Menü

Posts Tagged filozófia

seishin teki kyoyo – szellemi megtisztulás

Önmagunk, személyes erőnk, erősségeink, gyengeségeink ismerete. Szellemi állóképességi gyakorlatok, a dolgok szemléletének útja, helyes látásmód.

Két fő részből tevődik össze. Az egyik a Go dai, az öt természeti elem, a másik a Kuji, a meditációs gyakorlatok.
Go dai: Az öt elem a nindzsa életének, gondolkodásának mozgatója. A harcban, a küzdelemben is ezt testesíti meg. A helyzetnek megfelelő legalkalmasabb motivációnak kell előtérbe kerülnie. Az emberi lelket is az öt elem határozza meg, a gyarlóságokat is így osztották fel.

* Go dai

– Chi: A Föld, az első és legfontosabb. Minden más kiindulópontja. A stabilizáció, a nyugodtság, a méltóság és az időtállóság jelképe. Maga az emberi test. A kéz kisujja jeleníti meg. Lélektani szempontból ez a lustaság, a változás és mozgás elvetése. A lusta embert könnyebb becsapni, megtéveszteni vagy akár megvesztegetni, mint az ébert. Könnyű elosonni mellette, mögötte, könnyen el lehet bújni és persze könnyen meg lehet ölni. A lustaság kihasználása a rakusha.

– Sui: A Víz. Az érzékek, érzések jele. Tapintás, hallás, látás, ingerek érzékelése. A víz az élet tápláló ereje. A gyűrűsujj jeleníti meg. A düh megfelelője. A víz az emberi tudat megfelelője, ami pedig a változékony és érzelmi reakciói vannak. „A harag rossz tanácsadó.” – mondja a régi közmondás. Ez valóban így van, tudták ezt a nindzsák is. Van akit a gúnyolódás, van akit a sértegetés, másokat a tehetetlenség dühít fel. A feldühített ember kapkod, elhamarkodottan cselekszik, hanyag, így könnyű préda az ellenfélnek. Több harcművészeti stílus is alkalmazza a feldühítés taktikáját az ellenféllel szemben, pontosan ebből az okból kifolyólag. Az első kitörés hatalmas erejű, ezért veszélyes lehet, hacsak nem direkt erre számítunk. A kitörés után az ellenfél kifullad, erejét veszti, így pedig már könnyen el lehet bánni vele. A düh kihasználása a dosha.

-Ka: A Tűz. A tűz az értelem, kreativitás, alkotóképesség, lobbanékonyság, erő jele. Vannak olyan pillanatok amikor habozás nélkül támadni kell,amikor is az ösztönöknek nagy szerepe van. Jele a középső ujj. A félelem, jámborság, jólelkűség eleme. Az ilyen embereket agresszivitással, durvasággal lehet befolyásolni. Ez az eszköze a rablóknak, a nemi erőszak elkövetőinek, a vagányoknak, az átnevelőtáboroknak, szigorított fegyintézeteknek, munkatáboroknak, de az elit katonai egységek kiképzésében is fontos szerepe van. Csak a legszilárdabb szellemmel lehet ellenállni a hosszabb időn át tartó progresszív lelki erőszaknak. Mindenki fél valamitől. Ha magunkba mélyedünk és megvizsgáljuk félelmeink okait, akkor már egy kicsit kevésbé félünk tőle. A félelmek csökkenthetőek, csak foglalkozni kell velük. Ha valaki nem foglalkozik a félelmeivel, akkor egész életén keresztül félni fog azoktól a bizonyos dolgoktól. Az ezzel való visszaélés a kyosha.

– Fu: A Szél. A vidámság, a jólelkűség, az emberek szeretete, az irántuk való jóindulat jele. Mindenhol mindig jelen van. A nindzsánál is mindig jelen kell, hogy legyen. A lágy szél mindent körbevesz, mindent kikerül, de nem pusztít. Jele a mutatóujj. Intellektuális beállítottság, szeretetre való képesség és igény. Koldusnak vagy nyomoréknak álcázva próbálták meg a nindzsák az emberek sajnálatát, együttérzését kihasználni. A megsajnált embert viszont általában le is becsülik mint ellenfelet, és ezt várta a nindzsa. A legtöbb jólelkű ember a hatékony támadási módokat túlságosan brutálisnak tartja, így azoktól kevésbé kell tartani. Ezen tulajdonságok kihasználása az aisha.

-Ku: Az Űr. A bennünket körülvevő világmindenség, az egyetemesség szimbóluma, a másik négy elem hordozója. A köztük lévő összeköttetés, az őket alkotó elemi részecskék jele. Jele a hüvelykujj. Lélektani szempontból ez a hiúság, mohóság és korlátlan lehetőségek utáni vágy eleme. A hiú ember ritkán ismeri fel az ellenségeit. Önteltségében nem törődik másokkal, észre sem veszi, amikor megbántja őket. Sőt, később sem veszi észre őket. Előbb-utóbb emiatt sebezhetővé válik. Az „ismeretlen” ellenség könnyen a bizalmába hízelegheti magát színlelt barátsággal, csodálattal. Könnyen zsarolható, becsapható és megtéveszthető. Ide tartozik a kéjvágy is. Ahol kéjvágyó az ellenfél, ott a helye a kunoichi-nek, a női nindzsának. Ennek a tulajdonságnak a kihasználása a kosha.

Kuji: A kuji olyan meditáció, mely a szellem és lélek edzését, megerősítését szolgálja. Ősi észak-indiai és tibeti misztikus tanokból származik, a Selyem-úton került Kínába az 1000-es évek táján, onnan Japánba a Tang-dinasztia idején jutott el. Szerves részévé vált a Mikkyo-nak, a nindzsa vallásnak. A kuji két rendszerből áll, a kuji-in-ből és a kuji-kiri-ből.

Kuji-in: A kuji-in, a „kilenc szó pecsét” összefűzött ujjakkal megvalósított kéztartások, melyek észak-indiai írásjelekre emlékeztetnek. A 9 ujj-jelzés alkalmazása a szellem és a természeti erők örök kapcsolatára épül.

