Posts Tagged Ninjutsu edzés kategória

Hatsumi Sensei

Írta NinjutsuÖnvédelem a Nagy Tanítók, VIDEÓK kategóriában, dátum: 2009. október. 25.

mesterek, movie, Ninjutsu edzés kategória

Térkép az edzéshez / Maps -Lágy időben-

Írta NinjutsuÖnvédelem a Ninjutsu Önvédelem kategóriában, dátum: 2009. április. 15.

A Batthyány téren, vagy a Marhithídnál (Vagy bárhol máshol a vonalon) szállj fel a Szentendrei, vagy a Békásmegyeri HÉV-re és, gyere el a Csillaghegyig. Ott ha le szállsz a Csillaghegyi HÉV megállóban, akkor indulj el a sínek mellett közvetlenül futó aszfaltos járdán, ami Békásmegyer felé visz. Csak ezen sétálj egyenesen és 2-3perc múlva (Attól függően, hogy mennyire sietsz) egy csatornához fogsz érni, aminek a másik oldalán egy park, vagy ahogyan csak mi hívjuk rét van. Egy hófehér oszlopot fogsz rajta látni, egy nagy piros körrel a felső részén, és alá pedig az van fújva: Ninjutsu 🙂

Na ez az a hely:

Ninjutsu edzés kategória, természet

Nincsenek hozzászólások

Ninjutsu edzés, ritmus, hozzá állás

Írta NinjutsuÖnvédelem a Harcművészet-Önvédelem, Ninjutsu Önvédelem kategóriában, dátum: 2009. április. 7.

Nincs legjobb stílus, nincs legjobb harcos, csak emberek vannak. Mindig a gyakorló, az egyéni lélek számít, nem a rendszer, amelyet tanulmányoz. Egy konfliktus esetén az ember – fizikailag, szellemileg, lelkileg – kifejlesztett egyénisége, szabadsága dönt.

Az emberek beszélnek a harcművészetről, különböző vicceket gyártanak róla, esetleg megpróbálják utánozni a mozdulatokat. Azonban csak az igazán kitartók és aktív tanulmányozók értik meg a harcművészet valódi jelentését.

Alapja: Fölé emelkedni az erőszaknak és az erőszakosságnak. Ez a fajta gyakorlás képes arra, hogy a bennünk rejlő hatalmas energiákat alkotó, építő jellegű tréningeken használjuk fel. Segítve ezzel önmagunk fizikai, szellemi és lelki fejlődését.

Ninjutsuban alapelveket tanulunk, gyakorlunk, nem pedig technikákat, és gyakorlatsorokat. Olyan elveket, melyek az életet is működtetik. Ezen elvek megértése, megvalósítása, a hely idő és körülmény szerinti megfelelő alkalmazása maga a harcművészet.

“Az elvek ismerete az a tudás, vagyis intellektus. Az elvek alkalmazása pedig az a művészet…”

Mindenkinek önszántából, saját akaratából kell, hogy gyakoroljon. Az edzéseken keményen meg kell dolgozni a sikerekért, nem jön magától.

Az élet nem egy számítógépes játék, mint a Tekken, vagy a GTA, vagy akár a WOW. És nem is egy rajzfilm, mint a Naruto. Az élet a maga valóságosságában egész más mint hősökről hallani, vagy nézni őket a tévében. Ahhoz, hogy sikereket érhessünk el különféle területein, sok erőfeszítést kell tennünk.

Ezek a sikerek akkor jönnek, ha saját magunk teszünk érte, nyitott gondolkodásmóddal, fejlődni akarással, szorgalmasan és kitartóan.

Senki se gondolja, hogy ha befizeti az edzés pénzt , meg eljön az edzésekre az elegendő ahhoz, hogy tudjon is valamit.

Az oktató csak az utat mutatja, de mindegyikünknek saját magunknak kell azon haladni.

Az edzésekre alapvetően a fokozatosság elve a jellemző. Ez igaz minden egyes edzésre és magára a tanulás hosszabb folyamatára is.

