeknek a neve Tenmon Chimon, az ég és föld technikái, melynek jelentése egyenlőre nem ismert.

A következő kilenc szabály, a Ninja no Kissoku, feltételezhetően a Gyokko Ryu-ból származik:

* A “NIN” jel a haza védelmét jelenti akár az életed árán is.
* Felejtsd el magad, légy türelmes és ne féld a halált.
* Veszélyben ne mondj semmit.
* Ha erős ellenfél érkezik, ne hódoljon be a szellemed.
* Szolgáld és védd a mestered éppúgy mint a szüleid.
* A bűn visszatart az előrehaladástól.
* A részegség eltorzítja az itélőképességet.
* Pusztísd el az ellenség erejét, de hagyd meg az életét.
* Másnak ne taníts a mestered engedélye nélkül.

Fontos történelmi események:

618-907: A kínai Tang-dinasztia alatt Cho Gyokko és Yo Gyokko (lehet hogy egy személy volt, vagy nem is kettő hanem sok) elhagyta a háborúskodó kínát és Japánba érkezett. Ők hozták Japánba azokat az alapokat, melyre késöbb a Gyokko Ryu épült. A legenda szerint az eredeti technikákat egy udvarhölgy fejlesztette ki (lehet hogy hercegnő) a kínai császári udvarban, aki gyors testmozgással támadott különböző pontokat a testen. Ez a bizonyos hölgy nagyon ismert volt a táncos és a harcos képességei miatt. Egy másik elmélet szerint egy kínai palotaőr fejlesztette ki ezeket a technikákat, hogy leküzdje az alacsony testfelépítésének hátrányait.

1354-1555: Sakagami Taro Kunishige, a tizedik nagymester a ryu-t Gyokko Ryu Shitojutsu-vá alakította. Ő alapította a Koto Ryu-t is.

1532-1555: Sogyokkan Ritsushi, a tizenkettedik nagymester, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Ez a ryu mai neve is. Volt négy tanítványa, akik közül Akimoto Kanai Moriyoshi megalapította a Gikan Ryu-t, Sasaki Gendayu Sadayasu a Gyokushin Ryu-t, Suzuki Taizen Taro a Hontai Gyokushin Ryu-t, ami később az Izumo Ryu lett, és Toda Sakyo Ishinsai, aki a Gyokko Ryu és a Koto Ryu következő nagymestere lett.

1581: Oda Nobuo november harmadikán 46000 emberrel apja, Oda Nobunaga parancsára megtámadta Igát. A nagy csatát “Tensho Iga no Ran”-nak nevezték el. A japán harci krónikák megemlítik, hogy Momochi Sandayu (a Gyokko Ryu 14. nagymestere) bátran harcolt. Lehet hogy meghalt a csatában, mert többet nem hallottak róla.

1624: Toda Seiryu Nobutsuna a Togakure Ryu 24. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Kumogakure Ryu-ban és a Gyokko Ryu-ban is. Ő volt a Gyokko Ryu 18., a Gyokushin Ryu 11., a Koto Ryu 9. és a Kumogakure Ryu 4. nagymestere. Paul Richards könyvében más álláspontot fejt ki. Szerinte ezt Toda Shinryuken Masamitsu, a 32-ik soke valósította meg a XIX. században.

1909: Takamatsu Toshitsugu, a Gyokko Ryu 27. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Gikan Ryu-ban (17.), a Kukishinden Ryu-ban (27.) és a Takagi Yoshin Ryu-ban (16.).

1972: Amikor Takamatsu soke meghalt, Hatsumi Masaaki örökölte az iskolát és megalapította a Bujinkan-t. Ő volt az első aki megismertette a nagyvilággal a Ninpo-t.

A Gyokko Ryu részei:

* Taihen Kihon (esések, az uke karddal támad)
o Hira no kamae
o Ichimonji no kamae
o Jumonji no kamae

* Sanshin no kata (Shoshin Go Kei Gogyo no kata)
o Chi
o Sui (Mizu)
o Ka (Hi)
o Fu (Kaze)
o Ku

* Ki Kata (ez az első három technika a Bujinkan Kihon Happo-ban)
o Hidari Ichimonji no Kamae
o Migi Ichimonji no Kamae
o Hidari Hicho no Kamae
o Migi Hicho no Kamae
o Jumonji no Kamae

* Toride Kihon Kata (az utolsó öt technika (*) a Bujinkan Kihon Happo-ban)
o Hidari Omote Gyaku *
o Migi Omote Gyaku *
o Hidari Omote Gyaku no Tsuki *
o Migi Omote Gyaku no Tsuki *
o Hidari Ura Gyaku *
o Migi Ura Gyaku *
o Hidari Musha Dori *
o Migi Musha Dori *
o Hidari Jigoku Dori (Musodori)
o Migi Jigoku Dori (Musodori)
o Ganseki nage * (talán csak Kukishinden Ryu?)
o Ogyaku * (talán csak Takagi Yoshin Ryu?)

* Joryaku No Maki (12 technika fegyvertelen támadás ellen)
o Kokuu
o Renyo
o Danshu
o Danshi
o Saka Nagare (Gyaku nagare)
o Keoh
o Hanebi
o Ketoh
o Yubi Kudaki
o Ketsumyaku
o Teiken
o Sakketsu (Satei)

* Churyaku No Maki (8 technika tanto vagy kodachi ellen)
o Ujaku
o Seito
o Da Shin
o Ko Rai (Koraku)
o Kou (Hanetsurube)
o Shien
o Hosen
o Horaku

* Geryaku No Maki, Mutodori Gedan (8 technika katana vagy yari ellen)
o Shunu
o Shun Soku
o Ichi Geki
o Kaisoku
o Ko Ryaku
o Iaifuji (Iai tsui)
o Chingan
o Fuu (Fumo)

* A Gyokko ryu állásai
o Ichimonji no kamae
o Hicho no kamae
o Jumonji no kamae
o Doko no kamae
o Shoshin no kamae
o Hanin no kamae
o Shizen no kamae
o Bobi no kamae (talán Koto Ryu?)
o Hira no kamae

Gyokko Ryu Kosshijutsu nagymesteri láncolata

1. Ikai (a kínai Tang-dinasztia idején)
2. Hogenbo Tesshun (a kínai Tang-dinasztia idején)
3. Sasabe Tendo (a kínai Tang-dinasztia idején)
4. Hachiryu Nyudo (a kínai Tang-dinasztia idején)
5. Tozawa Hakuunsai (1156-1159)
6. Tozawa Shozuke (1161-1162)
7. Suzuki Saburo Shigeyoshi (1171-1180)
8. Suzuki Gobei
9. Suzuki Kojiro Mitsu (1288)
10. Tozawa Nyudo Geneai
11. Yamon Hyoun
12. Kato Ryu Hakuun (1394)
13. Sakagami Goro Katsushige (1532)
14. Sakagami Taro Kunishige (1542)
15. Sakagami Kotaro Masahide
16. Sougyoko Kan Ritsushi
17. Toda Sakyo Ishinsai
18. Momochi Sandayu (kb. 1542-1555)
19. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592)
20. Momochi Tanba Yasumitsu (1596-1615)
21. Momochi Taro Saemon (1615-1624)
22. Toda Seiryu Nobutsuna (1624-1644)
23. Toda Fudo Nobuchika (1644-1661)
24. Toda Kangoro Nobuyasu (1681-1704)
25. Toda Eisaburo Nobumasa (1704-1711)
26. Toda Shinbei Masachika (1711-1736)
27. Toda Shingoro Masayoshi (1736-1764)
28. Toda Daigoro Chikashige (1764-1804)
29. Toda Daisaburo Chikashige (1804)
30. Toda Shinryuken Masamitsu (1824-1909)
31. Takamatsu Toshitsugu (1909-1968)
32. Hatsumi Masaaki (1968-)

Gyokushin Ryu Általánosan elterjedt erről az iskoláról, hogy nagyobb figyelmet szentel a stratégiának, mint a közelharcnak, pedig viszonylag sok harci technikája van. Jellemző az iskolára, hogy megpróbálja az ellenfelet védtelenné tenni, pl. a kezeinek a felemelésével, majd pedig megsemmisítő támadást mér rá. Az 1500-as évek közepén alapította Sasaki Goeman Teruyoshi. Nagyon kevés technikája ismert. Állítólag a Sutemi Nage jellemző az iskolára, mint harci technika, illetve a kusari-fundo használata. Jellemzőbb az információszerzés és egyéb kémkedési technikák (Cho-ho) .

Hatsumi sensei Ueno Takashi-tól megkapta a Menkyo Kaident, így ma ő a Gyokushin Ryu Koppo mestere is.

Létezik még Gyokushin Ryu Jujutsu nevű iskola is, de az nem tartozik a Bujinkan-hoz, illetve a már említett Gyokushin Ryu Koppo nevű iskola is, amelynek a jelek szerint nem sok köze van a többi iskolához.

Valószínűsítik hogy Kano Jigoro is tanult Gyokushin Ryu-t.

Gyokushin Ryu Ninpo nagymesteri láncolata:

1. Sasaki Goeman Teruyoshi
2. Sasaki Gendayu Sadayasu
3. ismeretlen
4. ismeretlen
5. ismeretlen
6. ismeretlen
7. ismeretlen
8. ismeretlen
9. ismeretlen
10. ismeretlen
11. Toda Seiryu Nobutsuna (1624-1644)
12. Toda Fudo Nobuchika (1658-1681)
13. Toda Kangoro Nobuyasu (1681-1704)
14. Toda Eisaburo Nobumasa (1704-1711)
15. Toda Shinbei Masachika (1711-1736)
16. Toda Shingoro Masayoshi (1736-1764)
17. Toda Daigoro Chikahide (1764-1804)
18. Toda Daisaburo Chikashige (1804-1818)
19. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
20. Takamatsu Toshitsugu(1910-1968)
21. Hatsumi Masaaki (1968-)

Koto Ryu Az iskola neve más értelmezés szerint “letaglózni a tigrist [az ujjakkal]“. A Koto Ryu Koppojutsu pontos eredete ismeretlen, de valószínűleg a mai Korea területéről került Japánba az őse, egy Chan Buso nevű ember által. Ez az 1500-as évek előtt lehetett, mert Sakagami Taro Kunishige az 1500-as évek közepén alapította meg Koto Ryu-t, majd további két generációnyi idő múlva formálta Toda Sakyo Ishinsai a Koto Ryu Koppojutsu-t ryu-vá.

A Bujinkan-on belül a koppojutsu ([csont]törő technikák), a különleges biken (nindzsa kard) harci stílusa (balkezes fogás) és Muto Dori technikái (fegyvertelen fegyveres ellen) által vált híressé, hírhedtté. Jellemző rá a brutális, megsemmisítő hatású támadás és védekezés. A neve is utal keménységére: a tigris letaglózása (az ujjakkal).

Ez az iskola nagyon fontosnak tartja az állandó szemkontaktust. A harcos mindig nézzen az ellenfél szemébe, pontosabban a két szeme közé, a harmadik szemre, mert így ki tudja olvasni az ellenfél szándékait.

Az iskola egyik különleges lépése a yoko aruki, az oldalra lépés a lábak keresztezésével. Ez a stílus a szabadtéri harcra koncentrál, nagy távolságot tart, így támadáskor be kell lépnie a támadónak az ellenfélhez. Technika közben viszont kis távolságot tart. Ez lehetővé teszi, hogy rálépjünk az ellenfél lábára, így akadályozva meg a menekülésben, illetve még egy sérülést okozva neki. Jellemző az iskolára a metsubishi, az ellenség szemének támadása illetve látásának zavarása. A Koto Ryu 35 kyoshu-t (gyenge pont, életpont) is támad. Ezek a technikák nagyon sok gyakorlást igényelnek, és több olyan kyoshu is van, amelyek személyenként kicsit eltérő helyen vannak, ezeket csak próbálgatásokkal vagy intuícióval, esetleg a hatodik érzékkel lehet eltalálni.

Takamatsu sensei 9 évesen kezdett Koto Ryu-t tanulni, 13 évesen pedig már mestere volt a stílusnak. Önéletrajzában leírta, hogy köveket kellet hosszú időn keresztül ütögetnie, hogy megfelelően kemény és erős ujjai, kézfejei és csuklói legyenek. A Koto Ryu ugyanis a legkeményebb iskola, és a technikák egy jelentős része csak megfelelően felkeményített kezekkel illetve testtel hajtható végre. A legendárium szerint az 1960-as években Takamatsu egy tokiói sportujságírónak megmutatta, hogy mire képes a Koto Ryu, ha megfelelően használják. Egy több centiméter vastag deszkát ütött meg shako-ken-nel, aminek eredményeképpen az öt ujja öt lyukat ütött a deszkába.