* Kuji-in
– Rin (dokko-in): A tibeti villám és mennydörgés jele, a szellem és a test ereje. A szellemet és a testet összhangba kell hozni, hogy a külső hatásoknak ellent tudjon állni.
– Pyo (daikongo-in): A nagy gyémántok jele, az energia szimbóluma. A szellemi energiát meg kell erősíteni, és a test megfelelő helyeire irányítva a megfelelő időben kell bevetni.
– Toh (sotojishi-in): A megjelenő külső oroszlán jele, az univerzummal való harmónia. A nindzsa egyé válik az igazsággal, ezáltal betekintést nyer a sors útjába.
– Sha (uchijishin-in): A belső oroszlán jele. Jelentése: ép testben ép lélek. Egészségünket messzemenően pozitívan tudjuk befolyásolni a magunk számára úgy, hogy az másokra is pozitív hatással legyen.
-Kai (gebakuken-in): A kívülről bekötött ököl jele. A szenvedélyek és az érzelmek akadályozzák az objektív helyzetértékelést. Az univerzummal olyan összhangot érhetünk el, hogy a dolgokat úgy lássuk, amilyenek, és megtanuljuk a veszélyeket helyesen értelmezni.
– Jin (naibuken-in): A belülről bekötött ököl jele. A teljes szellemi erőt tudni kell használni. Mások gondolatait megérezhetjük és a saját gondolatainkat, akaratunkat átvihetjük a másik személyre.
– Retsu (chiken-in): A tudatos ököl jele. Az emberiség, melyet a felfelé irányított bal mutatóujj jelenít meg, az erő, az oltalom, az igazság és a tudat által lesz uralva, melyet a bal mutatóujjat körülzáró jobb kéz szimbolizál. Ez együtt képezi az anyag és a szellem egységét. Ez megszabadít bennünket az idő és a tér határaitól.
– Zai (nichirin-in): A napgyűrűk jele, a föld, a víz, a tűz és a szél kontrollja. Az ujjak háromszögben tartása a tüzet szimbolizálja, amely mindent feléget, ami tisztátlan. A szellem tiszta akarata segítségével uralni tudjuk a természetet.
– Zen (ongyo-in): Az elrejtőző forma jele. A helyes gyakorlás és szellemi beállítottság együttesen arra fogja a zen jelet használni, hogy a kozmikus hatalom oltalmát elérje, és hogy láthatatlanná váljon minden alacsony, haragot tartó gonosz ember számára, és eltűnik, láthatatlanná válik a bajokkal szemben. A zen ujj-jelet egyszerűsített formában a tanítás elején és végén mint üdvözlési formát használjuk.

Kuji-kiri: A kuji-kiri, a „kilenc szó vágás” szimbolikus erőrácsokat jelent, melyeket a levegőbe kell írni a kezekkel. A kuji-kiri által a nindzsa megerősítette a saját magába vetett hitét, elvonta az ellnfél figyelmét és mozgósította a rejtett erőtartalékokat. 81 féle ujj-jelzés van összesen.

  1. ba-jutsu Lovaglás
  2. bo-jutsu Botvívás
  3. bo-ryaku Stratégia
  4. chi-mon Földrajz
  5. cho-ho Kémkedés
  6. henso-jutsu álcázás, színészet
  7. inton-jutsu szökés, rejtőzködés
  8. kayaku-jutsu tűz és robbanóanyagok
  9. kenjutsu kardvívás
  10. kusarigama-jutsu láncos sarló
  11. naginata-jutsu alabárdharc
  12. seishin teki kyoyo Szellemi megtisztulás
  13. shinobi-iri Lopakodás
  14. shuriken-jutsu Dobóeszközök
  15. sui-ren vízi technikák
  16. taijutsu pusztakezes harc
  17. ten-mon Meteorológia
  18. yari-jutsu Lándzsaharc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+ 1 kyojitsu tenkan ho filozófia

Nincsenek hozzászólások

henso-jutsu – álcázás, színészet

A nindzsák életéhez szervesen hozzátartozott a hatásos álcázás és rejtőzködés. A környezet, időjárás, és napszak figyelembevételével mindig a megfelelő öltözéket választották ki. Színészi képességeik magas fokon álltak, hiszen nagyon sokszor kellet megszemélyesíteniük konkrét személyeket, illetve eljátszaniuk kitaláltakat. A hagyomány szerint a nindzsa az alábbi hét foglalkozású vagy osztálybéli személyként járta az utakat: yamabushi (harcos hegyi szerzetes), sarugaku (színész, komikus), komuso (vándorszerzetes), ronin (gazdátlan szamuráj), akindo (kereskedő), hokashi (színész), shukke (buddhista pap).

Természetesen bármi más is lehetett a csavargótól a katonáig. Nagyon fontos volt a szerep, amit választott, akár az élete is függhetett tőle. Éppen ezért az adott szereppel járó tudásnak is a birtokában kellett hogy legyen. Ha halásznak öltözött, akkor halászként kellett viselkednie, ismernie kellett az eszközök nevét és használatát. Ha ronin volt, akkor dölyfösen kellett viselkednie. Amíg egy szerepben volt, addig csakis úgy viselkedhetett, ahogy a szerep megkívánta, és sehogy másképp. Még a szókincsre, szóhasználatra is figyelnie kellett. Többen azért buktak le, mert nem a megfelelő tájszólást, szókincset használták. Volt aki azért bukott le, mert nem ismerte a helyi akcentust, és ezért inkább meg sem szólalt. Egyszer megesett, hogy házalóként beengedtek egy nindzsát egy házba, de amikor egy játszadozó gyerek megdobta egy koronggal vagy kaviccsal, a nindzsa abban a pillanatban kikerülte a feléje repülő tárgyat. Azonnal elfogták a feltűnően éber és fürge „házalót”.

A nindzsák részletesen kutatták az emberi lelket is, így jól tudták, hogy ha valaki bizonygatja a saját halász, ács, stb. voltát, akkor hamarább lebukik, mintha csak teszi továbbra is a dolgát.

Mindezek mellett a nindzsának sok lehetősége volt, hiszen akkor még nem volt fénykép, telefon vagy fax, így az információ csak szóban vagy írva, de mindenféleképpen személyhez kötötten mozgott. Ha nem láttak valakit személyesen, például egy magasabb rangú, tartományi hivatalnokot egy faluban, akkor egy ügyes nindzsának volt esélye a szerep zökkenőmentes betöltésére.

A henso-jutsunak szoros a kapcsolata az inton-jutsu és a cho-ho tudományával.

  1. ba-jutsu Lovaglás
  2. bo-jutsu Botvívás
  3. bo-ryaku Stratégia
  4. chi-mon Földrajz
  5. cho-ho Kémkedés
  6. henso-jutsu álcázás, színészet
  7. inton-jutsu szökés, rejtőzködés
  8. kayaku-jutsu tűz és robbanóanyagok
  9. kenjutsu kardvívás
  10. kusarigama-jutsu láncos sarló
  11. naginata-jutsu alabárdharc
  12. seishin teki kyoyo Szellemi megtisztulás
  13. shinobi-iri Lopakodás
  14. shuriken-jutsu Dobóeszközök
  15. sui-ren vízi technikák
  16. taijutsu pusztakezes harc
  17. ten-mon Meteorológia
  18. yari-jutsu Lándzsaharc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+ 1 kyojitsu tenkan ho filozófia

, ,

Nincsenek hozzászólások

chi-mon – földrajz

A középkori nindzsa sok időt töltött azzal, hogy megtanulja Japán földrajzát, főbb vizeit és ismertetőit. Ehhez kapcsolódóan tanult még geológiát, zoológiát és entomológiát is, hogy az őt körülvevő állatok, növények és földtani képződmények alapján is meg tudja határozni az aktuális helyzetét. Ezen kívül a tartományok és régiók import és export cikkeinek ismerete is ide tartozott – egy későbbi szabotázsakció esetén jó lehetett azt is tudni.

