Menü

Togakure Ryu Ninpo: A Rejtett ajtó iskolája


togakureryu_kanjiTogakure Ryu: A rejtett ajtó iskolája

637-ben Gyoja E’no megalapította a Hiei zan hegyen a Mikkyo-szektát. A Hiei-zan hegy az a hely, ahol a Tendai kolostor Enryakuji-ja (főhadiszállása) található.  So-o ezen a helyen volt szerzetes, de három évre távozott, hogy aszkéta életet éljen egy barlangban. Egy különös álom után megalapította a Tendai Shugendo Buddhista szektát.

Tanítványa, Dengyo Daishi megalapította a buddhizmus Tendai Shugendo szektáját, és a Hiei zan hegyen található Enryakuji kolostorban oktatott. Ezek a szerzetesek még ma is léteznek, és gyakorolják a Shugendo-t vagy más néven hegyi aszketizmust: próbákon és szenvedésen keresztül szeretnék önmagukat megtisztítani.

A Hiei zan hegy közelében létezett egy kis városka, amit Togakure-nak hívtak (ma Togakushi) és ami a Nagano közigazgatási területhez tartozott (közel a Nagano/Gunma-ken határhoz a Yoshinsetsu nemzeti parkban), született egy szamuráj, Daisuke Nishina kb. 1165-ben. Daisuke az 1180-as években egy csatában a vesztes Taira oldalon állt és Igába kellett menekülnie.

Itt találkozott Kagakure (Kain) Doshi-val., és amely Shinano tartományban feküdt. 1161 körül itt született Nishina Daisuke, egy szamurájcsalád leszármazottja. már korán megkezdte tanulmányait a Togakure hegy (Hiei zan hegy) közelében fekvő Tendai-kolostorban.

Ezek a tapasztalatok később sokat segítettek Daisuke-nak, mikor később egy harci, túlélési és beszivárgási/kémkedési rendszert fejlesztett ki.

Átvette Doshi harci tanításait (Hakuun Ryu) és beleillesztette a saját Shugendo-jába, így alakult ki a Togakure Ryu. (A Hakuun Ryu négy isteni démon erőit alkalmazta: Tűzdémon, Földdémon, Széldémon és Árnyékdémon. A Hakuun Ryu Ninjutsu-t Garyu Doji alapította, de csak Hakuun Doji által nyerte el a végleges formáját, akiről a ryu neve is származik.) A Togakure Ryu-t Togakure Goro alakította olyan ninjutsu rendszerré, mint amilyen ma.

Fontos megérteni az okokat, amik a Togakure Ryu Ninpo kialakulásához vezettek. Az első nyolc generációból ötnek a neve Togakure volt, mivel az apák a fiukra hagyták a művészetet és a nevet. Úgy mondják, hogy ez egészen az 1600-as évekig tartott (?).

A ryu második soke-ja, Shima Kosanta Minamoto No Kanesada az egyik leghatalmasabb tábornok, Kiso Yoshinaka, a Minamoto hadsereg vezetőjének Nishina Yukihironak, aki Minamoto Yoshikana fejedelem (Japán első Sógunának unokatestvére ) szolgálatában volt magas rangú szamuráj.  (A Minamoto család ekkoriban vált volna sógunná (1185).)

Nishina Yukihiro Togakure-ból származott, onnan állt Yoshikana szolgálatába. Évekkel később Yoshikana családja legyőzte riválisait és Japán uralkodója lett. Ennek ellenére Yoshikana-t a vezetés fenyegetésnek tekintette, és sokan ellene fordultak. Minamoto Yoshikana ezt követően megváltoztatta nevét Kiso Yoshikana-ra (Kiso – a hely ahol élt). 1184-ben Yoshikana-t megtámadta féltestvére. 60 ezer szamuráj csapott össze Yoshikana seregével Kyoto közelében. A csatá az Awaze no Kassan nevet kapta, melynek során Kiso Yoshikana-t megölték (a szemén átfúródott nyíl végzett vele). Oldalán halt meg Nishina Yukihiro is, fia Nishina Daisuke azonban túlélte a csatát.

Amikor Minamoto Yoshikana még gyermek volt, egyik riválisa szamurájokat küldött ő, és anyja megölésére. Yoshikana és anyja megmenekültek, és menedékre leltek egy paraszt házában, aki az ő családjukhoz volt hűséges. Később Yoshikana-t a Kiso falujában lévő Shinano-ba vitték, ami nem messze feküdt Togakure falutól.