Koto Ryu Koppojutsu nagymesteri láncolata:

1. Sakagami Taro Kunishige (1542)
2. Sakagami Kotaro Masahide (Bando Kotaro Minamoto Masahide)
3. Sougyoku Kan Ritsushi
4. Toda Sakyo Ishinsai (kb. 1542-1555)
5. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592)
6. Momochi Sandayu (1596-1615)
7. Momochi Tanba Yasamitsu (1615-1624)
8. Momochi Taro Saemon (1624-1644)
9. Toda Seiryu Nobutsuna (1644-1661)
10. Toda Fudo Nobuchika (1681-1704)
11. Toda Kangoro Nobuyasu (1704-1711)
12. Toda Eisaburo Nobumasa (1711-1736)
13. Toda Shinbei Masachika (1736-1764)
14. Toda Shingoro Masayoshi (1764-1804)
15. Toda Daigoro Chikahide (1804)
16. Toda Daisaburo Chikashige (1865)
17. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
18. Takamatsu Toshitsugu (1910-1972)
19. Hatsumi Masaaki (1968-)

Kukishinden Ryu A kuki jelentése “kilenc démon”. Az 1300-as évek közepén alapította Izumo Kanja Yoshiteru, de az iskola történelme az 1100-as évek Kínájáig visszavezethető. A különböző fegyveres technikái miatt híres. Ez az ryu rendelkezik a legtöbb kapcsolattal és áthatással a többihez, azonkívül több technikája teljesen idegen a ninjutsu-hoz szokott szemeknek, inkább hasonlít az Aikido-hoz vagy Karate-hoz.

A Kukishinden Ryu eredetére két elterjedt változat is van. Az egyik szerint Kínai eredetű, és Takamatsu a jelenlegi formájában tanulta azt és adta tovább Hatsumi senseinek. A másik szerint Takamatsu a Kukishin Ryu menkyo kaidenje lett, de nem lehetett a stílusvezető mestere mert annak a Kuki családból kell származnia, így Kukishinden Ryu néven alapított egy új iskolát és ezt adta tovább Hatsumi-nak. Ez utóbbit a Kukishin Ryu is elismeri, és Takamatsu-t mint a mesterek mesterét emlegetik.

A Kukishinden Ryu harcosok használták a yoroi-t, a harci páncélzatot, így sok olyan technika található benne, amely a páncél által nem védett helyeket támadja (pl. hónalj, könyékhajlat). Használja a Bo-Ryaku-t, a Sui-Ren-t, a Ka-Ren-t (tűz használata) és az onshin jutsu-t (álcázás, álruha alkalmazása). A fegyverek közül a hanbo, a bo, a kaginawa, a kusari-gama, a bisento és a daisharin (kétfejű fejsze) használata jellemzi.

Az 1900-as évek elején Takamatsu soke-t kérte fel a Kuki család – a Kukinshin Ryu “tulajdonosa” – hogy az addigra számukra már értelmezhetetlenné vált titkos irataikat (Kuki Nakatomi) magyarázza el nekik. Mivel Takamatsu mérges volt rájuk, amiért elfelejtették a “saját” iskolájuk legmélyebb tanait, ezért – habár sok mindent elmagyarázott – sok fontos dolgot nem modott el nekik.

Ueshiba Morihei is tanult Kukishin Ryu-t, erről bővebben az életrajza végén lehet olvasni. Egyesek szerint Kano Jigoro is tanult Kukishin Ryu-t, bár valószínűbb hogy a kapcsolatot nála a Kito Ryu Jujutsu-ban (az aikijujutsu egyik formája) kell keresni, ugyanis Kano sensei alaposan ismerte azt (az egyik Judo kata, a Koshiki-no-kata alapvetően egy Kito Ryu kata), valamit a Kukishin Ryu-nak is erős kapcsolatai vannak vele az egyik korábbi nagymester által. (A Kito Ryu Jujutsu, akárcsak a Kukishin Ryu, teljes páncélzatot használ és előszeretettel dobja az ellenfelét a talajra.) Ueshiba Morihei is alaposan ismerte a Kito Ryu Jujutsu-t, ez is lehet az oka a Kukishin Ryu és az Aikido egyes hasonló technikáinak. Valószínű, hogy Ueshiba sensei a Kuki Sinto-t, a családi stílus vallási irányzatát is alaposan ismerte Kuki Takaharu által. Kuki Takaharu, a Kuki család akkori osoke-ja a Kuki Shinto-nak szentelte az életét, a jutsu-kkal nem nagyon foglalkozott, az a család egyéb tagjaira hárult, valamint maga a családi stílus is a vallási irányba mozdult el már jóval korábban, ennek is szerepe volt a harci tudásuk “elvesztésében” a 2. világháborúban – nem foglalkoztak a harci résszel, így nem is tudták volna azt újjáéleszteni a titkos tekercsek megsemmisülése után Takamatsu sensei nélkül.

A Kukishinden Ryu Hikenjutsu kapcsolata más, Bujinkan -on kívüli iskolákkal: Kukishin Ryu, Kukishinden Hyoho, Kukishin Ryu Bojutsu, Kukishin Ryu Dakentaijutsu, Hon Tai Kukishin Ryu, Hon Tai Kukishin Chosui Ryu, Tatara Shinden Ryu, Shinden Tatara Ryu, Nakatomi Hyoho, Tenshin Hyoho Kukishin Ryu, Kito Ryu Jujutsu.

Kukishinden Ryu Hikenjutsu nagymesteri láncolata:

1. Izumo Kanja Yoshiteru
2. Izumo Koshiro Terunobu
3. Izumo Matsushiro Teruhide
4. Izumo Bungo Yoshiteru
5. Izumo Kanja Yoshitaka
6. Izumo Kanja Yoshiteru
7. Ohkuni Kisanta Kiyosumi
8. Tsutsumi Hakushi Mori Ritsuzan
9. Kuriyama Ukongen Nagafusa
10. Arima Kochinosuke Masayoshi
11. Ohkuni Kogenta Yukihisa
12. Kazama Shinkuro Hidechika
13. Ohkuni Kihei Shigenobu Genroku (1688)
14. Otone Sakon Yasumasu
15. Otone Genpachi Yoshihide
16. Otone Gengoro Yasuhira
17. Awaji Nyudo Chikayasu
18. Kurama Kotaro Genshin
19. Ohkuni Izumo Mori Shigehiro Kokwa (1844)
20. Sugino Juheita Kanemitsu
21. Hisahara Genjuro Yoshitane
22. Hisahara Kotaro Nobuyoshi
23. Ishitani Takeoi Masatsugu (?-1905)
24. Ishitani Matsutaro Takagage (?-1911)
25. Takamatsu Toshitsugu (1911-1968)
26. Hatsumi Masaaki (1968-)

Kumogakure Ryu Iga Heinaizaemon No Jo Ienaga az 1500-as évek közepén alapította az iskolát, melyre jellemző a kama-yari és az ugró technikák használata. Különleges eszköze az ippon sugi noburi, ami egy 25 cm hosszú fém cső három vasheggyel, az egyik végén hosszú lánccal, annak a végén pedig kampókkal. Heinaizaemon állítólag Sarutobi Sasuke-tól tanulta a technikákat.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Kumogakure Ryu taijutsu-ja alapvetően azonos a Togakure Ryu-éval. Ezzel szemben a Kumogakure Ryu szűk állásokat és mozgásokat tartalmaz. Ezekre a kunoichi-k (női nindzsák) miatt volt szükség, ők ugyanis általában szűk kimonóban “dolgoztak”, amelyben nagyon sok speciális fegyvert el lehet rejteni, akárcsak a hajukban, cipőjükben vagy az esernyőjükben. További különbség, hogy a Kumogakure Ryu-ban több különböző védekezés is van, illetve használnak ugrásokat is. Az összes mozgáskor a lábak közel vannak egymáshoz, amely nagyon nehézzé teszi az ellenfél számára egy lágyékrúgás kivitelezését.

“Shikin haramitsu daikomyo.” – ezek a jól ismert szavak is állítólag a Kumogakure Ryu-ból származnak. Az iskola specialitása a ninjutsu (igazi, ízig-vérig ninjutsu, ninpo iskola).

Kumogakure Ryu Ninpo iskola nagymesteri láncolata:

1. Iga Heinaizaemon No Jo Ienaga
2. Toda Sagenta Nobufusa
3. Toda Gohei Nobunaga
4. Toda Noriyoshi
5. Toda Seiryu Nobutsuna
6. Toda Fudo Nobuchika (1624-1644)
7. Toda Kangaro Nobuyasu (1644-1661)
8. Toda Eisaburo Nobumasa (1661)
9. Toda Shinbei Masachika
10. Toda Shingoro Masayoshi
11. Toda Daigoro Chikahide
12. Toda Daisaburo Chikashige
13. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
14. Takamatsu Toshitsugu (1910-1972)
15. Hatsumi Masaaki (1968-)

Shindenfudo Ryu Az 1100-as évek közepén alapította Genpachiro Temeyoshi, Izumo Kanja Yoshiteru kosshi-jutsu-jára építkezve. A Bujinkan-on belül a durva és hatásos jutaijutsu technikái miatt híres. Ennek az iskolának a technikáit alacsony emberek nagyon jól tudják hasznosítani. A hagyomány szerint a yari technikákat Izumo-nak tenguk tanították, és ezek a technikák a mai napig titkosak.

Az iskola a jujutsu-ra és a iainuki-ra (iai-jutsu) nagy hangsúlyt helyez. A katana-juk hosszabb és nehezebb mint az átlagos katana, így nehezebb és bonyolultabb kirántani is. A yari legkülönfélébb variációit, ono-t (harci fejsze), o-tsuchi-t (harci kalapács) és naginata-t is használ. Alkalmazza a Muto Dori-t (fegyvertelen fegyveres [kard] ellen). A hojo-jutsu-t (kötözés) a taijutsu-val szoros összefüggésben tanítja.

Takenaka Tetsunoke, Kano Jigoro egyik tanítványa is tanult egy időben Shindenfudo Ryu-t (a judo dobások egy része ebből a stílusból származik), Takamatsu soke pedig 9 évesen kezdett megismerkedni ezzel az iskolával.

A Shindenfudo Ryu öt alaptörvénye:
- tudni kell, hogy a türelem az első
- tudni kell, hogy az ember útja az igazságból fakad
- fel kell hagyni a kapzsisággal, a nemtörődömséggel és az önfejűséggel
- fel kell ismerni: a szomorúság és az aggódás természetes érzés, és keresni kell a mozdíthatatlan szívet
- nem szabad letérni a hűség és a testvéri szeretet ösvényéről, és egyre mélyebbre kell jutni a Budo szívébe

A Shindenfudo Ryu-ra jellemzőek a kemény ütések és csapások illetve a taposótechnikák, amelyek a Karate és Kempo technikákra vezethetők vissza, mivel Izumo Kanja Yoshiteru a Kempo mestere volt (természtesen nem a ma ismert Kempo-ról van szó).

Különlegessége ennek az iskolának, hogy nagy hangsúlyt fektet a védekező állások természetes mivoltának ismeretére, a kamae-i meglehetősen szabadok és lazák, mert a természetességre helyezi a hangsúlyt.

A Shindenfudo Ryu szerves része a jutaijutsu, a dakentaijutsu és az iai-jutsu.

Jutaijutsu: A jutaijutsu technikák főleg olyan ellenfelek ellen irányulnak, akik fogással, ütéssel vagy dobással támadnak. Minden alaptechnikának van öt henka-ja (variációja). Öt állást használ, ezek a Za no kamae, a Hiraichimonji no kamae, a Seigan no kamae, a Katate Seigan no kamae és a Shizen no kamae.

Erre a stílusra a legjellemzőbbek: nage waza (dobástechnikák), ha jutsu (szabadulás technikák), gyaku waza (ellentámadó technikák), shime waza (folytások), tori te (feltartó és lökő technikák), kansetsu waza (emelőtechnikák) és az osaekomi waza (földön tartó, leszorító technikák).