De mindezek felett leginkább a terep adottságainak helyes felismerése és kiaknázása tartozik ide, beleértve a növényzetet, az állatokat, de még a széljárást is. A terepviszonyok ugyanis nagyban befolyásolják az alkalmazható taktikát vagy startégiát, ami természetesen kihatással van az akció végkifejletére is.

A terepek sokféleségének ismerete szervesen kapcsolódik a ten-mon, az inton-jutsu, a bo-ryaku, a shinobi-iri és a cho-ho technikák használatához.

  1. ba-jutsu Lovaglás
  2. bo-jutsu Botvívás
  3. bo-ryaku Stratégia
  4. chi-mon Földrajz
  5. cho-ho Kémkedés
  6. henso-jutsu álcázás, színészet
  7. inton-jutsu szökés, rejtőzködés
  8. kayaku-jutsu tűz és robbanóanyagok
  9. kenjutsu kardvívás
  10. kusarigama-jutsu láncos sarló
  11. naginata-jutsu alabárdharc
  12. seishin teki kyoyo Szellemi megtisztulás
  13. shinobi-iri Lopakodás
  14. shuriken-jutsu Dobóeszközök
  15. sui-ren vízi technikák
  16. taijutsu pusztakezes harc
  17. ten-mon Meteorológia
  18. yari-jutsu Lándzsaharc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+ 1 kyojitsu tenkan ho filozófia

, ,

Nincsenek hozzászólások

A 9 Ryu

Gyokko Ryu Kosshijutsu
A drágakő tigris iskolája

Togakure Ryu Ninpo
Az elrejtett ajtó iskolája

Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu
A magas fa, felemelkedett szív iskolája

Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu
A mozdíthatatlan szív iskolája

Kumogakure Ryu Ninpo
Az elrejtett felhő iskolája

Kukishinden Ryu Hikenjutsu
A kilenc démonisten iskolája

Koto Ryu Koppojutsu
A romboló tigris iskolája

Gyokushin Ryu Ninpo
A drágakő szív iskolája

Gikan Ryu Koppojutsu
Az igazság, hűség és igazságosság iskolája

Nincsenek hozzászólások

Gikan Ryu Koppojutsu

Az igazság, hűség és igazságosság iskolája

gikanryu_kanjiGikan Ryu Akimoto Kanai Moriyoshi a Koto Ryu Koppojutsu 3. nagymesterének tanítványa volt, ő tette le a Gikan Ryu alapjait, de ismeretlen okokból mégsem őt tekintik az alapítónak, hanem az Erioku-periódusban élt Uryu Hangan Gikanbo-t, akinek a rúgása (máshol öklének ütését említik) állítólag olyan erős volt, hogy egyszer kettétörte vele egy kard pengéjét. Gikanbo a Koppojutsu, a Hicho Jutsu (ugrások) és a Senban Nage (pengedobás) specialistája volt, ezek ma is jellemzőek a Gikan Ryu-ra. A Bujinkan-ban a mély és nyitott állások illetve a koppojutsu tette „ismertté”, habár nem igazán ismert stílus.

Uryu Gikan, az iskola 10. nagymestere, 1863 augusztus 17-én találkozott a Kukishinden Ryu mesterével, Ishitani Takeoi Masatsugu-val. Uryu Gikan a „Tenchigumi no Ran” csatában a császárhű csapatok oldalán harcolt, ahol súlyos sebesülést szerzett. Eljutott egy közeli templomba, ahol találkozott későbbi barátjával, akitől megtudta, hogy a csata a császári csapatok súlyos vereségével zárult. Felgyógyulása után együtt menekültek Iga tartományba, ahol Gikan Isithani-tól Gikan Ryu-t tanult, majd később az iskola nagymestere lett, csakúgy mint a Kukishinden Ryu-é és a Hontai Takagi Yoshin Ryu-é is.

A Gikan Ryu sok ököl-, taposó-, és dobótecnikát tartalmaz, dinamikus lábmunkája a Bujinkan-ban is jelentős szerephez jut. Az iskola egy tanítása igy hangzik: „Bufu ni sente nashi. – Nem erről az oldalról érkezik az első ütés.”

A Gikan Ryu Makimono-iban (írott tekercsek) csak a technikák neve szerepel, minden további magyarázat nélkül. Ez az iskola tanításainak titkosságát és titokban maradását szolgálta, az ismeretek, a tudás tradicionálisan mesterről tanítványra szállt.

Akimoto Fumio volt a Gikan Ryu nagymestere Hatsumi sensei előtt, de korai halála után Takamatsu soke Hatsumi-ra hagyományozta az iskolát.

Úgy tartják, hogy az iskola hagyományosan öt szintre tagozódik, ezek a Shoden Gata, a Chuden Gata, az Okuden Gata, a Kaiden Gata és a Menkyo Kaiden. A Shoden Gata kivételével nagyon kevés ismert a többi négy szintből.

Gikan Ryu Koppojutsu nagymesteri láncolata:

Akimoto Kanai Moriyoshi
1. Uryu Hangan Gikanbo (1558-1570)
2. Uryu Yoshimitsu (1573-1592)
3. Uryu Yoshimori (1624-1644)
4. Uryu Yoshichika (1661-1673)
5. Uryu Yoshitaka (1688-1704)
6. Uryu Yoshihide (1751-1764)
7. Uryu Yoshimori (1789-1801)
8. Uryu Yoshiaki (1830-1844)
9. Uryu Yoshiyasu (1861-1864)
10. Uryu Gikan (1865-1868)
11. Ishitani Takeoi Masatsugu (m.h.: kb. 1905)
12. Ishitani Matsutaro Takekage (m.h.: kb. 1911)
13. Takamatsu Toshitsugu (1911-1972)
14. Akimoto Fumio (m.h.: kb. 1962)
15. Hatsumi Masaaki (1971-)

,

Nincsenek hozzászólások

Gyokko Ryu Kosshijutsu: Drágakő Tigris Iskolája

A drágakő tigris iskolája

gyokkoryu_kanjiGyokko Ryu Az egyik legrégebbi iga-i iskola, sok más iskolára is hatással volt. A Kuden, a Gyokko Ryu szájhagyománya szerint egy alacsony termetű kínai palotaőr vagy hercegnő fejlesztette ki a technikákat a 900-as évek elején, melyeket japánba egy Cho Gyokko avagy Yo Gyokko (Yao Yu Hu) nevű kínai szerzetes vitte át. Az első japán nagymestere Tozawa Hakuunsai volt, aki 1156-1159 között bukkant fel. Nem tudjuk hogyan lett nagymester illetve hogy hol tanulta meg a Gyokko Ryu-t. A tudás generációkon keresztül szállt apáról fiúra, míg el nem jutott Sakagami Taro Kunishige-ig. Ő szervezte meg az iskolát és vezette 1532-től 1555-ig. Az iskola ezután Momochi Sandayu-hoz került a Momochi családból. Később a Toda család örökölte és így jutott el Takamatsu Toshitsugu-hoz, majd Hatsumi Masaaki-hoz.