A kezdő fokozatosan kapja a terhelést és az ismereteket edzésről-edzésre. Mindegy, hogy valaki pl. fiú vagy lány, sovány vagy kövér, alacsony vagy magas, erős vagy gyengébb fizikumú Mindenki önmagához képest kell, hogy teljesítsen ninjutsu edzésen.

A hagyományos értelemben vett edzések három részre oszlanak.

Az első rész a bemelegítés.
A bemelegítésnek két része van.

-Egy általános gimnasztikai rész (futások, gimnasztika, erősítés). Célja, egy jó közérzet, egy emelt pulzusszám elérése a sérülések elkerülése érdekében.

-A másodikban pedig a Ninjutsu alap mozdulatait végezzük. (ütések, kitérések, stb.). Célja, az alapmozdulatok gyakorlása és egy ráhangolódás a következő részre.

A második rész a főrész.
A főrész elején Taihen Jutsut tanulunk (esések, gurulások). Ezt követően az aktuális technikákon keresztül haladunk az elvek gyakorlásában. Célja, új technikák megtanítása és azokon keresztül az elvek gyakorlása. Eleinte ezek csak mozdulat sorok, de ahogy az ember egyre többet gyakorol, úgy válnak szeme előtt láthatóvá az elvek, amiknek a megfelelő alkalmazása hely idő és körülmény szerint a harcművészet.

A harmadik részben pedig állóképességi és erőn lét gyakorlatok illetve nyújtás van, illetve itt foglalkozunk a gyógyítással és a yogával is.

Ezeken kívül vannak még egyéb foglalkozások is. Ilyen a sziklamászás, búvárkodás, túlélési technikák gyakorlása, airsoft, közös meditációk, zenélés, esetleg más művészetekkel való foglalatoskodás.

Ezek a dolgok lehetőséget adnak arra, hogy jobban megismerjük egymást. Ezek nem kötelezőek, de nagyon jól összekovácsolják a csapatot és sok érdekes dolgot tanulunk meg egymástól.

További kérdésekre itt kaphatsz választ

Ninjutsu edzés kategória

Nincsenek hozzászólások

Bugac edzőtábor 2008

Írta NinjutsuÖnvédelem a Harcművészet-Önvédelem, Ninjutsu Önvédelem kategóriában, dátum: 2009. április. 5.

Hétvégén a Seijin Dojoval Bugacon voltam egy amolyan túlélőtábornak csúfolt 4napos tréningen Azért írom, hogy csúfolt, mert 4 nap az pont arra elég, hogy kb. eljuss a holtpontra, mikor is már minden mindegy és valóban elkezdesz úgy gondolkodni, hogy miként is maradj életben, de mi meg pont ekkor jöttünk haza. Darányi sensei volt oly kedves és meghívott, hogy vegyek részt én is velük ebben a mókában. Mert amúgy volt már szerencsém ilyen körülmények között létezni, méghozzá nem is keveset, még mikor a seregnél szolgáltam. Elég sokat hurcoltak bennünket hadgyakorlatokra. Így 28 éves fejjel persze meg némi rutinnal ugrottam neki a dolognak. Mikor megérkeztem a találkozási pontra, az egyik fiú meglepődve kérdezte, hogy ennyi cuccom van? Egy pillanatra bevallom majdnem dühös lettem, hiszen tényleg csak a legszükségesebbeket vittem magammal, ráadásul úgy, hogy azt gyalog szerrel is képes legyek cipelni akár kilométereken keresztül.Volt egy táska elemózsiám, egy hátizsákom, egy fegyvertokom, benne a gyakorló fegyverekkel, meg a kis hálózsákom. Így nem csoda, ha meglepődtem, hogy még ezt is soknak tartja… Aztán nem sokkal később kiderült, hogy ő igazából csodálkozott, hogy csak ennyit hoztam, mert bizony mindenki hatalmas sporttáskákkal érkezett. 🙂

9-en voltunk, amolyan kis családias hangulatban. Először vissza hódítottuk a vadontól az elhagyatott tanyát, amit kiszemeltünk a tábor helyszínéül. Szerencsére az épületek még épp nem omlottak össze, így sátor híján mindjárt be is költöztem az egyikbe… Persze az éjszakákat nem kockáztattam meg az ott töltéssel, inkább a csillagos ég alatt töltöttem…

Volt amúgy minden. Bo (hosszú-bot) Boken (fa-kard) pisztoly, meg vízi kiképzés. Egy nap négy tréningünk volt amiből az első 7-kor kezdődött és egy erőnléti kihon tréning volt, ahol át ismételhettük az alapokat egy kicsit konkrétabban.