A jutaijutsu három nagy kata-ra épül:

* Shoden Gata (16 védekező fogástechnika)
o Kata Munedori
o Gyaku Kata Munedori
o Ude Dori
o Matsu Kaze
o Ryu Ko
o Gedan Gake
o Ude Dori
o Kyu In
o Kimon Dori
o Jinchu Nage
o Koromo Gaeshi
o Saka Otoshi
o Satani Nage
o Katate Otoshi
o Gyaku Nage
o Gokuraku Otoshi

* Chuden Gata (11 védekező fogástechnika)
o Fu Setsu
o Tama Otoshi
o Ugo
o Randori
o Tsuki No Wa
o Kocho Dori
o Kasa Harai
o Kakusei
o Ryo Yoku
o Utsushi Dori

* Okuden Kata (8 védekező fogástechnika)
o Hyo Fu
o Gosha Dori
o Te Ate
o Kari Shimo
o Tatsu Maki
o Furoya Nage
o Yama Arashi
o Bai Setsu

Dakentaijutsu: A dakentaijutsu nem használ kamae-kat, csak a Shizen no kamae-t alkalmazzák mint természetes állást, de nincsen kötött formája. Ebben ismeri el a természetességet, mint egyedüli védekező állást. A valóságban a személy elképzel egy védekező állást és készenlétbe helyezi magát. A kézzel való ütés és az ujjakkal való tépés gyakorlására fákat és sziklákat fognak, tartanak, szorítanak, ütnek és törnek össze. A rúgásokat úgy gyakorolják, hogy természetes séta közben, megállás nélkül kell egy bambuszfát megrúgniuk, ez a Take-Ori Keri (rúgással összetörni a bambuszt). A dobásokat szintén élő bambuszfák törésével és hajlításával gyakorolják. Az ütéseket és dobásokat úgy kell végrehajtani, hogy azok lehetőleg ne legyenek benne az ellenfél látóterében. Esésekből és dobásokból lehetőség szerint talpra kell érkezni, mert rendszerint mind a két kardot ( katana és wakizashi, vagyis daisho) maguknál hordták, így nem tudtak biztonságosan esni és gurulni.

* Ten no kata (mennyei formák; 8 védekező technika ütés és fogás ellen)
o Nichigeki
o Gekkan
o Fubi
o Uryu
o Unjako
o Setsuyaku
o Musan
o Karai

* Chi no kata (föld formák; 8 védekező technika ülő helyzetből ütés vagy fogás ellen)
o Riken
o Shinken
o Raiken
o Henkyo
o Issen
o Akuken
o Kenkon
o Suiryu

* Shizen Chigoku no kata (titkos természetes föld formák; 12 védekező technika fogás vagy ütés ellen)
o Tainagashi
o Kobushinagashi
o Fubatsu
o Ryotegake
o Routo
o Fudo
o Ugari
o Fukan
o Kasasagi
o Suzu Otoshi
o Kasumi Otoshi
o Shizen

Iai-jutsu: Mizuhara Kuro Yoshinari, a Mizuhara kastély ura azt írta, hogy a Iai-jutsu-t Minamoto Yoshitsune alapította abban az időben, amikor elhagyta a fővárost. Ő az iai (kardkirántás) egy nagy mestere volt. A Fudo Ryu tekercsekben az is olvasható, hogy ő lehetett az iai megalapítója.

Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu iskola nagymesteri láncolata:

Ikai
Hogenbo Tesshin
Sakabe Tendo
1. Izumo Kanja Yoshiteru (1113)
2. Minamoto Hachiman Tamenari (1118)
3. Minamoto Hachiro Tameyoshi (1156)
4. Mizuhara Kuro Yoshinari (1204)
5. Mugaibo Shinnen (1233)
6. Ohkuni Zenhachiro Yoshinobu (1264)
7. Hata Saburo Sasukeyasu
8. Kotani Yuhachiro Nobuchika (1321 vagy 1331)
9. Kaneko Jinsuke Yoshikiyo (1346)
10. Tajima Genkoro Nariyoshi (1384)
11. Kammon Kokanja Yoshikane (1428)
12. Kimura Hozen (1460)
13. Ibuki Yoshihaha (1469)
14. Otsuka Hakushi Nyudo Tadamori (1506)
15. Otsuka Daikuro Tadahide (1522)
16. Abe Muga (1573)
17. Koga Taro Kyokokaku (1573)
18. Katayama Hokinokami Mori Hisayasu (1592)
19. Shindo Unsai (1624-1644)
20. Odagiri Tohyoe Yoshihiso (1624-1644)
21. Iida Jubee Tameyoshi (1764)
22. Mori Genroku Masahide (1804)
23. Toyota Jubei Mitsuyoshi (1865)
24. Toda Shinryuken Masamitsu (1824-1909)
25. Takamatsu Toshitsugu (1909-1968)
26. Hatsumi Masaaki (1968-)

Takagi Yoshin Ryu Az iskola alapítói Abe Unryu, Ito Kii no Kami és Takagi Oriemon Shigenobu. Abe Unryu egy taoista szerzetes volt, a shuriken-jutsu, a bo-jutsu, a yari-jutsu, a naginata-jutsu, és az Amatsu Tatara Rinpo Hiden Makimono Taijutsu mestere. Ő a Eiroku-korszakban élt a Funagata Yama-beli (Funagata-hegyi) Miyagi-ban. Az Abe a családneve, az Unryu pedig “Felhősárkány”-t jelent. Abe Unryu Ito Kii-nek (Ito Sukesada) tanította yari-jutsu rendszerét, amit O Sessho Hiden no Jutsu-nak nevezett. Az Amatsu Tatara tekercsekből, amelyet később Takamatsu sensei családja is megkapott, sok tudásra tett szert. Oriemon a Tanachi Ryu Jujutsu-ból is átvett néhány technikát.

Ito Kii no Kami egy szamuráj volt, a naginata-jutsu és a yari-jutsu egyik akkori legkiválóbb művelője, aki a Kempo-t, a hanbo-jutsu-t és a kodachi-jutsu-t adta hozzá a Takagi Yoshin Ryu-hoz.

A Takagi Yoshin Ryu mai formája az 1600-as évek közepe táján alakult ki. A stílus akkori nagymestere híres, kiváló harcos volt, aki sokáig nem talált legyőzőre. Egy párviadalban mégis legyőzte az ellenfele. Ekkor elkezdett gondolkodni, hogy hogyan is válhatna még jobbá, hogyan győzhetné le korábbi legyőzőjét. Egyszer egy parkban sétált és gondolkodott, amikor nagy reccsenést hallottt. Tél volt, a faágakat vastag hó fedte. A reccsenést egy tölgyfaág adta, amely letört a vastag hó súlya alatt. Takagi látta a lehulló ágat és a havat, de nem törődött vele. Később egy vízparthoz ért, amikor is látta, hogy a túlsó parton egy fűzfa ágai szinte a földig hajlanak a hó súlya alatt. Egyszer csak az egyik fűzfaágról lecsúszott a vastag hóréteg, mire az nagy lendülettel visszacsapódott eredeti, természetes helyzetébe. Ekkor jutott eszébe Takagi-nak a megoldás, miszerint is ő olyan mint egy tölgyfa, és nem pedig olyan, mint egy fűzfa. A tölgyfa nagyon erős és szilárd, de eltörik. A fűzfa gyengébb, viszont hajlékony. Ezután nekilátott az új elmélet és a hozzá tartozó technikák részletes kifejlesztéséhez. Az új stílus nevébe belekerült a yoshin, vagyis a fűzfa neve is, utalva az “ötletgazdára”. A Takagi Yoshin Ryu jellemzője azóta az egyenes háttal végzett technika. Magas állásokat használ; alacsony állást, guggolást, térdelést azonnali, dinamikus felállás követ.

“A vékony vessző hajlékony, a magas fa törékeny.” – ez volt Oriemon apjának tanítása, amely szintén szerepett játsz(hat)ott abban, hogy Oriemon kifejlessze az új technikákat.

Az általánosan elterjedt tévhit szerint a Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu a testőrök, palotaőrök kedvelt stílusa volt. Ebből csak annyi az igaz, hogy az egyik nagymestere palotaőr volt. Híressé a gyors és hatásos jutaijutsu technikái illetve a daisho sabaki tették. Kis lépéseket és elmozgásokat alkalmaz, így szűk helyeken (folyosó, szoba) vívott harcra is kiválóan alkalmas, de csatákban is használták. Jellemzője a “fegyvertelen fegyveres ellen” harc és az ellenféltől elvett fegyver használata, így ez az iskola is használ eszközöket (bo, hanbo, yari, kodachi, tanto, katana, shuriken). Speciális eszköze a jutte.

A technikák célja, hogy a védekező minél hamarabb a legközelebb kerüljön az ellenfélhez, azt minél több ponton kontrollálja, majd a földre vigye. A földreviteli technikák lényege, hogy a technikát elszenvedő ne tudjon tompítani vagy gurulni. Az ellenfelet magunk elé, lefelé kell dobni, nem pedig távol magunktól, így könnyű lezárásokat végrehajtani rajta. Ettől függetlenül nincsenek nagy dobások, mert a cél az azonnali földrevitel, amelyet gyakran térdelve kell végrehajtani. A dobások végrehajtása előtt (azt megkönnyítve) kibillenti az ellenfelet az egyensúlyából. A dakentaijutsu technikái gyorsak, nem romboló erejűek, ugyanis előszeretettel támadja a vitális pontokat. Gyakran alkalmaz rúgásokat a lábak ellen. Küzdelem közben az ellenfél szemébe kell nézni és ki kell találni a szándékát, a következő támadás fajtáját. Támadás és védekezés közben is használja a kiai-t (támadás közben az “A, E, I, O”, védekezéskor pedig a “KA, TA, TO” hangokat). Az ellenfél hatástalanítása után azonnal felkészül egy újabb támadó megjelenésére.

A Takagi Yoshin Ryu 3. nagymestere, Takagi Gennoshin Hideshige, találkozott és összebarátkozott a Kukishinden Ryu 12. nagymesterével, Kazama Shinkuro Hidechika-val. Egyszer elhatározták, hogy barátságos párbajokon összemérik egyéni képességeiket és a stílusok életképességét. Azt tapasztalták, hogy a pusztakezes harcban a Takagi Yoshin Ryu a hatásosabb, míg a fegyveres harcban a Kukishinden Ryu. Ekkor elhatározták, hogy jobbá teszik az iskolákat, így technikákat vettek át egymástól. Ezért hasonlítanak egymásra a két iskola technikái, állásai. Ezen felül létrehoztak még két új iskolát is, Hontai Kukishinden Ryu és Hontai Takagi Yoshin Ryu néven. Így a két iskolából négy iskola lett, sok közös vonással. Takagi Gennoshin Hideshige viszonylag korán meghalt, az örököse Kazama Shinkuro Hidechika lett. Így lett a Kukisinden Ryu 12. nagymestere a Takagi Yoshin Ryu 4., a Hontai Kukishinden Ryu és a Hontai Takagi Yoshin 1. nagymestere. Ő négy kiválasztott tanítványának tanította ezeket az iskolákat, de tanítványonként csak egyet-egyet.

A már említett Hontai iskolán kívül még léteznek egyéb, a Takagi Yoshin Ryu-hoz kapcsolódó Hontai iskolák, mint például a Hontai Yoshin Ryu, amit 1660 táján alapított Takagi Setsuemon Shigtoshi. Ez az iskola ma is létezik és a világ több országában is tanítják. A jelenlegi, 18. nagymestere Inoue Tsuyoshi.

A Yoshin Ryu-t 1660 táján alapította Akiyama Shirobei Yoshitoki. A jelenlegi, 13. nagymestere Koyama Takako. Az iskola tanítja a naginata használatát nők számára, kimonó viselése közben, a naga-yari és a tanso nevű yari-változatok használatát, valamint a hanbo-jutsu-t és a kusarigama-jutsu-t.

Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu tanítómesteri láncolata:

Abe Unryu 1568-1579
Ito Kii no Kami
1. Takagi Oriemon Shigenobu (1645)
2. Takagi Ummanosuke Shigetada
3. Takagi Gennoshin Hideshige
4. Ohkuni Kihei Shigenobu (1688)
5. Ohkuni Yakuro
6. Ohkuni Tatodayu
7. Ohkuni Kihyoe
8. Ohkuni Yozaemon
9. Nakayama Jinnai
10. Ohkuni Buzaemon
11. Hakayama Kamemon
12. Ohkuni Kamahura
13. Yagi Jigero Hasayashi
14. Fujita Togoro
15. Mizuta Tadafuse Yoshitaro
16. Takamatsu Toshitsugu (1908)
17. Hatsumi Masaaki (1959-)

Togakure Ryu A togakure jelentése “elrejtett ajtó”. A Hiei-zan hegy az a hely, ahol a Tendai kolostor Enryakuji-ja (főhadiszállása) található. So-o ezen a helyen volt szerzetes, de három évre távozott, hogy aszkéta életet éljen egy barlangban. Egy különös álom után megalapította a Tendai Shugendo Buddhista szektát. Ez a szekta ma is létezik és még mindig foglalkoznak a Kaihogyo-val (ami a helyes kifejezés arra, amit gyakran Shugendo-nak hívnak). Ebben a Tendai szektában úgy tartják, hogy a ryu 33-ik soke-jának a Hiei-zan hegy apátjának kellene lennie, vagyis nem ismerik el Hatsumi-t, mint a stílus soke-ját.

E szekta egy kis falujában, amit Togakure-nak hívtak (ma Togakushi) és ami a Nagano közigazgatási területhez tartozott (közel a Nagano/Gunma-ken határhoz a Yoshinsetsu nemzeti parkban), született egy szamuráj, Daisuke Nishina kb. 1165-ben. Daisuke az 1180-as években egy csatában a vesztes Taira oldalon állt és Igába kellett menekülnie. Itt találkozott Kagakure (Kain) Doshi-val. Átvette Doshi harci tanításait (Hakuun Ryu) és beleillesztette a saját Shugendo-jába, így alakult ki a Togakure Ryu. (A Hakuun Ryu négy isteni démon erőit alkalmazta: Tűzdémon, Földdémon, Széldémon és Árnyékdémon. A Hakuun Ryu Ninjutsu-t Garyu Doji alapította, de csak Hakuun Doji által nyerte el a végleges formáját, akiről a ryu neve is származik.) A Togakure Ryu-t Togakure Goro alakította olyan ninjutsu rendszerré, mint amilyen ma. Az első nyolc generációból ötnek a neve Togakure volt, mivel az apák a fiukra hagyták a művészetet és a nevet. Úgy mondják, hogy ez egészen az 1600-as évekig tartott (?). A ryu második soke-ja, Shima Kosanta Minamoto No Kanesada az egyik leghatalmasabb tábornok, Kiso Yoshinaka, a Minamoto hadsereg vezetőjének szamuráj csatlósa volt. A Minamoto család ekkoriban vált volna sógunná (1185). Amikor 16 éves volt, Shima részt vett egy csatában a Taira család ellen, amely a Minamoto család riválisa volt. Az awazu-i csatában, melyben Yoshinaka a vesztes oldalon állt, Shima valószínűleg megsebesült és Yoshinaka kérésére a közeli hegyekbe menekült. Kagakure Doshi, egy Hakuun Ryu-beli nindzsa találta meg és együtt menekültek Igába. Kagakure Daishuke Togakurét is tanította, majd később Shimát is a szárnyai alá vette. Amikor a közvetlen család kihalt, a Toda-klán fő ága vette át a vezetést. A Togakure Ryu harminckettedik nagymestere, Toda Shinryuken Masamitsu a Bikenshin Ryu mestere is volt és ő volt a Tokugawa sógunátus vívás oktatója is a XIX. század közepén. A harmincharmadik soke, Takamatsu volt az utolsó a Toda családban.

Érdemes megjegyezni, hogy a ryu tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik soke-ja Iga fővárosa, Ueno után lett elnevezve. Abban az időben az volt a szokás hogy az embert az után a hely után nevezték el, ahonnan jött.

A Togakure Ryu egy igazi, eredeti nindzsa iskola, melynek startégiája és filozófiája a ninpo elveire épül. Ebből az iskolából származnak a jól ismert mondatok: “Az erőszakot kerülni kell és a Ninpo a harcos művészete.” illetve “A kard legyen a béke eszköze, ami védi a családot, a hazát és a természetet.” Erőteljes ütéseket használ, melyek gyakran az ellenfél szeme, füle és rekeszizmai ellen irányulnak. A technikáknál gyakran csak az ellenfél első támadásának feltartóztatása, elhárítása a cél, utána azonnal távol kerül az ellenféltől, és akkor teszi ártalmatlanná valamilyen eszközzel. Mozgás közben mély és széles állásokat, nagy ívű mozgásokat használ. A ruha alatt láncinget vagy lemezpáncélt alkalmazott. A Kumogakure Ryu sokak szerint a Togakure Ryu-ból alakult ki.

Az iskola számos fegyvert használ: yari, bo, naginata, kusari-gama, kyoketsu-shoge, jutte, shuko, shuriken, tanto, tessen, metsubishi, kunai, manriki-gusari, tetsubishi, o-tsuchi, shindake, teko, oni bi. Alkalmazza továbbá a ka-jutsu-t (tűz használata), a sui-jutsu-t (Sui-Ren, a víz használata), az onshin-jutsu-t (álcázás, álruha). Az iskola három titkos eszköze (Sanpo Hiden) a shuko, a senban shuriken (az iskolára jellemző alakú négyágú dobócsillag) és a shinodake (bambuszcső a víz alóli légzéshez).

A Togakure Ryu nagymesteri láncolata:

Ikai
Hogenbo
Sakabe Tendo
Hachiryu Nyodo (Tenei, 1110)
Kimon Hyobei (Ninpei, 1151)
Kasumigakure Doshi
1. Togakure (Nishina) Daisuke (Oho, 1161)
2. Shima Kosanta Minamoto no Kanesada (1180)
3. Togakure Goro (1200)
4. Togakure Kosanta
5. Koga Kosanta
6. Kaneko Tomoharu
7. Togakure Ryuho
8. Togakure Gakuun
9. Kido Koseki
10. Iga Tenryu
11. Ueno Rihei
12. Ueno Senri
13. Ueno Manjiro
14. Iizuka Saburo
15. Sawada Goro
16. Ozaru Ippei
17. Kimata Hachiro
18. Kataoka Heizaemon
19. Mori Ugenta
20. Toda Gobei
21. Kobe Seiun
22. Momochi Kobei
23. Tobari Tenzen
24. Toda Nobutsuna Seiryu (Kwanyei, kb. 1624-1644)
25. Toda Fudo Nobuchika (Manji, kb. 1658-1681)
26. Toda Kangoro Nobuyasu (Tenna, kb. 1681-1704)
27. Toda Eisaburo Nobumasa (Hoyei, kb. 1704-1711)
28. Toda Shinbei Masachika (Shotoku, kb. 1711-1736)
29. Toda Shingoro Masayoshi (Gembun, kb. 1736-1764)
30. Toda Daigoro Chikahide (Meiwa, kb. 1764-1804)
31. Toda Daisaburo Chikashige (Bunkwa, kb. 1804-?)
32. Toda Shinryuken Masamitsu (?-1909)
33. Takamatsu Toshitsugu (1907-1972)
34. Hatsumi Masaaki (1968-)

Életünkben sokféle képpen reagálhatunk dolgokra, szituációkra. Mondhatnám azt is, hogy másféle módon kell helyezkednünk minden egyes alkalomkor és minden egyes embernél, attól függően, hogy milyen kapcsolatot szeretnénk vele kialakítani, illetve kultiválni a jövőben.

Ha közel akarunk magunkhoz valakit engedni, akkor ugye a legjobb, szét tárt karokkal, mondjuk egy öleléssel, vagy egy kedves mosollyal jelezni felé, hogy be/elfogadjuk őt. Ha csak egy semleges kapcsolatra vágyunk az illetővel, akkor mondjuk csak érzelmek nélkül, mondhatni hidegen kommunikálhatunk vele, semleges testtartásban, bizonyos távolság megtartásával.

Ha pedig azt szeretnénk elérni, hogy az illető, semmiképpen ne kerüljön közelebb hozzánk, akkor azt az arcunkat mutatjuk neki, amiről tudjuk, hogy nem olyan vonzó, mondjuk grimaszolunk, bunkóskodunk vele, jelezvén, hogy semmi képpen nem szándékozunk a társaságát élvezni.
A harcművészetben ez ugyan így működik. A Seigan no Kamae egy harci állás, ami csípőtöl induló fegyverrel mutat egyenesen az ellenfél szeme közé. Mindegy milyen fegyver, vagy csak egyszerűen pusztakézzel állunk így, a hatása és az érzete ugyan ez. Távoltartani és jelezni, hogy semmi képpen nem akarjuk, hogy közeledjen. Mondhatni ez egy stratégiai , védekező állás, szavak és érzelmek nélkül…

Gouranga

- Sok helyen a ninjákat csak pusztán bérgyilkosoknak, sógunok és szamurájok bérenceinek tüntetik fel…

- A történelmi leírások legjavát a sógunok történetírói készítették. A szamurájok mindig magas rangúak voltak. Példaképek, akiket nem lehetett rossz fényben feltüntetni, így mindig a ninják voltak a rossz emberek. A szamurájok valóban csodálatos emberek voltak, de õket kötötte a bushido törvénye, ezért nem kémkedhettek – becsületesen kellet küzdeniük. A hadviselés tudománya azt mondja: ha gyõzni akarsz, ismerned kell az ellenségedet. Mivel a ninják alacsonyabb rangban voltak, a sógunok azt mondták: menjenek a ninják, kémkedjenek õk, öljék meg õket.

- Az információ pedig mindig kellett…

- Így van, és ezért cserébe a szamurájok megtanították a ninjákat a kard használatára. A régi idõkben Tokió közepén, az Edo-kastélyban rengeteg harc volt. A császár ninjákat bérelt fel, hogy azok legyenek a kertészei. Gyönyörû kerteket varázsoltak, hiszen egész életük, eszmerendszerük a természeten alapult. Az újonnan érkezõk nem törõdtek velük, legyintettek, hogy ezek csak kertészek. Természetesen nem tudták, hogy a kertészet sok-sok harcost rejt, egy kész hadsereget. Mikor jött a támadás, elõbb velük kellett elbánni, aztán jöttek a szamurájok, egy idõ után pedig össze is dolgoztak.

- Õk voltak a háttér.

- A történelemírás sokat számított, és az az igazság, hogy kevés jótettét írták le a ninjáknak, de még így is voltak köztük híresek, például.: Hanzo Hatori. Õ nagyon erõs ember volt, bármikor le tudott ütni egy vágtázó lovat. Nagyon jók voltak az emberei is, nem féltek sem a haláltól, sem a sérülésektõl.
A ninják kihasználták, hogy a törvény nem vonatkozik rájuk, ha már mi vagyunk a rosszak – gondolták-, éljünk is vele. Az emberek féltek tõlük. Ahhoz, hogy egy szamuráj öljön, ok kellett, a ninjáknak nem, vagy legalábbis nem olyan. Egyszer éhesek voltak, és ki akartak rabolni egy várat. Egy fekete ruhát kitömtek avarral, kötél és egy faág segítségével kilõtték a ruhát, ami átrepült a vár fölött. A bent levõk lerakták a fegyvert és átadták a várat. Úgy gondolták: nem tudnak olyan emberek ellen harcolni, akik repülni is tudnak. Lassanként egy csomó legenda kezdett el keringeni róluk. Füstbombákat csináltak, és mindig jó elõre úgy intézték, hogy el tudjanak bújni. Néha dobbantó segítségével ugrották át a várfalat, vagy jól álcázott alagutat ástak. Mindig odafigyeltek azonban, hogy az ilyen trükkök nyomait eltüntessék….

- Végül is kik a ninják? Mi a ninja definíciója?

- Egy szóval el lehet mondani: õk voltak a túlélõk. Olyan közösségek részei, amelyek önállóan tudnak boldogulni. A sógunok meg akarták õket adóztatni, õk azonban azt mondták: mi nem kérünk senkitõl semmit, tõlünk se kérjen senki semmit. Mi csak élni szeretnénk nyugalomban, de ha valaki megtámad minket, nem hagyjuk magunkat.

- Hogyan terjedt a tudás?