Az iskolát a Kamakura-, a Nambokucho- és a Muromachi-periódusban a Suzuki család irányította. A XVI. században a Sakagami család kezébe került. 1532 és 1555 között Sakagami Taro Kuniushige rendszerezte a stílus módszereit és elnevezte Gyokko Ryu Shitojutsu-nak (shito-jutsu = technikák ujjheggyel). A következő feltételezett nagymester, Sakagami Kotaro Masahide 1542-ben életét vesztette egy csatában. Ennek következtében a cím Sougyoku Kan Ritsushi-hoz került (ismert Gyokkan Ritsushi-ként is). Sakagami Kotaro Masahide lett volna a nagymester a Koto Ryu Koppojutsu-ban is, de ezt nem érte meg és a Gyokko Ryu mesterei között is csak néhol említik meg. Sougyoku Kan Ritsushi, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Volt néhány tanítványa, akik a XVIII. században különböző iskolákat alapítottak a Gyokko Ryu-ra és más, Sougyoku által tanított módszerekre alapozva. A családfa szerint Gyokkan avagy Sougyoko Kan egyike a fő embereknek akik a Bujinkan ezen iskolájához kötődnek.

Bár igaz, hogy két másik iskola is, melyet Sougyoku Kan Ritsushi tanítványi alapítottak, végül Hatsumi Masaaki-hoz került, de a Gyokko Ryu mindig a saját útján haladt a Koto Ryu-val. Az iskolákat Toda Sakyo Ishinsai és Momochi Sandayu örökölte. Ezután az iskolák a Toda és a Momochi családok kezében maradt egészen addig, amíg el nem jutottak Takamatsu-ig, aki az utolsó volt a Todák közül, és aki végül Hatsumi Masaaki-ra hagyta örökül őket.

A Gyokko Ryu a Dai Nippon Bugei Ryu Ha szerint kosshi-jutsu, shito-jutsu és ninpo egyszerre. A Bujinkan-ban az iskola a taijutsu alapjai (Kihon Happo, Sanshin no Kata és Muto Taihenjutsu) miatt ismert a leginkább. Jellemző az iskolára a kosshi-jutsu (izmok és inak támadása) és a Shito-jutsu (ujjheggyel, különösen hüvejkujjal (= boshi, shito), történő támadás). Erős, gyors, köríves mozgásokat alkalmaz, küzdelemben nagy távolságot tart, a technikák sok mozgást kívánnak.

Egyszer, amikor Toda Shinryuken a fiatal Takamatsu-t oktatta, azt mondta neki, hogy a legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnia, az a nyolc alapvető technika. Ez a nyolc technika az alapköve Hatsumi sensei Bujinkan Budo Taijutsu-jának is. Ezeket a technikákat Kihon Happo-nak hívják.

A Toda és a Momochi család Iga-beli akcióinak köszönhető, hogy ezek az iskolák beleívódtak az Iga nindzsa tradícióiba. Egy másik történelmi kapocs az, hogy Takamatsu nagybátyja, Toda Shinryuken Masamitsu leszármazottja volt Tozawa Hakuunsai-nak. Toda Shinryuken Masamitsu azt tanította Takamatsu-nak, hogy a legfontosabb a Kihon Kata avagy a Kihon Happo technikáit tanulmányozni, mert ez minden harcművészet alapja. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a Kihon Happo magába foglal minden olyan módszert, ami hatásos valódi küzdelemben. Vannak benne védések, ütések, rúgások, csukló és könyök törések, illetve dobások.

A Gyokko Ryu módszerei a kosshi-jutsu-n (a test lágy részeinek támadása) alapulnak. Ennek a stratégiája nagyon különbözik a koppojutsu-étól, ami az ellenfél csontszerkezetére koncentrál. Amíg a Koppojutsu ki és belép a támadókörbe hogy jó szögben tudja támadni az izületeket, addig a kosshi-jutsu oldalra lép vagy az ellenfél mögé kerül hogy közel kerüljön a kyoshu-hoz (a test gyenge részei). A célpontok lehetnek idegpontok, de belső szervek vagy izmok kapcsolódási helyei is. Ez a rendszer valószínűleg azért alakult ilyenné, mert egy alacsony termetű személy hozta létre. Az erőt az ellentámadásoknál nem az izmokkal, hanem a csipő és a gerinc mozgatásával hozza létre. Ez például a védésben is megmutatkozik, ami egy erőteljes védésre koncentrál, ami kibillenti az ellenfelet az egyensúlyából hogy így elérhetővé tegye a test gyengébb pontjait (például Jumonji kata). Fontos részlet, hogy amikor közel kerül az ellenfélhez, a hátsó kéz mindig az arc előtt van hogy védje azt a támadásoktól. A Gyokko Ryu lényege, hogy ha sikerül izület által lefogni az ellenfelet, akkor az izületet a testhez szorítva lépésekkel körbetekeri az ellenfél testét az izületen. Mivel a lépkedés sok időt vesz igénybe, a mozgás előtt és közben idegpontokat támad. A mozgás a Gyokko Ryu-ban az ellenfél egyensúlyi pontja körül történik.

A Gyokko Ryu gyakran használja testfegyverként az ujjakat és az ujjbegyeket, ezért shito-jutsu, illetve boshi-jutsu. Ez többnyire a három hivatalos állásban, az Ichimonji no kamae-ban, a Jumonji no kamae-ban és a Hicho no kamae-ban is megmutatkozik, ahol a hüvelykujj mindig felfelé mutat. Ennek oka az energia szabad áramoltatása illetve a legerősebb ujjunk, a hüvelykujj támadó pozícióban tartása, és nem szabad akadozásnak lennie a mozgásban sem. A Gyokko Ryu-ban fontos a szív védelme. Ezért előnyösebb, ha a jobb láb van elől, mert így a test bal oldala messzebb kerül az ellenféltől és jól lehet védeni. (A Shosin no kamae, a Doko no kamae („dühös tigris”) és a Hanin no kamae is lehet hogy beletartozik a Gyokko Ryu-ba.)