Voltak akik felnőtt ember létükre még sosem voltak táborban, és viszonylag új és szokatlan volt nekik a körülmény, hogy bizony a tüzet meg kell gyújtani, meg fát kell hozzá gyűjtani, hogy csak annyi vizünk van amennyit hoztunk magunkal, meghogy este bizony sötét van és ha nem világítassz valamivel, akkor bizony semmit nem látni. stb.

De mind ettől függetlenül azt hiszem mindenki nagyon jól érezte magát és én is sokat tanulhattam. A legdurvább részeket természetesen gyengébb idegzetű olvasóimra tekintettel nem publikálnám, aki kíváncsi, az jöjjön el legközelebb, vagyis jövőre…

A képre kattintva az egész albumot le tudod csekkolni…

edzőtábor, Ninjutsu edzés kategória, természet

Nincsenek hozzászólások

Hogyan alakul át a test fegyverré?

Írta NinjutsuÖnvédelem a Harcművészet-Önvédelem, Ninjutsu Önvédelem kategóriában, dátum: 2009. április. 5.

Mindig minden változik. Most csak érdekesség képen említeném meg, hogy a mindenbe minden bele tartozik, így az is amivel egyenlőre még hamisan azonosítjuk magunkat. Szóval jelenlegi börtönünkről a testről van szó. Ez a test folyton változik. Méghozzá az idő, a karmánk és a vágyaink hatására. Az idő hatására öregszik, a karmánk hatására szebb, avagy csúnyább, egészségesebb, avagy betegebb lesz, a vágyaink alapján pedig át alakul. A modern orvostudomány is egyetért azzal, hogy az egész test 7-évente az utolsó sejtig teljesen lecserélődik. Mert hát ugye csak sejtekből épül fel a szervezetünk, amik szintén élőlények és hát ők sem élhetnek örökké.

Miért mondom ezt?

Néhány éve Capoeira tréningen kaptam egy „tízórait”. (Igen eljártam erre is, mert rendkívül jó állóképességet csinál és nagyban növeli az akrobatikus képességeket.) Hát nem ez a portugál neve, de magyarul valahogy erre hasonlít. Ez egy földre vitel. Az úgy volt, hogy nem a két Brazil tréner közül valamelyik tartotta az edzést, hanem az egyik tanítványuk, aki amúgy nagyon közvetlen meg jó fej. Edzés végén Roda volt, vagyis játék. Tudod, hogy körbe állunk, mindenki énekel, bent meg ketten küzdenek…

Nagy lelkesen mentem be ugrabugrálni én is mikor rám került a sor, és végre több oktató fokozatú capoeiristával is játszhattam. A vége felé pedig úgy jött ki, hogy maga a tréner került egyszer csak elém. Ennek nagyon megörültem és főleg azért, mert nem félt, vagyis nem éreztem belőle azt amit általában tapasztalok, hogy tartanak tőlem a játékosok és ezért nagyon óvatosak és nem engedik szabadon a tudásukat, hogy úgy menjen a játék.

–

Erre persze nekibátorodtam én, is, hogy végre itt egy ember akire nem kell minden lépésnél annyira vigyázni, mert biztos, hogy le fog menni ha rúgok, meg ilyenek, sőt indultam, hogy akkor földre vigyem és néhány test csellel be is kerültem a megfelelő helyre és időbe, de ekkor jött egy gondolat amiből sokat tanultam.