- A régi idõkben csak a családon belül: apáról fiúra. Ha egy idegen csatlakozott hozzájuk csak annyit mutattak meg neki, hogy õ is élni tudjon. Egy idõben majdnem kipusztították õket, ekkor elmenekültek Honsu szigetére, és ott képeztek tovább a harcosokat. Itt már kezdett kialakulni a tanítvány-mester-nagymester viszony. Igában 50-60, Kogában 40-50 család maradt fenn – ezeknek sajátos harcmodoruk volt, mind egyéni szempontrendszer alapján fejlõdött ki. Manapság már iskolákban lehet tanulni a rendszereket, de csak annak érdemes elkezdeni, aki komolyan gondolja. A többi úgyis lemorzsolódik…

- A filmek mennyire ártottak a ninjutsunak?ninja film

- A Shoko Shugi például sokat. A ninják nem jártak fekete ruhában, maszkkal a fejükön, nem voltak gyilkosok. Hétköznapi emberek voltak, nem volt sok mindenük, esetleg egy sétapálcájuk. Ha egy filmben valaki fekete ruhában karddal rohangászik, az emberek rögtön tudják kicsoda, de ha mondjuk orvosnak öltözik, nem tudják megállapítani, ki õ. Volt alkalom, amikor ilyen ruhát használtak, de az sem fekete volt, hanem szürkés vagy terepszínû. Ha megfigyeltek, akkor használták ezeket, de amúgy sima ruhákban jártak és jó emberek voltak. Nem akartak ölni, csak túlélni, persze azért voltak köztük rosszak is. De ilyenek a kung-fusok, karatésok és más harcmûvészek között is elõfordultak.

- A filmekben és a könyvekben sok varázslatot a különleges kézjelekhez, a kudzsikirikhez kötöttek…

- Itt megint érezhetõ a filmek rossz hatása. Ha minden reggel felkelsz, és egy különleges kéztartással leülsz, és mondogatod: nem vagyok fáradt, nem vagyok fáradt, a hatás memorizálódik, és tényleg nem leszel az, ha késõbb ezt a kéztartást használod. A Pavlov-elmélet szerint, ha csöngetsz a kutyádnak, mielõtt enni adsz neki, akkor ez rögzül benne. Egy idõ után, ha csengetsz, de nem adsz neki enni, attól a szegény eb még el kezd nyáladzani. Tehát ez nem egy misztikus dolog. A ninják nem tudtak esõt csinálni, vagy elállítani a hóesést, de a természettel akkor is összhangban kellett élniük. Ha csúnya sötét felhõ jön, akkor valószínûleg esni fog, ha kezd hûvös lenni, jól fel kell öltözni. Bizonyos érzet lapul a szélben is, tudod: jön a vihar. A ninják megtanultak érezni és együtt élni. A kudzsikirit nem lehet teljesen megtanítani, ezt magának csinálja az ember. Van olyan, hogy használjuk egyes részeit, de nem ugrálunk tûz felett, és nem kántálunk furcsa szövegeket.

- Mi a szerepe ma a ninjutsunak, mire tanít meg?

- Arra tanít, hogy az ember értékes tagja legyen a társadalomnak, mindegy mit csinál, abban a legjobb legyen és mindig sikeres. Igyekezni kell mindent kihozni magunkból, arra kell maximálisan koncentrálni, amit csinálunk. Bárhova megyek, az emberek örülnek nekem, jobban érzik magukat, mert tudják, hogy biztonságban vannak. Bárhova megyek, nem aggódom, élvezni kell az életnek minden percét! Ha nagyon szeretnél valamit, éld meg, legyél az! Ha utcaseprõ vagy, legyen az utca teljesen tiszta. Fanatizmus is csak mértékkel… Nem szabad ártani másnak azzal, hogy saját magunknak javakat szerzünk. Minden tanítványom sikeresen teljesít az iskolában és a munkahelyén, nem fordulnak droghoz, italhoz. Igyekszünk a jót kihozni magunkból. Fontos, hogy az embernek tiszta legyen a szíve, és ne vegyük túl komolyan az életet, egy kicsit lazítsunk. Nem a jómód a fontos, – legyenek barátaim akikben megbízom, ez a fontos. Azok, akik csak rombolnak maguk körül, és nem építenek, azokat kerülöm. A rosszindulat, a hatalom és a pénz utáni vágy megeszi a szívet…. A ninjutsu elõször a katonai, rendõrségi, nemzetvédelmi oktatásába került be. A kormányok felismerték a benne rejlõ lehetõségeket, és a mai napig kapcsolatot tartanak fenn egymással. Segítik a képzést, a fejlõdést. Az egyik a bujinkan 9-ryu (iskola) közül egy olyan szamuráj rendszer, amit annak idején a sógunok testõrsége használt. Nagy páncélt és sisakot hordtak. Azok a technikák, amik 800 éve mûködtek ma szintén használhatóak. A ruházat persze más mozgást igényel, mint amikor kényelmes ruhába vagyunk. Ha elõre dõlünk például könnyen elesünk, ha nem tudjuk, hogyan kell mozogni. Ez az iskola tanítja egyébként még a két kardal való küzdést is. Akik sokat kémkedtek azoknak külön tanulták az információ-gyûjtés és a megfigyelés tudományát. Ezen kívül létezik az agresszív támadó jellegû iskola is; a japán különleges haderõ és az amerikai fókák különleges egysége is használja a rendszert.

- Milyen iskolák vannak még?

- Az egész rendszer különlegesen épül fel: hat szamuráj és három ninja ryu létezik. A leghíresebb a Togakure-ryu és ez a legismertebb is. Akik gyakorolják, a fekete maszkos ruhát hordják. A Koto-ryu különbözõ ugrótechnikákat, akrobatikát használ. A Gikan-ryu egy gyilkos, lényegretörõ egyenes mozgásokat használó rendszer. A shinden Fudo-ryu a kyohan nyolc alaptechnikára épül. A Gyokko-ryu régi stílus alapokat és formagyakorlatokat is tartalmaz. A Gyokushin-ryu a távolságtartó stílus. Tehát mindegyiknek van egy saját aspektusa, a nagymester pedig megpróbál ezekbõl egységet kovácsolni.

- Hogyan épül fel az oktatási szisztéma?

- Nincs konkrét sorrend, amit be kell tartani, de az alapokra nagyon oda figyelünk. A legfontosabb, hogy meg kell tanulni esni. A sérülések kilencven százaléka a rossz esések miatt következik be. Meg kell tehát tanulni ülésbõl, állásból, mozgásból, dobásokból esni. Utána jönnek a san shin vagy godai elvek, az öt alap: a Csi, a Sri, a Kan, a Bu, a Ku, a tûz, a víz, a föld, a levegõ, az éter elve. Értelemszerûen minden elemnek megvan a maga sajátossága. Ezután jön a nyolc alaptechnika, de rengeteg technika le van jegyezve. Nem az a fontos, hogy minél többet tudjunk közülük, hanem, hogy az alap tizenhárom technikának meglegyen az érzete. Mindig az ellenfél támadásától függ, hogy mi hogyan reagálunk, és hogyan fejezzük be az akciót. Ha tudjuk az alapokat, már nem olyan fontos, hogy melyik ryu-t tanuljuk. A legtöbben a Togakure-ryu-t szeretnénk rögtön megtanulni, mert a tanulónak tetszenek a surikenek, a fekete ruha, és egyéb látványos dolgok. De õk még nem tudják, hogy ha beleépítünk más tai jitsu elemeket is a rendszerbe, akkor egy teljesen új világ nyílik meg elõttünk. Ezért van az, hogy a ninjutsu nem sport, hanem budo. Halálos fegyver, a harcosok útja. A mozdulatsorok úgy vannak felépítve, hogy komoly sérülést okozzanak. Amikor küzdelemre kerül sor, az gyõz, akinek kevesebb eltört csontja van.

- Milyen fegyvereket használnak?

- Dai Shou, a két kard, a tantó, a tõr, a shuriken, a dobócsillag, a bo shuriken, a dobó tû, a shoga, a kampós kés lánccal a végén szerepelnek a leggyakrabban. De elõkerül a tomfa, a mecu-bushi, a vakító por, az ai shiko, amit a kézre és a lábra vett hegyes tüskék. Aztán a bot végén kard, a nagy kalapács,a kama és kuszari gama, a sarló és a láncos sarló, a kuszari fundó, a tízezer erõ lánca, a legyezõk, a mérgek, amik nem mindig halálosak. Persze van nunchaku is, de az nem tradicionális ninja fegyver. Ez utóbbit elõször, mint cséphadarót használták, és csak késõbb kezdték felismerni menyire hatásos a harcban is. Mi fõleg azért használjuk, mert megtanítja elkülöníteni a testrészeinket; segíti a mozgáskoordinációt és könnyebb felismerni a mozgásirányokat. A ninják használták még a hajtût, a méregbe mártott gyûrût. Ehhez ismerni kellett a növények gyógyhatásait, mert ha ezekkel tisztában voltak, akkor azt is tudták: hogyan lehet vele ártani. A harcosok íjat, nyilat is használtak, valamint bo-t, hanbo-t és sai-t is.

- A rendszerekben vannak formagyakorlatok?

- Vannak formák, a Go den és a Kyo hanbo. Sok száz technika van, különbözõ technikai sor, de ezeket nem nagyon tanítják. Három szint van, mindegyikben kb. 35 technika. Ha érted a Kyo shint, és tudsz mondjuk minden szinten 5-5 technikát az érzetével együtt átadni, vagy valaki név szerint ismer minden technikát, az persze jó dolog. De mi csak keveset tudunk név szerint, és Hacumi mester is keveset tanít név szerint. Ennek az az oka, hogy ha megtámadnak az utcán, akkor a névvel ellátott mozdulatokon fogsz gondolkodni, és az belassítja a cselekvésedet. Ha csak az izom memóriájára hagyatkozunk, nincs gondolat, nincs, ami lassítana, csak reagálsz.

- Melyek a legfontosabb alapelvek a küzdelemben?

- Nagyon fontos, hogy mindig az alapelveket kövessük. Ha valaki meg akar ütni valaki, és mi belemozdulunk, rögtön a védéssel együtt ütünk. Védünk, de rögtön visszatámadunk, mint a tûz. Kimegyünk és visszahúzódunk, elõre, hátra, mint a víz. A szél kitér, és onnan támad vissza, a föld pedig mozgás nélkül eltérít. Az üresség eltereli a figyelmet, és úgy támad. Minden elemnek van egy jellemzõ aspektusa, mindegy merrõl jön a támadás, ezek mûködnek. Nagyon fontos, hogy ne rendszerezzük magunkat, mindig a helyzetnek megfelelõen reagáljunk. Az ellenfél mozdulatai is meghatározzák, mit teszünk. A lényeg a természetesség. Nálunk mindegy, hogy valaki magas vagy alacsony, kövér vagy sovány, még arra is figyelünk, nehogy megváltoztassuk valakinek a személyiségét. A ninjutsu idomul, és úgy lesz a Te természeted része. Egy a fontos, a ninjutsu-t gyakorlónak tiszta legyen a szíve. Nem lophat, csalhat, hazudhat, csak rendes emberek maradhatnak meg egy ninja közösségben. Amikor az ember pár évig gyakorol, már nem kell gondolkozzon, csak mozog, és simán jönnek a mozdulatok. Az ember azonban mindig csak egész testtel mozog, ezért hívják a rendszert tai jitsunak. Testbõl mozgunk, nemcsak a karunk, vagy a lábunk mozog, de így leszünk erõsek. Az érzetek visznek, nem tudod megérteni, nincs fix módszer elrakni a tudást. Érzed és használod, kialakul és fejlõdik, és ennek kapcsán kialakul a megérzés, az intuíció. Leülsz, letérdelsz valaki mögéd áll, és egyszer csak megpróbál egy bokennel, vagy egy shinaival fejbe ütni. Lesújt, és neked ezt meg kell érezned. A hallásodra nem alapozhatsz, mert ahhoz túl gyors a mozdulat. Meg kell érezni az agresszív szándékot. Mindenkinek volt már olyan, hogy amikor ment az utcán, és érezte: valaki figyeli. Ezt kell tudatossá tenni és tudatosan használni. A fegyverhasználat is ilyen, ha megérted az alapokat, akkor megérted a fegyverek használatát is. A lényeg az érzetben van, nincs titkos megoldás.

- Nekem az egész hasonlít egy kicsit a Jeet Kune Do-ra, ami inkább egy filozófiai rendszer, ami az alapvetõ meglátásokra, a különbözõ alapfogalmakra helyezi a hangsúlyt, és nem a technikákra…

- Valóban, de van egy nagy különbség, a ninjutsu 1800 éves rendszer; háborúkban, valós harcokban és körülmények között használták. A ninjutsu Kínából ered, nem Japánból, csak éppen ott teljesedett ki.

- És mire jó a mai világban?