A Gyokko Ryu sok részből áll. Az első lépés a Kamae no kata (állások) és a Taihen Kihon (esések). A következő lépés a Ki kata, másnéven Sanshin no kata. A Ki kata alapvető mozgásformákat tartalmaz az öt elemre alapozva. Ezek a mozgásformák a Gyokko ryu minden technikájában megjelennek. Ezután jön a Kihon kata és a Toride Kihon kata, amelyek egyszerű gyakorlatokat tartalmaznak ütésekre, rúgásokra, védésekre, dobásokra és megragadásokra. Sokan sokféle módon határozták meg hogy hány gyakorlat van és hogy melyik hova tartozik. Általában van három gyakorlat ütésekre, rúgásokra és védésekre, és öt a megragadásokra és dobásokra.

Az alaptechnikák után következik a kosshi-jutsu. A kosshi-jutsu technikái három fő részre tagolódnak: Joryaku no maki (fegyvertelen fegyvertelen ellen), Churyaku no maki (fegyvertelen tanto vagy kotachi ellen) és Geryaku no maki (fegyvertelen ken vagy yari ellen).

A Gyokko Ryu a kosshi-jutsu mellett a katana, a tanto és bo használatát is tanítja, de néhány bo technika kivételével sajnos ezek nem ismertek. A bo technikák többnyire a Ki kata mozgására alapulnak. A bo-t a kosshi-jutsu technikák hatékonyságának növelésére használja, bár nincs bizonyíték arra hogy volnának speciális bo technikái. Talán ez egy bizonyíték arra, hogy a bo-t nem tekintették igazi fegyvernek fegyveres ellenfél ellen a csatatéren, ahol a botot általában a hossza miatt az ellenfél távoltartására használták. (Azért, mert ez ütközik a kosshi-jutsu-val?) A Gyokko Ryu bo-technikái néhány kivételével sajnos nem ismertek, ugyanis az iskola több ága kihalt. A bo technikák többnyire a Ki kata (Sanshin kata) mozgásán alapulnak.

A Bugei Ryu Ha Daijiten szerint a Gyokko Ryu is ninpo iskola, bár Hatsumi sensei nem utal rá úgy, mintha kosshi-jutsu iskola lenne. Hatsumi szerint a kosshi-jutsu sok más Igai rendszer alapja is. Eddig még nem tudunk Gyokko Ryu kémkedési technikákról, de a stratégia és a filozófia fontos része a tanításának. Ez tisztán megmutatkozik a következő imákban is, amik a Gyokko Ryu-hoz tartoznak: Ten Ryaku Uchu Gassho (ima az éghez és a világegyetemhez), Chi Ryaku Futen Goshin Gassho (ima a szél köréhez) és Jin Ryaku Chi Sui Ka Fu Henka Ryaku (ima a föld, a víz, a tűz és a szél köréhez).

A Hanno Hon Itsu Gassho-t követik olyan mondatok, mint a „Shin Shingan – Isten szíve és szemei”, „Kurai Dori – helyzetfelismerés” és „Bushigokoro womotte totoshi no nasu – a harcos szive nemes és bátor / a harcos szíve csodálatos és egyben a legfontosabb is”. A Shin Shingan lehet az a képesség, amely segítségével gondolkodás nélkül meg lehet érteni a helyzetet, vagy az a képesség, amely által hallgatunk az ösztöneinkre.

Itt található a Gassho Kuji Kiri is. A Gassho a kezek imához való összefűzését jelenti, a kuji kiri pedig egy módját az akarat összpontosításának, amely során az egyén elméje a tudatos és a tudatalatti állapot között lebeg. A Gyokko Ryu-ban ezt Sanpo Gassho-nak nevezik, amely három kincset jelent: Kongo (felhők), Suirin (a víz gyűrűje) és Kaku Ghasso (tűz és szél).

A Kuden, a Gyokko Ryu filozófiai és stratégiai tanítása szájhagyományként terjed. Vannak persze titkok is az iskolában, ezeket hívják Hiden-nek. Ezt nem mindig írják le, hanem nagymesterről nagymesterre száll kuden-ként. Az egyik kuden azt mondja : „Kuden Hissho Ho – Mindig nyerj”. A magyarázata ennek a mondásnak az, hogy soha ne engedd az ellenfeled nyerni, de sose használj erősebb technikát, mint ami indokolt. Ez fontos stratégia, amely sosem mutatja meg hogy az alkalmazója képességeinek mi a végső határa. Vannak stratégiák a Gyokko ryu-ban, melyeknek a neve Tenmon Chimon, az ég és föld technikái, melynek jelentése egyenlőre nem ismert.

A következő kilenc szabály, a Ninja no Kissoku, feltételezhetően a Gyokko Ryu-ból származik:

* A „NIN” jel a haza védelmét jelenti akár az életed árán is.
* Felejtsd el magad, légy türelmes és ne féld a halált.
* Veszélyben ne mondj semmit.
* Ha erős ellenfél érkezik, ne hódoljon be a szellemed.
* Szolgáld és védd a mestered éppúgy mint a szüleid.
* A bűn visszatart az előrehaladástól.
* A részegség eltorzítja az itélőképességet.
* Pusztísd el az ellenség erejét, de hagyd meg az életét.
* Másnak ne taníts a mestered engedélye nélkül.

Fontos történelmi események:

618-907: A kínai Tang-dinasztia alatt Cho Gyokko és Yo Gyokko (lehet hogy egy személy volt, vagy nem is kettő hanem sok) elhagyta a háborúskodó kínát és Japánba érkezett. Ők hozták Japánba azokat az alapokat, melyre késöbb a Gyokko Ryu épült. A legenda szerint az eredeti technikákat egy udvarhölgy fejlesztette ki (lehet hogy hercegnő) a kínai császári udvarban, aki gyors testmozgással támadott különböző pontokat a testen. Ez a bizonyos hölgy nagyon ismert volt a táncos és a harcos képességei miatt. Egy másik elmélet szerint egy kínai palotaőr fejlesztette ki ezeket a technikákat, hogy leküzdje az alacsony testfelépítésének hátrányait.

1354-1555: Sakagami Taro Kunishige, a tizedik nagymester a ryu-t Gyokko Ryu Shitojutsu-vá alakította. Ő alapította a Koto Ryu-t is.

1532-1555: Sogyokkan Ritsushi, a tizenkettedik nagymester, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Ez a ryu mai neve is. Volt négy tanítványa, akik közül Akimoto Kanai Moriyoshi megalapította a Gikan Ryu-t, Sasaki Gendayu Sadayasu a Gyokushin Ryu-t, Suzuki Taizen Taro a Hontai Gyokushin Ryu-t, ami később az Izumo Ryu lett, és Toda Sakyo Ishinsai, aki a Gyokko Ryu és a Koto Ryu következő nagymestere lett.