–

Szóval ott voltam, hátulról meg akasztottam a lábát, elölről meg csak tolnom kellett volna a térdén egy kicsit és elesett volna (Ez a cél) de ekkor az jutott eszembe, hogy na itt van ez a fiú, aki évek óta Capoeirázik, sőt most ő az edző, én meg 10 edzés után bemegyek és felborítom, akkor az nem valami szép és tisztelettudó dolog tőlem. Így csak jeleztem, a lehetőséget és indultam volna kifelé, merthogy túl közel voltam hozzá, de ez már nem jött össze, mivel ő gond nélkül felismerte a lehetőséget és csinált egy derékkulcsot, amitől hanyatt vágódtam.

–

Ez még nem is lett volna gond, hiszen végre valaki megcsinált rajtam egy ilyet, ráadásul élőben egyenesben és akkor így megtapasztalhattam, hogy ez milyen is valójában. Csakhogy mivel eléggé lent voltam és mert nem ismertem ezt a fogást még, nem jól estem, illetve a lábam beragadt alám és recsegett ropogott egyet, majd teljesen vége lett a bokámnak.

Persze egyből álltam fel, hogy akkor megyek rá vissza, de mikor ráléptem, akkor a kínként belém hasító fájdalom jelezte, hogy lehet jó lenne inkább leülni vele… És mivel nem életre halálra ment meg mivel egy lábon semmi olyat nem tudtam volna csinálni ami a Capoeira szabályai szerint megengedett, így kezet fogtunk és vége lett. Csak a körön kívül üldögélve meg gyógyítgatva vártam meg az edzés befejezését, mikor többen is oda jöttek megkérdezni, hogy jól vagyok-e meg mi történt…

Aztán másnap mikor reggel felkeltem annyira fájt, hogy rosszul lettem és ki kellett feküdnöm a ház elé a hideg lépcsőre egy pár percre, hogy el ne ájuljak. És itt is mindenki nagyon sajnált meg aggódott…

Én ezt meg nehezen viselem…

Persze tudtam, hogy nincs komolyabb baja, hiszen saját lábamon jöttem haza, csak elfeküdtem meg túl szorosan raktam rá a fáslit és az bizony egy éjszaka alatt megvisel egy friss sérülést, azért csak elmentem a balisebire megröntgeneztetni… Semmi baja, csak egy durva rándulás. Kaptam egy levehető műanyag sint, amit a doki szerint 2 hétig hordanom kell, de ő is mondta, hogy amit ebben bírok csinálni azt csinálhatom nyugodtan…

Tanulság:
A szervezetünk folyamatosan változik és alakul. Viszont vannak olyan alakulások amiknek annyira nem örülünk. Például mikor mondjuk eltörik egy csont, vagy zúzódik, akkor annak általában nem szoktunk örülni. Vagy másfajta sérüléseknek. Mint például ez a bokasérülés volt nekem… De én már egy pár éve örülök ezeknek, mivel „ha valami nem öl meg, akkor keményít”.
Szóval ez nem egy maradandó sérülés, hanem egy át alakító dolog… Nem elég erősek a bokaszalagjaim, és most ezt érzékelte a szervezet, mivel megsérültek, szóval most azon van, hogy megerősítse őket a gyógyulás folyamán…Azok akik harcművészetekkel foglalkoznak, nekik gyorsan meg kell ezt érteniük, hogy ez nem egy rossz dolog, hanem ez egy átalakulás. Mikor a test építi önmagát a még nagyobb terhelés elviselése érdekében. Persze ha valaki versenyből csinál valamit, akkor ezt sosem fogja felfogni, hiszen csak annyit lát, hogy most nem tud edzeni, csak pihenni és így degradálódik a tudása. De ha valaki életforma szerűen éli meg a harcművészeteket, akkor tudja, hogy időnként a test ilyen állapotba kerül, hogy még erősebb legyen…Csakhogy néhány konkrét példát említsek például a seiken. Az ököl első két bütyke, amivel az ütést kivitelezzük. Ezt minden valamire való harcosnak edzenie kell és ez bizony úgy néz ki, hogy ezzel üt valami keményet, de néha az is elég, hogy csak ezen nyomja a fekvő támaszt. Mert a bütykök ettől először bizony szét mennek. Emlékszem, mikor nekem kezdtek el átalakulni, egyenként a négy bütyök majd fél évig gyógyult, és folyamatosan sajgott és fájt. De most megnagyobbodtak és már nem nagyon történik velük olyan ami sérülést okozna nekik. Megvastagodott a csont, és a bőr is jócskán megvastagodott rajtuk. (Kérd meg élőben és megmutatom milyen. )