- Én szeretem a fegyvereket, és gyakorlom is a használatukat, de az utcán úgysem tudom magammal vinni õket, nem lehet shurikenekkel sétálni, de vannak például pénzérméim. Fontos, hogy mi az, amit ma is lehet használni. Meg kell érteni a tradíciót, meg kell tudni, honnan származnak a dolgok. Rockzenén nõttem fel, amikor a fiam felnõ, azt fogja mondani: ez egy régi vacak… Tudni kell mégis, hogy honnan ered, az értékeit át kell hozni a mai világba. Fontos, hogy tudjunk a törvényeken belül maradni, tudni kell, hol a határ, nem szabad ártani senkinek.

Beszélgetés David Jesse Holtal (9Dan) a ninjutsuról
I.rész

A Bujinkan egy harcos közösség. Egyedülálló története több mint 900 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Ez a háttér elválaszthatatlanul kapcsolódik a feudális Japánban élő ninják körüli hiedelmekkel és tényekkel. A jelenlegi nagymester Dr. Masaaki Hatsumi 1931-ben született a Chiba tartománybeli Noda városban. Az ’50-es, ’60-as években minden hétvégén átutazta az országot, hogy Toshitsugu Takamatsu mesternél tanulhasson. Ekkor szívta magába azt a kultúrát, világnézetet, harcművészeti tudást, amely méltán tette Takamatsu mester örökösévé, az elsőszámú ninja vezetővé.

- Mióta lehet Európában ninjutsu-t tanulni?

- Már több mint 25 éve, hogy az első, a stílus iránt érdeklődő európai Japánba érkezett. Azóta lassan egyre ismertebbé válik ez a harcművészet az öreg kontinensen. Alig tíz éve következett be egy nagyobb fellendülés a stílus elterjedésében.

- Mint ninjutsu nagymester, ön szerint milyen lesz ez a harcművészet a jövőben?

- Még humánusabb.

- Hatsumi Sensei, Ön gyakran beszél a békéről és harmóniáról, az erőszak-ellenességről. Nevezhetjük ezeket a fogalmakat az Ön változatlan üzenetének. Ha azonban a béke a cél, miért szentelte életét háborús, küzdőtechnikák, végső soron a gyilkolás oktatásának? Nem érez ellentmondást ebben?

- A válasz nagyon egyszerű. Ha ismered a fájdalmat és a halált, akkor tudod megvédeni magad ellenük. Ha birtokában vagy ezeknek az ismereteknek, akkor még inkább értékeled és véded az életet – a sajátod és másokét egyaránt.

- De szükség van-e a gyilkolás elsajátítására?

- Igen, ez szükséges. Manapság rengeteg bűnöző és gyilkos szaladgál szabadon, rengeteg erőszak zúdul a védtelen emberekre. Szükség van arra, hogy meg tudjuk védeni magunkat és másokat is az agressziótól úgy, hogy mindig az igazságért küzdünk és életet védünk.

- A ninjáról nagyon negatív és torz kép alakult ki egy időben, amely a sok ezt a témát használó film és könyv eredménye. Ezekben gyakran kegyetlen gyilkosként ábrázolták őket. Mit tesz azért, hogy változzon ez a téves kép az emberekben?

- Az egyetlen út, ha az igaz üzenetet minél több ember felé sikerül közvetíteni. Ezért tartunk minél több szemináriumot világszerte. Szintén próbáljuk árnyalni a képet a médiakommunikáció segítségével. Folyamatosan utazom a világban, hiszen lehetetlen “távolról” kapcsolatba lépni, kommunikálni. Ez csak személyesen működik, közelről, szemtől szemben.

- A ninjutsu mindenki számára nyitva áll? Más harcművészetek képviselőit is várják?

- A ninjutsu mindenki számára nyitva áll, aki tiszta szívvel érkezik, aki a harmónia és az igazság nevében akarja tanulni ezt a stílust. Sokan a Bujinkan Dojo tanulói közül korábban más harcművészetet is gyakoroltak. Ők nálunk kötöttek ki, mert itt megtalálták azt, amit mindig is kerestek.

- Ki alapította a ninjutsut?

- A ninjutsut nem alapították… Sokáig tartana elmagyarázni, de a lényeg: ez egyfajta mozgalom, amely körülbelül 1000 évvel ezelőtt indult útjára Japánban azzal a céllal, hogy az igazság és a kiszolgáltatott emberek védelmet nyerjenek.

- Mit tanít a ninjutsu a ma emberének? Melyek a ninjutsu céljai manapság?

- Az ember számára a legfontosabb a boldogság és jólét állapotának elérése. Ez mozgatja az emberi kapcsolatokat. A környezetünkkel, a természettel való harmonikus együttélés alapvető fontosságú, hiszen, ha kárt teszünk ebben, akkor végső soron magunkban okozunk kárt. Ha az ember pusztítja a természetet, önmagát pusztítja.

– Hogyan érinti, hogy követői szerte a világban megismerik az Önök kultúráját és az ön harcművészetét?

- Nagyon boldog vagyok. Mi több, csodálatosnak tartom, hogy rengeteg, különböző kultúrából származó embert ismerhetek meg, és mindenki egy közös érzésben egyesül. Fantasztikus dolognak tartom, hogy olyan embereket taníthatok, akik feladatuknak érzik, hogy megóvjanak másokat – gondolok itt a különböző fegyveres erők képviselőire -, ezzel együtt pedig megismerhetik a tiszta szív útját.

- Nem gondolja, hogy egyesek talán arra használják fel ezt a tudást, hogy bűnös dolgokat vigyenek véghez?

- Azt tudom erre mondani, hogy a ninjutsu egy tudomány, így más tudományokkal összehasonlítható. A kémiát, a biológiát, a fizikát is számos célra fel lehet használni. Jó, vagy rossz dolgokat követhet el a tudás birtokosa. Mi azt valljuk, hogy a harmónia elérésére kell törekedni. Ha valaki a ninjutsut pusztításra használja, akkor azon dolgozik, hogy elpusztítsa önmagát, hiszen természetellenes tevékenységet végez.

- Mi a véleménye a ninja témát feldolgozó filmekről?

- A ’80-as években lezajlott “ninja-bumm” világszerte egy elferdített valóságot propagált. Ez mélyen érintett engem. Elhatároztam, hogy felkerekedek, és személyesen mutatom be eme művészet igazi arcát szemináriumokon, edzéseken, konferenciákon. Könyveket jelentettünk meg, interjúkat adtam, és remélem sikerült véget vetni a hazugságoknak. Úgy tűnik, az emberek végül elkezdték érteni mondanivalónkat.

- Hogyan látja az európai ninjutsut?

- Nagyon tetszik, amit látok. Magas szintű az oktatás és nagy a lelkesedés. A ninjutsut művelő emberek nagy szívvel követik az utat, emellett igazi úriemberek. Az emberek azért jönnek, hogy élvezzék ezt a művészetet, ezt a tudást – nem az erőszak érdekli őket.

cikkforrás: http://www.prokontra.hu/

Nin:
Első szinten a NIN kitartást, álló és tűrőképességet jelent, mind fizikai, mind lelki téren. Második szótári jelentése: rejtőzködés, lopakodás, titokzatosság. A NIN Japán írásképe két részből áll: külön-külön azt jelent: penge és szív. Szélesebb értelemben a NIN azt jelenti, hogy az ember uralkodik testén és elméjén, meg tudja különböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól…

Jutsu: Művészet

“Az elvek ismerete az a tudás, vagyis intellektus. Az elvek alkalmazása pedig az a művészet…”

Egyik nap aztán gondolt egyet és el kezdett azon töprengeni, hogy miként tudna még közelebb kerülni a naphoz, hogy még jobban érezhesse langyos érintését. Lendületet vett hát és teljes erejéből neki állt úszni az ég felé. Felgyorsult, és kiszabadult a víz fogságából. Egy örökkévalóságnak tűnő pillanatig lebegett az óceán fölött, aztán vissza csobbant a habokba. Míg repült sokkal jobban érezte a nap sugarait, így ezután minden nap ezt csinálta, ugrált ki a vízből.

Egyik nap, mikor így ugrált, elég közel került a parthoz, és észre vette, hogy egy nagyhírű mester sétál ott éppen.  Több se kellett neki és nagy lendületet vett, hogy szólhasson neki. Ki ugrott a vízből és míg a levegőben volt, oda kiáltott, hogy -Mester!  De vissza pottyant, úgy ahogy szokott. Aztán újra ugrott, és megint kiabált, hogy -Mester!

Aztán el kezdett kiugrálni a vízből, és minden egyes ugrásnál egy egy szót kiáltott, egészen addig, míg a mester észre nem vette.

-Mester!

-Mester!

-Kérlek!

-Fogadj!

-Engem!

-Tanítványoddá!

-Ígérem!

-Nagyon!

-Szorgalmas!

-Leszek!

A mester látta a halacska nem minden napi erőfeszítéseit és úgy döntött, hogy elfogadja tanítványának. Be ment hozzá a vízbe és tanítani kezdte…

A halacska, ahogyan ígérte, nagyon szorgalmas volt és hamarosan ki tudott jönni a partra sőt, rövid időn belül már nem is kellett vissza mennie a vízbe, hanem tudott élni a parton. Mikor eljutott erre a szintre, megkérte a mestert, hogy had menjen vele és éljen vele a házában. A mester nagyon elégedett volt a szorgalmas tanítványával, így megengedte, hogy a halacska is ott lakjon vele a házában a többi tanítványával együtt.

A halacska a ház kertjének egy nedvesebb részében húzta meg magát és bárki jött a csodájára, vagy csak bárki jött a házba, mindig nagy lelkesedéssel dicsőítette tanítóját, hogy milyen nagyszerű mester is ő, hiszen még egy halat is meg tudott tanítani arra, hogyan éljen a szárazföldön…

Tellt múlt az idő, s ők így éldegéltek, mikor is egy hatalmas vihar kerekedett egyik éjszaka. A mester háza körül magas kő kerítés volt és egy hatalmas erős kapu tartotta távol a hívatlan látogatókat. Most, hogy a vihar még soha nem látott hevességgel ontotta magából az esőt, a föld nem bírta elnyelni úgy, ahogyan az az égből alá szállt és a kerítés között szépen összegyűlt a víz, és reggelre mindent ellepett…

A halacska pedig megfulladt…

A történet tanulsága pedig az, hogy jó, hogy fejlődsz és tanulsz egy mestertől, de soha ne felejtsd el azt, hogy honnan jöttél, vagy amit egyszer már megtanultál…

Ezt a történetet Ed Martin (15Dan) Sihantól, a ma a földön élő, egyik legidősebb ninja-mesteretől hallottam.

Gouranga

Út közben, mindjárt ahogyan beért  a dzsungelbe, találkozott egy tigrissel, aki nagyon jámbornak és vékonykának tűnt.
Kérdzi tőle a tigris:
-Üdvözöllek, Hová, merre tartasz.
-Megyek a mindent tudó mesterhez, hogy megtudjam tőle hogyan lehetnék sikeres.
-Ó tényleg, -válaszolta neki megörülve a tigris-  megkérdeznéd tőle, hogy én miért vagyok ilyen vékony és jámbor, mikor a többi tigristől retteg az erdő és nagyon erősek is?

-Persze. -felelte neki az ember.
Aztán ahogyan folytatta útját, egy fa tövében pihent meg a déli forróságban, és ahogyan letelepedett, a fa is megszólította:
-Üdvözöllek, hová, merre tartasz?
-Megyek a mindent tudó mesterhez, hogy megtudjam tőle hogyan lehetnék sikeres.
-Ó tényleg, -örült meg a hírnek a fa- ha találkozol a mesterrel megkérdeznéd tőle, hogy miért zsibbad az egyik oldalam folyamatosan?
-Persze. -felelte neki a földműves.

Majd tovább ballagott, és egy gyönyörű tó partján épp rá tört a szomjúság. Ahogyan a víz fölébe hajolt, hogy szomját enyhítse, egy hatalmas hal emelkedett ki a tóból és megszólította.
-Üdvözöllek, hová, merre tartasz?
-Megyek a minden tudó mesterhez, hogy megtudjam tőle hogyan lehetnék sikeres.
-Ó tényleg, -lelkendezett a hal.- Ha találkozol a mesterrel megkérdeznéd tőle, hogy miért sajog folyton a hátsó uszonyom?
-Persze. -felelte neki a földműves.