1581: Oda Nobuo november harmadikán 46000 emberrel apja, Oda Nobunaga parancsára megtámadta Igát. A nagy csatát „Tensho Iga no Ran”-nak nevezték el. A japán harci krónikák megemlítik, hogy Momochi Sandayu (a Gyokko Ryu 14. nagymestere) bátran harcolt. Lehet hogy meghalt a csatában, mert többet nem hallottak róla.

1624: Toda Seiryu Nobutsuna a Togakure Ryu 24. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Kumogakure Ryu-ban és a Gyokko Ryu-ban is. Ő volt a Gyokko Ryu 18., a Gyokushin Ryu 11., a Koto Ryu 9. és a Kumogakure Ryu 4. nagymestere. Paul Richards könyvében más álláspontot fejt ki. Szerinte ezt Toda Shinryuken Masamitsu, a 32-ik soke valósította meg a XIX. században.

1909: Takamatsu Toshitsugu, a Gyokko Ryu 27. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Gikan Ryu-ban (17.), a Kukishinden Ryu-ban (27.) és a Takagi Yoshin Ryu-ban (16.).

1972: Amikor Takamatsu soke meghalt, Hatsumi Masaaki örökölte az iskolát és megalapította a Bujinkan-t. Ő volt az első aki megismertette a nagyvilággal a Ninpo-t.

A Gyokko Ryu részei:

* Taihen Kihon (esések, az uke karddal támad)
o Hira no kamae
o Ichimonji no kamae
o Jumonji no kamae

* Sanshin no kata (Shoshin Go Kei Gogyo no kata)
o Chi
o Sui (Mizu)
o Ka (Hi)
o Fu (Kaze)
o Ku

* Ki Kata (ez az első három technika a Bujinkan Kihon Happo-ban)
o Hidari Ichimonji no Kamae
o Migi Ichimonji no Kamae
o Hidari Hicho no Kamae
o Migi Hicho no Kamae
o Jumonji no Kamae

* Toride Kihon Kata (az utolsó öt technika (*) a Bujinkan Kihon Happo-ban)
o Hidari Omote Gyaku *
o Migi Omote Gyaku *
o Hidari Omote Gyaku no Tsuki *
o Migi Omote Gyaku no Tsuki *
o Hidari Ura Gyaku *
o Migi Ura Gyaku *
o Hidari Musha Dori *
o Migi Musha Dori *
o Hidari Jigoku Dori (Musodori)
o Migi Jigoku Dori (Musodori)
o Ganseki nage * (talán csak Kukishinden Ryu?)
o Ogyaku * (talán csak Takagi Yoshin Ryu?)

* Joryaku No Maki (12 technika fegyvertelen támadás ellen)
o Kokuu
o Renyo
o Danshu
o Danshi
o Saka Nagare (Gyaku nagare)
o Keoh
o Hanebi
o Ketoh
o Yubi Kudaki
o Ketsumyaku
o Teiken
o Sakketsu (Satei)

* Churyaku No Maki (8 technika tanto vagy kodachi ellen)
o Ujaku
o Seito
o Da Shin
o Ko Rai (Koraku)
o Kou (Hanetsurube)
o Shien
o Hosen
o Horaku

* Geryaku No Maki, Mutodori Gedan (8 technika katana vagy yari ellen)
o Shunu
o Shun Soku
o Ichi Geki
o Kaisoku
o Ko Ryaku
o Iaifuji (Iai tsui)
o Chingan
o Fuu (Fumo)

* A Gyokko ryu állásai
o Ichimonji no kamae
o Hicho no kamae
o Jumonji no kamae
o Doko no kamae
o Shoshin no kamae
o Hanin no kamae
o Shizen no kamae
o Bobi no kamae (talán Koto Ryu?)
o Hira no kamae

Gyokko Ryu Kosshijutsu nagymesteri láncolata

1. Ikai (a kínai Tang-dinasztia idején)
2. Hogenbo Tesshun (a kínai Tang-dinasztia idején)
3. Sasabe Tendo (a kínai Tang-dinasztia idején)
4. Hachiryu Nyudo (a kínai Tang-dinasztia idején)
5. Tozawa Hakuunsai (1156-1159)
6. Tozawa Shozuke (1161-1162)
7. Suzuki Saburo Shigeyoshi (1171-1180)
8. Suzuki Gobei
9. Suzuki Kojiro Mitsu (1288)
10. Tozawa Nyudo Geneai
11. Yamon Hyoun
12. Kato Ryu Hakuun (1394)
13. Sakagami Goro Katsushige (1532)
14. Sakagami Taro Kunishige (1542)
15. Sakagami Kotaro Masahide
16. Sougyoko Kan Ritsushi
17. Toda Sakyo Ishinsai
18. Momochi Sandayu (kb. 1542-1555)
19. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592)
20. Momochi Tanba Yasumitsu (1596-1615)
21. Momochi Taro Saemon (1615-1624)
22. Toda Seiryu Nobutsuna (1624-1644)
23. Toda Fudo Nobuchika (1644-1661)
24. Toda Kangoro Nobuyasu (1681-1704)
25. Toda Eisaburo Nobumasa (1704-1711)
26. Toda Shinbei Masachika (1711-1736)
27. Toda Shingoro Masayoshi (1736-1764)
28. Toda Daigoro Chikashige (1764-1804)
29. Toda Daisaburo Chikashige (1804)
30. Toda Shinryuken Masamitsu (1824-1909)
31. Takamatsu Toshitsugu (1909-1968)
32. Hatsumi Masaaki (1968-)

,

Nincsenek hozzászólások

Gyokushin Ryu Ninpo

A drágakő szív iskolája

gyokushinryu_kanjiGyokushin Ryu Általánosan elterjedt erről az iskoláról, hogy nagyobb figyelmet szentel a stratégiának, mint a közelharcnak, pedig viszonylag sok harci technikája van. Jellemző az iskolára, hogy megpróbálja az ellenfelet védtelenné tenni, pl. a kezeinek a felemelésével, majd pedig megsemmisítő támadást mér rá. Az 1500-as évek közepén alapította Sasaki Goeman Teruyoshi. Nagyon kevés technikája ismert. Állítólag a Sutemi Nage jellemző az iskolára, mint harci technika, illetve a kusari-fundo használata. Jellemzőbb az információszerzés és egyéb kémkedési technikák (Cho-ho) .

Hatsumi sensei Ueno Takashi-tól megkapta a Menkyo Kaident, így ma ő a Gyokushin Ryu Koppo mestere is.

Létezik még Gyokushin Ryu Jujutsu nevű iskola is, de az nem tartozik a Bujinkan-hoz, illetve a már említett Gyokushin Ryu Koppo nevű iskola is, amelynek a jelek szerint nem sok köze van a többi iskolához.