Amikor 16 éves volt, Shima részt vett egy csatában a Taira család ellen, amely a Minamoto család riválisa volt. Az awazu-i csatában, melyben Yoshinaka a vesztes oldalon állt, Shima valószínűleg megsebesült és Yoshinaka kérésére a közeli hegyekbe menekült.

Kagakure Doshi, egy Hakuun Ryu-beli nindzsa találta meg és együtt menekültek Igába. Kagakure Daishuke Togakurét is tanította, majd később Shimát is a szárnyai alá vette. Amikor a közvetlen család kihalt, a Toda-klán fő ága vette át a vezetést. A Togakure Ryu harminckettedik nagymestere, Toda Shinryuken Masamitsu a Bikenshin Ryu mestere is volt és ő volt a Tokugawa sógunátus vívás oktatója is a XIX. század közepén. A harmincharmadik soke, Takamatsu volt az utolsó a Toda családban.

Daisuke-nak – mivel a vesztes oldalon állt – a távoli Iga tartományba kellett menekülnie. Olyan helyre menekült, melyet a köd, a magas hegyek és a sűrű erdők elrejtettek a külső szemlélők elől. Nevét Togakure Daisukera változtatta (Togakure – a falu ahonnan származott). (Azonban az is lehetséges, hogy Doshi Daisuke nagybátyja volt, és Daisuke azzal a céllal menekült Iga-ba, hogy megtalálja őt.)

Mialatt Iga-ban tartózkodott Daisuke-t felfedezte Kain Doshi (Kagakure Doshi). Kain Doshi a Hakuun Ryu (egy ősi ninjutsu rendszer, mely az Ikai –Yi Gai, aki a Koshijutsu gyökereit elhozta Kínából – tanításaiból alakult ki) harmadik Soke-jának shinobi-ja volt.

Daisuke elsajátította Doshi harci tanításait, és ezekhez hozzáfűzte saját Shugendo-hitét, ez jelentette a Togakure Ryu kezdetét. Daiskue azonban nem csak Kain Doshi-tól tanult. Mestere volt Minamoto no Kanesada Shima Kosanta is. Ő egy magasrangú szamuráj-vazallus volt, aki részt vett az Awaza no Kassan csatában is, valamint Daisuke és apja barátja volt. Shima a csatában megsebesült és Daisuke vitte el Iga-ba. Ő lett a Togakure Ryu második Soke-ja Daisuke halála után felvette a Togakure Daisuke II nevet. Fia, Togakure Goro, aki a harmadik Soke volt, hozzáigazította a ryu tanításait a Ninjutsu rendszeréhez, és mi is ezeket a tanításokat tanuljuk ma. Az iskola 11.,12. és 13. Soke-ját Iga fővárosa után Ueno-nak nevezték.

Az mesélték, hogy a Hattori-klán ninjái is Togakure Ryu-t gyakoroltak. Hattori Hanzo a legismertebb ninja. A Momochi-család tagjai is tanultak Togakure Ryu-t, és az iskola 21. Soke-ja Momochi Kobei volt, Momochi Sandayu leszármazottja (a második legismertebb ninja, és Iga régiójának egy vezető személyisége).

Mint a legtöbb harcművészet esetében, a kontroll annál a családnál maradt, amely a ryu-t kifejlesztette, és apáról fiúra szálltak a tanítások. A Togakure Ryu ezt a hagyományt a 16. századig követte. Amikor az egyenes ági rokonság kihalt, az iskola legjobb tanítványa, Toda Nobutsuna lett a 24. Soke.

Amikor a Toda-család körülbelül 1625-ben átvette az irányítást, a ryu-hoz hozzáfűzték saját ninjutsu-jukat, a Kumogakure Ryu-t. Hozzájuk tartozott továbbá a Gyokko Ryu és a Koto Ryu, és innentől kezdve mind a négy stílus együtt öröklődött tovább.

A Togakure Ryu 32. Soke-ja, Toda Shinryuken Masamitsu, a Tokugawa sógunátus kardoktatója volt a 19. század közepén.

Visszalépett ettől a pozíciótól, amikor felismerte, hogy a férfiaknak, akiket tanított, később más japánokat kellett megölniük. Ez ugyanis ütközött a Togakure Ryu törvényeivel. A 33. Soke, Takamatsu Toshitsugu volt a Toda-család utolsó leszármazottja, aki a Togakure Ryu-t vezette. A Tendai Shugendo szekta megalapítása óta majdnem egy évezred telt el.