Folytatta útját, mígnem el is érkezett a faluba, ahol a mindentudó mestert vendégül látták. Sokan jöttek el még hozzá rajta kívül, hogy feltegyék neki kérdéseiket, de szépen lassan ő is sorra került.

Mikor a mesterhez jutott, feltette neki a kérdéseket, amiket útközben kapott és megkérdezte saját vágyát is, hogy miként lehetne sikeres…
Erre a mester azt felelte neki, hogy minden ami a sikerhez kell, ott van ahol élsz, csak tudnod kell észrevenni… Aztán még válaszolt a másik 3 kérdésre is és mikor a földműves megkapta a válaszokat, akkor elindult vissza haza, nagy örömmel, hogy igazából a siker már otthon várja…

Hazafelé mikor oda ért a tóhoz, megint találkozott a hatalmas hallal, aki érdeklődött, hogy megtudta-e a kérdésére a választ.
-Igen megtudtam. -felelte neki az ember.- Valami be van ékelődve az uszonyod tövébe, de ha közelebb jössz, akkor ki tudom venni neked. A hal közelebb úszott, a földműves meg benyúlt az uszonya alá, kicsit tapogatózott és egy hatalmas gyémántot húzott ki onnét. A hal ránézett és nagyon megköszönte, hogy segített neki, mert valóban ez nyomta neki ott. Hálája jeléül mondta az embernek, hogy megtarthatja a gyémántot, mert ő úgy sem veszi semmi hasznát. A földműves egy darabig nézegette a kezében lévő drágakövet, aztán behajította a tóba, hogy neki nincs szüksége a gazdagságra, mert ő sikeres szeretne lenni…

Aztán tovább ballagott, egészen a fáig, ahol meg az kérdezte, hogy megtudta-e a kérdésére a választ?
-Azért zsibbad a bal oldalad, mert van valami a gyökereid között, ami nyomja őket és ezért nem túl jó a keringésed.
-Tudnál rajtam esetleg segíteni? -kérdezte a fa-
-Persze. -Azzal el kezdett ásni ott, ahol a mester mondta neki. Ahogy egyre lejjebb haladt, egyszer csak valami keménybe ütközött az ásója. Kis kapirgálás után egy vasláda került elő a fa gyökerei közül, ami tele volt arannyal.
-Na akkor ez nyomta a gyökereidet, de most már nem lesz gond vele.
A fa hálája jeléül felajánlotta a földművesnek, hogy tartsa meg nyugodtan, hiszen ő úgy sem tud mihez kezdeni vele. A földműves egy darabig gondolkodott, aztán ott hagyta az aranyat a fa tövében, hiszen a mindent tudó mester azt mondta neki, hogy a siker otthon várja, akkor meg nincs is szüksége semmire hozzá…

Végül mikor ismét átvágott az erdőn, megint találkozott a vékonyka tigrissel, aki kíváncsian kérdezte, hogy milyen választ kapott a kérdésére a mestertől.
-Azt mondta a mester, hogy azért vagy ilyen vékony és gyenge, mert nem ragadsz meg minden alkalmat arra, hogy egyél.
Erre a tigris megköszönte a választ és széttépte az embert, majd megette, hogy akkor ezentúl minden alkalmat megragadjon arra, hogy egyen…

A történet tanulsága pedig az, hogy bizony meg kell válogatnunk, hogy kinek segítünk, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a jó szándékunk a saját végzetünk lesz…

Ezt a történetet Ed Martin (15Dan) Sihantól, a ma a földön élő, egyik legidősebb ninja-mesteretől hallottam.

Egyszer egy nagy tudású mester úgy döntött, hogy elutazik 2 hétre pihenni a városból vidékre. Persze ahogy híre ment a dolognak, a földművesek versengeni kezdtek a kegyért, hogy ők láthassák otthonukban vendégül. A mester nem variált, hanem az első földművesnek, aki elé járult és felajánlotta neki vendégszeretetét, elfogadta a meghívását és oda költözött hozzá 2 hétre.

Mikor letelt  a két hét és eljött a búcsú ideje, a mester kifejezte elégedettségét és a földműves invitálására, aki felajánlotta neki, hogy jöjjön el hozzá legközelebb is, megígérte, hogy jövőre is el jön hozzá. Búcsúzóul egy zsák gabonát adott neki és azt mondta, hogy ezek nagyon különleges gabona magok és egy külön földterületre ültesse el őket, ne a többi közé és különös gonddal gondozza őket.

A földműves megfogadta a tanácsot és egy külön parcellára vetette a mestertől kapott varázs magokat. Egy év múlva, mikor a híres mester ismét pihenni jött hozzá, nagy örömmel újságolta, hogy az összes földjén jó volt a termés, de azon, ahová azokat a magokat ültette, amit tőle kapott ott tízszerese lett a szokásosnak. A mester örömmel hallgatta a földművest és mikor ismét eltelt a két hét, és ismét búcsúzkodni kezdtek, megint egy zsák gabonát adott neki ajándékba és megint ugyan azokat az instrukciókat hagyta hátra a földművesnek, aki természetesen ismét meghívta, hogy legközelebb is nála szálljon meg.

Ez így is ment legalább tíz évig. A mester minden évben eljött, eltöltött a vendégszerető földművesnél 2 hetet, majd mikor elment, búcsúzóul adott neki egy zsák „varázsmagot”. A földműves, a nagy hozamnak hála persze nagyon meggazdagodott és egyre szebben tudta vendégül látni a mestert. Gazdagsága és terményei messze földön híresek lettek, olyannyira, hogy a környékbeliek is mind hozzá kezdtek el jönni vetőmagért…

Szóval a tízedik látogatása után a földműves mikor búcsúzkodtak és ismét kapott egy zsák „varázsmagot” nem bírta tovább és így szólt  a nagy tudású mesterhez:

- Mester kérlek engedj meg nekem egy kérdést!
A mester mosolyogva biccentett, hogy kérdezhet, mire a földműves így szólt:
- Kedves mester! Most már tízedik esztendeje jössz és áldod meg jelenléteddel házamat és annak népét és nagy kegy nekünk jelenléted a sorstól. Nem is beszélve a felbecsülhetetlen ajándékról, amit minden évben kapunk tőled, és amitől gazdagság lett a jutalmunk. De áruld el kérlek, hogy honnét szerzed ezeket a csodálatos varázs-magvakat?

Erre a mester így szólt:
- Tudod, pihenni jövök ide hozzád minden évben két hetet. Nekem a legjobb pihenés az az, hogy sétálhatok a természetben. Ezen sétáim során gyakran jártam a gabona földjeiden és szemléltem a termést. Mikor egy-egy különlegesen szép kalászt találtam, akkor annak a magjait leszedtem és egy zsákban gyűjtöttem neked össze. Tehát ezek a magvak nem „varázs-magvak”, hanem a te földed és munkád eredménye. Én csak kiválogattam belőle a legszebbeket és aztán oda adtam neked, hogy azzal gazdálkodjál…

A történet tanulsága, illetve mondani valója pedig az, hogy igazából mindannyian rendelkezünk minden tudással. Hiszen a lélek örök, tudással és boldogsággal teli. Mikor tanulunk egy mestertől, akkor nem új dolgok kerülnek a birtokunkba, hanem elfeledett, vagy eltakart tudás kerül a felszínre…

Ezt a történetet Ed Martin (15Dan) Sihantól, a ma a földön élő, egyik legidősebb ninja-mesteretől hallottam a hétvégi szemináriumon.

Ahogy az már ilyenkor csak lenni szokott, néhányan nagyon szerették volna megtanulni ezt a művészetet és könyörögtek neki, hogy fogadja őket tanítványaivá. A mester egy ideig gondolkodott, de aztán, nehogy tudása vele szálljon a sírba, úgy döntött, hogy elfogadja a jelentkezőket.
Először csak pár tanítványa volt, akikkel teljesen az alapoknál kezdte. Első lépésként megtanította nekik, hogyan kell jó drótvázat csinálni a leendő szoborhoz, aztán azt, hogy miként kell rátapasztani erre az agyagot, és így tovább…
Telt múlt az idő és szép lassan egyre több tanítványa lett, mivel igen sokan megszerették kedves modoráért és különleges alkotásainak készítését egyre többen szerették volna magukévá tenni.

Aztán egy nap, sok-sok év tanítás után a mester úgy érezte, hogy már minden tudását át adott tanítványainak és azt mondta, hogy akkor mától nem tanít többet, hanem vissza vonul és úgy ahogyan kell, elkészíti élete fő művét.
Így is tett.
Mikor elkészült, egy valóban monumentális és különleges szobrot készített el, ami méltán volt életének fő műve. Mikor befejezte, érezte, hogy akkor már mindent megtett ebben a világban, és pár napra rá eltávozott. Meghalt.

A tanítványai nagyon sajnálták, hogy szeretett mesterük nincs már velük ebben a világban és jó ideig szomorkodtak emiatt… Viszont mivel sokan voltak, kezdett a csoport a fejetlenség sűrű erdeje felé tévedni, így arra az elhatározásra jutottak, hogy választaniuk kell maguk közül egy utódot a mester helyére.
Azt találták ki, hogy a mester összes tanítványa készítsen egy alkotást, és akkor azok elbírálása alapján választanak maguk közül vezetőt.

Minden tanítvány nagyon kitett magáért és végül el is készült az összes mű.
Némelyik nem sikerült olyan jól, lettek közöttük teljesen átlagosak, de kiváló is készült szép számmal.
Volt azonban köztük kettő, amelyek nagyon különlegesre sikerültek és végül minden tanítvány ezen két szobor közt gondolkodott.

Az egyik tökéletes mása volt a mester életének fő művének, a legapróbb részletekig megegyezett azzal és ugyan olyan fantasztikus élmény volt rátekinteni.
A másik viszont egészen mást ábrázolt, de nagyon aprólékosan el volt készítve, a mester tanította elvek alapján és a szobrászat összes csínját-bínját alkalmazta készítője megalkotásánál. Erre is nagyon fantasztikus volt rá nézni.

A tanítványok egy ideig vacilláltak, aztán végül úgy döntöttek, hogy azt a tanítványt választják meg, a utódnak, aki a tökéletes mását készítette el a mester fő művének…

Ekkor a másik versenyben maradt tanítvány így szólt:

- Mindannyian ostobák vagytok és semmit nem értettetek meg a mester tanításaiból. A mester nagyon sokáig tanított bennünket, hogy kiváló művészekké válhassunk. Nagyon sokat tanította az elveket és rengetegszer hangsúlyozta azoknak az elsajátításának, megvalósításának fontosságát.  Erre most azt választanátok meg utódjául, aki tökéletesen lemásolta őt. De a mester nem tanított egyikünket sem arra soha, hogy utánozzuk őt, vagy bárki mást.
Azt tanította, hogy önálló és valódi művészekké váljunk, ne pedig tökéletes másolókká…

Hát körülbelül a tanulság is ennyi. Nem utánoznunk kell a mesterünket, hanem megérteni és megvalósítani a tanításait, majd a saját életünkben alkalmazni a megszerzett tudást…
Persze ha egy mester azt várja el, hogy tanítványai őt utánozzák és mindent pontosan úgy csináljanak, mint ahogyan ő, akkor érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon valóban jó mestert választottunk-e magunknak…

Ezt a történetet Ed Martin (15Dan) Sihantól, a ma a földön élő, egyik legidősebb ninja-mesteretől hallottam.

Katonai/stratégiai szempontból 4 kóddal jellemezzük az embereket. Fehér, citromsárga, narancssárga, vörös. Ezt szintén egy szemcsin hallottam nem olyan régen és bár már régóta tudatos voltam róla, valóban így konkrét megfogalmazódásként még nem született meg bennem a felismerés, hogy tényleg így van és igazából magam is így osztályozok.

A fehér kategóriába azok az emberek tartoznak, akik csak egy dolgot képesek egyszerre csinálni. Ha újságot olvas, akkor csak újságot olvas, ha tévét néz, akkor csak tévét néz és minden más ami történik azon kívül, az mintha nem is létezne, nem kerül felfogásra benne.

A citrom az olyan mint az autó vezetés. Itt már képes az ember egyszerre több dologra. Tekeri a kormányt, figyeli a táblákat, indexel, betartja a szabályokat, kuplung, fék stb., meg még észre veszi a gyalogost is az átkelőn.