Valószínűsítik hogy Kano Jigoro is tanult Gyokushin Ryu-t.

Gyokushin Ryu Ninpo nagymesteri láncolata:

1. Sasaki Goeman Teruyoshi
2. Sasaki Gendayu Sadayasu
3. ismeretlen
4. ismeretlen
5. ismeretlen
6. ismeretlen
7. ismeretlen
8. ismeretlen
9. ismeretlen
10. ismeretlen
11. Toda Seiryu Nobutsuna (1624-1644)
12. Toda Fudo Nobuchika (1658-1681)
13. Toda Kangoro Nobuyasu (1681-1704)
14. Toda Eisaburo Nobumasa (1704-1711)
15. Toda Shinbei Masachika (1711-1736)
16. Toda Shingoro Masayoshi (1736-1764)
17. Toda Daigoro Chikahide (1764-1804)
18. Toda Daisaburo Chikashige (1804-1818)
19. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
20. Takamatsu Toshitsugu(1910-1968)
21. Hatsumi Masaaki (1968-)

,

Nincsenek hozzászólások

Koto Ryu Koppojutsu

A romboló tigris iskolája

kotoryu_kanjiKoto Ryu Az iskola neve más értelmezés szerint „letaglózni a tigrist [az ujjakkal]”. A Koto Ryu Koppojutsu pontos eredete ismeretlen, de valószínűleg a mai Korea területéről került Japánba az őse, egy Chan Buso nevű ember által. Ez az 1500-as évek előtt lehetett, mert Sakagami Taro Kunishige az 1500-as évek közepén alapította meg Koto Ryu-t, majd további két generációnyi idő múlva formálta Toda Sakyo Ishinsai a Koto Ryu Koppojutsu-t ryu-vá.

A Bujinkan-on belül a koppojutsu ([csont]törő technikák), a különleges biken (nindzsa kard) harci stílusa (balkezes fogás) és Muto Dori technikái (fegyvertelen fegyveres ellen) által vált híressé, hírhedtté. Jellemző rá a brutális, megsemmisítő hatású támadás és védekezés. A neve is utal keménységére: a tigris letaglózása (az ujjakkal).

Ez az iskola nagyon fontosnak tartja az állandó szemkontaktust. A harcos mindig nézzen az ellenfél szemébe, pontosabban a két szeme közé, a harmadik szemre, mert így ki tudja olvasni az ellenfél szándékait.

Az iskola egyik különleges lépése a yoko aruki, az oldalra lépés a lábak keresztezésével. Ez a stílus a szabadtéri harcra koncentrál, nagy távolságot tart, így támadáskor be kell lépnie a támadónak az ellenfélhez. Technika közben viszont kis távolságot tart. Ez lehetővé teszi, hogy rálépjünk az ellenfél lábára, így akadályozva meg a menekülésben, illetve még egy sérülést okozva neki. Jellemző az iskolára a metsubishi, az ellenség szemének támadása illetve látásának zavarása. A Koto Ryu 35 kyoshu-t (gyenge pont, életpont) is támad. Ezek a technikák nagyon sok gyakorlást igényelnek, és több olyan kyoshu is van, amelyek személyenként kicsit eltérő helyen vannak, ezeket csak próbálgatásokkal vagy intuícióval, esetleg a hatodik érzékkel lehet eltalálni.

Takamatsu sensei 9 évesen kezdett Koto Ryu-t tanulni, 13 évesen pedig már mestere volt a stílusnak. Önéletrajzában leírta, hogy köveket kellet hosszú időn keresztül ütögetnie, hogy megfelelően kemény és erős ujjai, kézfejei és csuklói legyenek. A Koto Ryu ugyanis a legkeményebb iskola, és a technikák egy jelentős része csak megfelelően felkeményített kezekkel illetve testtel hajtható végre. A legendárium szerint az 1960-as években Takamatsu egy tokiói sportujságírónak megmutatta, hogy mire képes a Koto Ryu, ha megfelelően használják. Egy több centiméter vastag deszkát ütött meg shako-ken-nel, aminek eredményeképpen az öt ujja öt lyukat ütött a deszkába.

Koto Ryu Koppojutsu nagymesteri láncolata:

1. Sakagami Taro Kunishige (1542)
2. Sakagami Kotaro Masahide (Bando Kotaro Minamoto Masahide)
3. Sougyoku Kan Ritsushi
4. Toda Sakyo Ishinsai (kb. 1542-1555)
5. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592)
6. Momochi Sandayu (1596-1615)
7. Momochi Tanba Yasamitsu (1615-1624)
8. Momochi Taro Saemon (1624-1644)
9. Toda Seiryu Nobutsuna (1644-1661)
10. Toda Fudo Nobuchika (1681-1704)
11. Toda Kangoro Nobuyasu (1704-1711)
12. Toda Eisaburo Nobumasa (1711-1736)
13. Toda Shinbei Masachika (1736-1764)
14. Toda Shingoro Masayoshi (1764-1804)
15. Toda Daigoro Chikahide (1804)
16. Toda Daisaburo Chikashige (1865)
17. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
18. Takamatsu Toshitsugu (1910-1972)
19. Hatsumi Masaaki (1968-)

,

Nincsenek hozzászólások

Kukishinden Ryu Hikenjutsu

A kilenc démonisten iskolája

kukishindenryu_kanjiKukishinden Ryu A kuki jelentése „kilenc démon”. Az 1300-as évek közepén alapította Izumo Kanja Yoshiteru, de az iskola történelme az 1100-as évek Kínájáig visszavezethető. A különböző fegyveres technikái miatt híres. Ez az ryu rendelkezik a legtöbb kapcsolattal és áthatással a többihez, azonkívül több technikája teljesen idegen a ninjutsu-hoz szokott szemeknek, inkább hasonlít az Aikido-hoz vagy Karate-hoz.

A Kukishinden Ryu eredetére két elterjedt változat is van. Az egyik szerint Kínai eredetű, és Takamatsu a jelenlegi formájában tanulta azt és adta tovább Hatsumi senseinek. A másik szerint Takamatsu a Kukishin Ryu menkyo kaidenje lett, de nem lehetett a stílusvezető mestere mert annak a Kuki családból kell származnia, így Kukishinden Ryu néven alapított egy új iskolát és ezt adta tovább Hatsumi-nak. Ez utóbbit a Kukishin Ryu is elismeri, és Takamatsu-t mint a mesterek mesterét emlegetik.