(A Tendai Shugendo szektában úgy tartják, hogy a ryu 33. Soke-jának Hiei-zan hegy apátjának kell lennie, így nem ismerik el Hatsumi sensei-t, mint Soke.)

Eredeti ninja iskola, mely a ninpo-ra épül mind stratégiában mind filozófiában.

Jellemzői az erős ütések, melyek célpontja gyakran a szem, fül és rekeszizom. A technikák során általában először feltartóztatja, elhárítja az ellenfél első támadását, majd messze kerülve tőle teszi ártalmatlanná valamilyen eszköz segítségével. Mély szél állások, és nagy ívű mozgások jellemzik az iskolát. A ruha alatt láncinget vagy lemezpáncélt hordtak.

Érdemes megjegyezni, hogy a ryu tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik soke-ja Iga fővárosa, Ueno után lett elnevezve. Abban az időben az volt a szokás hogy az embert az után a hely után nevezték el, ahonnan jött.

A Togakure Ryu egy igazi, eredeti nindzsa iskola, melynek startégiája és filozófiája a ninpo elveire épül. Ebből az iskolából származnak a jól ismert mondatok:

„Az erőszakot kerülni kell és a Ninpo a harcos művészete.”

„A kard legyen a béke eszköze, ami védi a családot, a hazát és a természetet.”

Jellemzői:

Erőteljes ütéseket használ, melyek gyakran az ellenfél szeme, füle és rekeszizmai ellen irányulnak. A technikáknál gyakran csak az ellenfél első támadásának feltartóztatása, elhárítása a cél, utána azonnal távol kerül az ellenféltől, és akkor teszi ártalmatlanná valamilyen eszközzel. Mozgás közben mély és széles állásokat, nagy ívű mozgásokat használ. A ruha alatt láncinget vagy lemezpáncélt alkalmazott. A Kumogakure Ryu sokak szerint a Togakure Ryu-ból alakult ki.

Fegyverei:

yari, bo, naginata, kusari-gama, kyoketsu-shoge, jutte, shuko, shuriken, tanto, tessen, metsubishi, kunai, manriki-gusari, tetsubishi, o-tsuchi, shindake, teko, oni bi.  Alkamazza még a ka-jutsu-t, sui-jutsu-t és az onshin-jutsu-t. Titkos eszközei: shuko, senban shuriken, shinodake (bambuszcső víz alatti légzéshez).

A ka-jutsu-t (tűz használata), a sui-jutsu-t (Sui-Ren, a víz használata), az onshin-jutsu-t (álcázás, álruha). Az iskola három titkos eszköze (Sanpo Hiden) a shuko, a senban shuriken (az iskolára jellemző alakú négyágú dobócsillag) és a shinodake (bambuszcső a víz alóli légzéshez).

A Togakure Ryu nagymesteri láncolata:

Ikai
Hogenbo
Sakabe Tendo
Hachiryu Nyodo (Tenei, 1110)
Kimon Hyobei (Ninpei, 1151)
Kasumigakure Doshi
1. Togakure (Nishina) Daisuke (Oho, 1161)
2. Shima Kosanta Minamoto no Kanesada (1180)
3. Togakure Goro (1200)
4. Togakure Kosanta
5. Koga Kosanta
6. Kaneko Tomoharu
7. Togakure Ryuho
8. Togakure Gakuun
9. Kido Koseki
10. Iga Tenryu
11. Ueno Rihei
12. Ueno Senri
13. Ueno Manjiro
14. Iizuka Saburo
15. Sawada Goro
16. Ozaru Ippei
17. Kimata Hachiro
18. Kataoka Heizaemon
19. Mori Ugenta
20. Toda Gobei
21. Kobe Seiun
22. Momochi Kobei
23. Tobari Tenzen
24. Toda Nobutsuna Seiryu (Kwanyei, kb. 1624-1644)
25. Toda Fudo Nobuchika (Manji, kb. 1658-1681)
26. Toda Kangoro Nobuyasu (Tenna, kb. 1681-1704)
27. Toda Eisaburo Nobumasa (Hoyei, kb. 1704-1711)
28. Toda Shinbei Masachika (Shotoku, kb. 1711-1736)
29. Toda Shingoro Masayoshi (Gembun, kb. 1736-1764)
30. Toda Daigoro Chikahide (Meiwa, kb. 1764-1804)
31. Toda Daisaburo Chikashige (Bunkwa, kb. 1804-?)
32. Toda Shinryuken Masamitsu (?-1909)
33. Takamatsu Toshitsugu (1907-1972)
34. Hatsumi Masaaki (1968-)

,