A narancs az egy jó szint ide kéne eljutnia egy embernek, hogy ember tudjon lenni. A narancs az figyel és mindenről tudatos. Nem csak autót vezet, hanem közben tud telefonálni, meg beszélgetni mellette azokkal is akik az autóban ülnek és még észre veszi, hogy meg kell állnia valamiért a boltban, majd közben még meg ír egy SMS-t is és félre ugrik az őt majdnem elgázoló épphogy citromsárgába feljönni igyekező tanuló vezető elől.

A vörös pedig az mikor akció van. Ilyenek a jó testőrök, vagy orvgyilkosok. Minden apró nesz és rezdülés jelent nekik valamit. Ez még egy magasabb fokozat a narancsnál is. Mikor mondjuk betévedsz egy kisebbség lakta negyedbe a városba, ahol bandák állnak az utcán és alig várják, hogy lerántsák a gyanútlan járó kelőt és minden mozdulatról, minden pillantásról tudatos tudsz lenni és akkor és ott mész át az út túloldalára, mikor még és már nem késő, vagy csak simán mondjuk egy harci szituáció közben. (én azért szerettem szankirtanozni, mert közben remekül lehetett gyakorolni ezt a szintet és a narancssárgát is.)

Na de amiért mindezt leírtam az egy egyszerű tény, miszerint a jelenlegi társadalomnak és oktatási rendszernek nincs szüksége narancsokra és vörösekre, csak fehér és citrom kell nekik.

Mert ők a jó droidok, ők a jó rabszolgák. A narancs és a vörös látja  egymást és a citromot és a fehéret is,  sőt meg is tudja különböztetni őket egymástól, de a fehér nem lát semmi mást, csak a fehéret, a citrom pedig csak a fehéret és a citromot érzékeli. Ja, és azt is gondolja, hogy az a legmagasabb fokozat, mert mást csak mondjuk tévében látott…

Eddigi életem során gyakran kerültem olyan vezetők keze alá, akiket a rendszer árazott be és pont azért amiért fehérek, vagy citromok, tehát könnyen irányíthatóak, vagyis inkább úgy mondanám, hogy az orruknál fogva vezethetőek és nem kell mást tenniük, mint a többi fehéret és citromot vezetni az orruknál fogva.

Egy ügyes narancssárga persze tud alkalmazkodni egy citromhoz, de a citrom nem képes felfogni semmit ebből. Mert az alacsonyabb tudatszintek mindig saját magukból indulnak ki, vagyis saját maguk vannak a központba, illetve a cselekmény amit végeznek.

A narancs azonban képes észrevenni másokat és képes ehhez alkalmazkodni. Persze mindezt csak egy bizonyos ideig tudja csinálni. (Ha huzamosabb ideig is képes a színjátékra, akkor az “ügynök” effektről beszélünk már.) Mert ő pont attól narancs, hogy nem lehet az orránál fogva vezetni. Ha valahogyan mégis úgy alakulna, hogy túl sokáig kéne citromnak, vagy fehérnek tettetnie magát, akkor általában nő a lebukás veszélye, vagyis nő annak az esélye, hogy a citrom, aki őt vezeti rajtakapja, hogy egyszerre több dolgot is csinál, sokkal többet mint amire ő képes, de mivel a citrom saját magából indul ki, hogy ezt így nem lehet, így arra fogja utasítani a narancsot, hogy zuhanjon vissza a citromok cselekvési szintjére. Aztán ez megtörténik egyszer, kétszer, aztán probléma lesz belőle.

A jó vezetők általában mind narancsok, de képesek elhitetni másokkal, hogy akár lehetnek fehérek, vagy citromok is. A jó vezetők igyekeznek a fehéreket citrommá, a citromokat pedig naranccsá változtatni, mert tisztában vannak vele, hogy csak így maradhatnak sikeres vezetők. Mert a tudás akkor lesz valódi tudás, mikor elkezded tanítani, mikor át adod másoknak.

Különben csak egy információ, aminek a tudatában vagy, de ostobán nem használod. A tudást használni azt jelenti, hogy tanítani. Tanítani pedig nem csak szavakkal, hanem tettekkel is lehet. Sőt tettekkel tanítani az egy igazi jó módszer. Úgy hívják, hogy példa mutatás. Ebből képesek tanulni a citromok, de még néha a fehérek is.

Persze léteznek árnyalatok és átmenetek e színek között és lehet ugrálni is köztük különféle szituációkban. Például ha egy fehér szerelmes lesz, vagy éhes, akkor képes felemelkedni egy citrom szintjére, hogy minél jobban megoldhassa a problémát, és ugyan így egy citrom is tud narancs lenni, ha mondjuk épp az élete függ tőle. Sőt egy narancs is bele csöppenhet a fehérbe, mikor egy feladatot nagyon meg kell oldania és minden idegszálával arra koncentrál. (Persze ha egy narancs megy a fehérbe, akkor az sokkal eredményesebb, precízebb végrehajtást jelent, mintha egy valóban fehér végezte volna el ugyan azt a feladatot, de technikai szinten akkor is fehérnek számított, hiszen kizárta a külvilágot.)

Egy régi parancsnokom jutott eszembe a seregnél, mikor szerzi, vagyis szerződéses katonai szolgálatot végeztem a hazámnak a 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárnál Tatán.

Szóval a szakaszparancsnok egy főtörzsőrmester volt, aki nagyon jó ember volt, nagyon tudott bánni az emberekkel, nagyon emberséges volt és nagyon tudott mindent a fegyverekről, stratégiáról, hadviselésről. Csak aztán elmentünk hadgyakorlatra és mikor láthattam “élesben” akkor csalódnom kellett benne. Össze vissza hadovált, nem ismerte a térképet, eltévedt az egész szakasz és nyoma sem volt a mindig magabiztos és méltó parancsnok főtörzsnek.

Akkor már 6.órája ültünk a BMP. (csapatszállító könnyű páncélos harcjármű) és csak zötykölődtünk a Bakonyban. A levegő áporodott volt, mert ugye ezeken csak apró lukak vannak oldalt, hogy épp a puska csöve kiférjen rajta. Minden porcikánk el gémberedett már, de mindezt még könnyen bírtuk. Viszont nekem akkor már 4.-órája kellett rettenetesen vizelnem és legalább negyed órája álltunk egy helyben, de nem kaptuk meg a desszantolási parancsot (elhagyni a járművet). Szóval gondoltam egyet és mivel legszélső voltam, kicsaptam a BMP. hátsó ajtaját és kiugrottam. Csak egy dolog járt a fejemben, hogy végre vizelhessek egyet és neki is kezdtem a műveletnek, hogy minél hamarább vissza tudjak pattanni a gépbe.

Szóval ott enyhítek terheimen éppen, körülöttem valami eszméletlen hangerővel búgnak a motorok, szép csillagos az ég és a friss hegyi levegő nagy kortyokban csúszik lefelé, hogy megtöltse a régóta csak bűzt szívó tüdőmet, mikor a belőlem távozó folyadék páráján keresztül átpillantva egy alak csörtet felém a bozótból. Persze megismertem, hogy a főtörzs az. Meg ő is látta, hogy én vagyok és rám ordít, hogy “Horváth tizedes maga mit csinál?”  én meg a hirtelen érzett könnyebbségtől megfiatalodva válaszolok neki, hogy “Jelentem vizelek.”  Erre nekem szegezi, hogy “Kapott rá engedélyt?” én meg: “Persze főtörzs, a természet engedélyezte, hogy így tegyek, hiszen itt állok és eképpen cselekszem”. “Aha.” -mondta.
Aztán persze tovább ment mellettem, mert épp izomból el voltunk tévedve a sötétben, és nem nagyon tudta, hogy mi merre hány méter…

Edzéseinken jó vezetőket képzünk…

Gouranga

“A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.”

(Kínai közmondás)

“Ha egy zöld ágat tartasz a szívedben, előbb-utóbb rászáll egy énekesmadár.”

(Kínai közmondás)

“Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.”

(Egyiptomi közmondás)

“Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam olyannal, akinek nincs lába.”

(Perzsa közmondás)

“Élvezd a kis dolgokat, egy nap vissza fogsz tekinteni és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok.”

(Robert Brault)

“Ne kívánj semmit gyorsan érni el,

És ne a kicsiny haszonra figyelj!

Mert aki gyorsan akar valamit elérni,

Az messzire nem juthat,

És mert aki a kicsiny haszonra figyel,

Az nem visz végbe nagy dolgokat.”

(Konfuciusz)

“Az íjon egy hajszálnyi eltérés, egy mérföldet jelent a céltábla mellett.”

(Kínai bölcsesség)

“A körte- és szilvafának nem kell szólnia, az ösvény magától odavisz alá.”

(Japán közmondás)

“- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom – mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték: Miért ostoba az efféle gondolkodás?

- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!”

(Buddha)

“Tégy jót, s gondold meg, hogy miden óra lehet az utolsó.”

(Talmud)

“Azok, akik lóháton utaznak semmit sem tudnak arról, milyen nehéz ugyanaz gyalogszerrel.”

(Japán közmondás)

“Nem csak a szerencse vak, többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad.”

(Cicero)

“Mikor a majom nem éri el kezével az érett banánt, azt mondja, savanyú.”

(Arab bölcsesség)

Aki a háromfajta szenvedés ellenére háborítatlan marad, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a ragaszkodástól, a félelemtől és a dühtől, azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek hívják.

(Bhagavad-Gita)

“Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.”

(Albert Einstein)

“Aggódj kevesebbet, reménykedj többet; egyél kevesebbet, rágj többet; panaszkodj kevesebbet, lélegezz többet; beszélj kevesebbet, mondj többet; utálkozz kevesebbet, szeress többet.”

“Talán szerencse, hogy ilyen lassan haladok, mert lehet, hogy rossz irányba megyek.”

(Graffiti)

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene forrást építeni, amikor már megszomjazott.”

(Kínai szólás)

“Általában a -majd holnap- a hét legzsúfoltabb napja.”

(Spanyol közmondás)

“Az emberek következetesen elfelejtik, hogy a boldogság a gondolkodásmódunkban, nem pedig a körülményekben gyökerezik. Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a boldogságot, mint célt összekeverik a cél elérésének eszközeivel.”

(Alexander Dakwood)

“Ki tudja, melyik jön előbb: a következő élet vagy a holnapi nap.”

(Tibeti közmondás)

“A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat.”

(Tatiosz)

“A világ olyan mint egy tükör, látod? Mosolyogsz, és a barátaid visszamosolyognak.”

(Zen mondás)

“Aki mosolyog, az mindig erősebb annál, aki haragszik.”

(Japán bölcsesség)

“Jól kérdezni annyi, mint sokat tudni.”

(Arab közmondás)

“A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.”

(Abraham Lincoln)

“Úgy élj, ahogy gondolkodsz, mert előbb-utóbb úgy fogsz gondolkodni, ahogy élsz.”

“Ha az igazság az utadba áll, akkor az azt jelenti, hogy rossz úton jársz!”

(J. Billings)

“Aki nem mutogatja magát – ragyogni kezd. Aki nem dicsekszik – sikeres lesz. Aki nem követel tiszteletet, azt elfogadják vezetőnek. Aki nem küzd senkivel, azzal senki sem képes megküzdeni.”

“Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.”

(Paulo Coelho)

“Minél kevesebb szabályt állítasz fel arra, hogy milyennek kellene lennie az életnek, és hogy másoknak hogyan kellene viselkedni, annál könnyebb boldognak lenned.”

(Andrew Matthews)

“Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik, és tovább megy.”

(Winston Churchill)

“Nem könnyű az embereket meggyőzni, hogy szemük helyett az eszükkel nézzék a világot.”

(Fontaneille)

“A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy. De egy és ugyanaz a sorsa mind a kettőnek.”

(Prédikátorok könyve 2,13-14)

“Ha egyszerűségre szoktattad a tested, ne hencegj vele, s ha vizet iszol, ne mondd el minden alkalommal, hogy te csak vizet iszol. Ha edzeni akarod magad a küzdelmekre, magadban csináld, ne a kívülállók előtt.”

(Epiktétosz)

“Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.”

(Voltaire)

“Minél nehezebb a lépted, annál mélyebbre szúr a tüske.”

(Japán közmondás)

„Ha valakit tanítani akarsz valamire, az sohasem tanulja meg.”

(Bernard Shaw)

“Aki vezető egyéniségnek hiszi magát, de nincsenek követői, az nem más csupán, mint egy gyalogos.”

(Kínai közmondás)

“Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.”

(Jawaharlal Nehru)

“Aki három napra előrelát, az háromezer évvel gazdagabb.”

(Japán közmondás)

Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.

(Mahatma Gandhi)