A Kukishinden Ryu harcosok használták a yoroi-t, a harci páncélzatot, így sok olyan technika található benne, amely a páncél által nem védett helyeket támadja (pl. hónalj, könyékhajlat). Használja a Bo-Ryaku-t, a Sui-Ren-t, a Ka-Ren-t (tűz használata) és az onshin jutsu-t (álcázás, álruha alkalmazása). A fegyverek közül a hanbo, a bo, a kaginawa, a kusari-gama, a bisento és a daisharin (kétfejű fejsze) használata jellemzi.

Az 1900-as évek elején Takamatsu soke-t kérte fel a Kuki család – a Kukinshin Ryu „tulajdonosa” – hogy az addigra számukra már értelmezhetetlenné vált titkos irataikat (Kuki Nakatomi) magyarázza el nekik. Mivel Takamatsu mérges volt rájuk, amiért elfelejtették a „saját” iskolájuk legmélyebb tanait, ezért – habár sok mindent elmagyarázott – sok fontos dolgot nem modott el nekik.

Ueshiba Morihei is tanult Kukishin Ryu-t, erről bővebben az életrajza végén lehet olvasni. Egyesek szerint Kano Jigoro is tanult Kukishin Ryu-t, bár valószínűbb hogy a kapcsolatot nála a Kito Ryu Jujutsu-ban (az aikijujutsu egyik formája) kell keresni, ugyanis Kano sensei alaposan ismerte azt (az egyik Judo kata, a Koshiki-no-kata alapvetően egy Kito Ryu kata), valamit a Kukishin Ryu-nak is erős kapcsolatai vannak vele az egyik korábbi nagymester által. (A Kito Ryu Jujutsu, akárcsak a Kukishin Ryu, teljes páncélzatot használ és előszeretettel dobja az ellenfelét a talajra.) Ueshiba Morihei is alaposan ismerte a Kito Ryu Jujutsu-t, ez is lehet az oka a Kukishin Ryu és az Aikido egyes hasonló technikáinak. Valószínű, hogy Ueshiba sensei a Kuki Sinto-t, a családi stílus vallási irányzatát is alaposan ismerte Kuki Takaharu által. Kuki Takaharu, a Kuki család akkori osoke-ja a Kuki Shinto-nak szentelte az életét, a jutsu-kkal nem nagyon foglalkozott, az a család egyéb tagjaira hárult, valamint maga a családi stílus is a vallási irányba mozdult el már jóval korábban, ennek is szerepe volt a harci tudásuk „elvesztésében” a 2. világháborúban – nem foglalkoztak a harci résszel, így nem is tudták volna azt újjáéleszteni a titkos tekercsek megsemmisülése után Takamatsu sensei nélkül.

A Kukishinden Ryu Hikenjutsu kapcsolata más, Bujinkan -on kívüli iskolákkal: Kukishin Ryu, Kukishinden Hyoho, Kukishin Ryu Bojutsu, Kukishin Ryu Dakentaijutsu, Hon Tai Kukishin Ryu, Hon Tai Kukishin Chosui Ryu, Tatara Shinden Ryu, Shinden Tatara Ryu, Nakatomi Hyoho, Tenshin Hyoho Kukishin Ryu, Kito Ryu Jujutsu.

Kukishinden Ryu Hikenjutsu nagymesteri láncolata:

1. Izumo Kanja Yoshiteru
2. Izumo Koshiro Terunobu
3. Izumo Matsushiro Teruhide
4. Izumo Bungo Yoshiteru
5. Izumo Kanja Yoshitaka
6. Izumo Kanja Yoshiteru
7. Ohkuni Kisanta Kiyosumi
8. Tsutsumi Hakushi Mori Ritsuzan
9. Kuriyama Ukongen Nagafusa
10. Arima Kochinosuke Masayoshi
11. Ohkuni Kogenta Yukihisa
12. Kazama Shinkuro Hidechika
13. Ohkuni Kihei Shigenobu Genroku (1688)
14. Otone Sakon Yasumasu
15. Otone Genpachi Yoshihide
16. Otone Gengoro Yasuhira
17. Awaji Nyudo Chikayasu
18. Kurama Kotaro Genshin
19. Ohkuni Izumo Mori Shigehiro Kokwa (1844)
20. Sugino Juheita Kanemitsu
21. Hisahara Genjuro Yoshitane
22. Hisahara Kotaro Nobuyoshi
23. Ishitani Takeoi Masatsugu (?-1905)
24. Ishitani Matsutaro Takagage (?-1911)
25. Takamatsu Toshitsugu (1911-1968)
26. Hatsumi Masaaki (1968-)

,

Nincsenek hozzászólások

Kumogakure Ryu Ninpo

Az elrejtett felhő iskolája

kumogakureryu_kanjiKumogakure Ryu Iga Heinaizaemon No Jo Ienaga az 1500-as évek közepén alapította az iskolát, melyre jellemző a kama-yari és az ugró technikák használata. Különleges eszköze az ippon sugi noburi, ami egy 25 cm hosszú fém cső három vasheggyel, az egyik végén hosszú lánccal, annak a végén pedig kampókkal. Heinaizaemon állítólag Sarutobi Sasuke-tól tanulta a technikákat.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Kumogakure Ryu taijutsu-ja alapvetően azonos a Togakure Ryu-éval. Ezzel szemben a Kumogakure Ryu szűk állásokat és mozgásokat tartalmaz. Ezekre a kunoichi-k (női nindzsák) miatt volt szükség, ők ugyanis általában szűk kimonóban „dolgoztak”, amelyben nagyon sok speciális fegyvert el lehet rejteni, akárcsak a hajukban, cipőjükben vagy az esernyőjükben. További különbség, hogy a Kumogakure Ryu-ban több különböző védekezés is van, illetve használnak ugrásokat is. Az összes mozgáskor a lábak közel vannak egymáshoz, amely nagyon nehézzé teszi az ellenfél számára egy lágyékrúgás kivitelezését.

„Shikin haramitsu daikomyo.” – ezek a jól ismert szavak is állítólag a Kumogakure Ryu-ból származnak. Az iskola specialitása a ninjutsu (igazi, ízig-vérig ninjutsu, ninpo iskola).

Kumogakure Ryu Ninpo iskola nagymesteri láncolata:

1. Iga Heinaizaemon No Jo Ienaga
2. Toda Sagenta Nobufusa
3. Toda Gohei Nobunaga
4. Toda Noriyoshi
5. Toda Seiryu Nobutsuna
6. Toda Fudo Nobuchika (1624-1644)
7. Toda Kangaro Nobuyasu (1644-1661)
8. Toda Eisaburo Nobumasa (1661)
9. Toda Shinbei Masachika
10. Toda Shingoro Masayoshi
11. Toda Daigoro Chikahide
12. Toda Daisaburo Chikashige
13. Toda Shinryuken Masamitsu (1909)
14. Takamatsu Toshitsugu (1910-1972)
15. Hatsumi Masaaki (1968-)

,

Nincsenek hozzászólások