Ugyan ez például a sípcsont, amit szintén nem árt erősíteni, hiszen ezzel rúgunk, illetve ezt rúgják. Ennek a csontnak hosszúkás és szivacsos alapból a szerkezete, de ahogyan edzi az ember, ami igazából úgy néz ki, hogy üti vágja és igazából így folyamatosan zúzódik, a szervezet egyre több kalciumot nyom bele, amitől ez a gerendás szerkezet egyre sűrűbb lesz és a csont egyre keményebb…

És akkor ugyan ez a helyzet az izmokkal, inakkal, szalagokkal. Bizony „sérülniük” kell, hogy erősödjenek. Minden így működik…

Hatsumi sensei mestere, Takamatsu sensei például úgy edzett, hogy fák kérgeit tépkedte le puszta kézzel, meg még volt egy két extrém gyakorlat, aminek következtében átalakultak a kezei és lábai, méghozzá így:

Persze ez ma már nem olyan fontos, és nem erről szól leginkább a Ninjutsu gyakorlása. De egy természetes átalakulásra mindenképpen szükség van, ha valaki fejlődni szeretne a harc művészetében. Szóval végül is én örültem a boka reccsnek, mert bár kellemetlen volt, ahogy felgyógyult sokkal erősebb lett, ráadásul rengeteget tanultam azokból a szituációkból, amiket átéltem rajta keresztül.

Például ahogy hazafelé sántikáltam, a Keletinél a Metró aluljáróban rám jött egy 4-fős kis csapat, akik valszeg áldozatokra vadásztak, és megkérdezte egyikük, hogy fáj-e a lábam. Mire rá néztem és csak jeleztem, hogy igen, miért meg tudja gyógyítani? De a hanglejtésemből inkább úgy döntöttek, hogy nem is próbálják meg elvenni a telefonomat, vagy a tárcámat, hanem nagyon gyorsan tovább mentek…
A másik meg amit megtanultam, hogy soha ne hagyjak ki egy lehetőséget sem a győzelemre csak azért, „mert akkor hogy fognak nézni rám”, mert annak bizony ilyen következményei lesznek.

Bhagavad-Gita:

dehino ‘smin yathá dehe kaumáram yauvanam jará
tathá dehántara-práptir dhíras tatra na muhyati

Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.És még egy rövid rész a magyarázatból:

„ Minden élőlény egyéni lélek, ezért minden pillanatban változtatja testét, s néha mint gyermek, néha mint fiatal, néha pedig mint öreg nyilvánul meg. Ám minden esetben ugyanarról a szellemi lélekrõl van szó, amely semmilyen változáson nem megy keresztül. Ez az egyéni lélek végül a halál beálltával elhagyja a testet, s egy másikba vándorol. „

Ne félj a változástól, ne félj a fájdalomtól!

szeretettel:

Horváth Ádám Ninjutsu és Jóga oktató, ZenShiatsu terapeuta.

edzés, elvek, gyógyítás, Ninjutsu edzés kategória

Nincsenek hozzászólások

Tradicionális Ninjutsu régen és ma

Írta NinjutsuÖnvédelem a Harcművészet-Önvédelem, Ninjutsu Önvédelem kategóriában, dátum: 2009. április. 5.

Néha találkozok olyan emberekkel akik azt kérdezik tőlem, hogy egy ezer éves tradíciókon alapuló harcművészet hogyan képes megállni a helyét a „modern” korban „modern” fegyverek ellen? Ők azok akik nem tudják, hogy az elvek amik a harcművészet mögött vannak, ugyan úgy érvényesek napjainkban, mint akár több ezer évvel ezelőtt. A művészet pedig ezen elvek alkalmazásában rejlik hely idő és körülmény szerint…Valahogy így:

tradícionális Ninmjutsu régen Tradícionális Ninjutsu ma