Menü

Posts Tagged martial arts

Nem titok, hogy az MMA a ketrecbe a Ninjutsu pedig az utcára és csataterekre készít fel. Azt is elmondom, hogy miért:

Ninjutsu Vs. MMA Avagy a 15 fő  különbség a Ninjutsu és az MMA között

Avagy a 15 fő különbség a Ninjutsu és az MMA között.

A minap volt szerencsém elmenni Nagycirkuszba, és megnézni egy MMA gálát. Az MMA, egy rövidítés. Mixed Martial Arts, vagyis kevert harcművészetek. Azonban azt kell mondanom, hogy ez a név meglehetősen csalóka, illetve könnyen össze zavar másokat. Hiszen az én értelmezésemben semmi köze az MMA-nak a harcművészethez azon kívül, hogy ezen a néven futtatják. Persze bárki indulhat bármilyen harcművészeti stílusból, és igazából erre vonatkozik a név, de igazából egy küzdősport rendszerről van szó, ami az eddig ismert küzdősport rendszerektől eltérően nem csak állóharc, vagy csak földharc elemeket enged, hanem a kettőt egyben. És mivel eddig ilyen még nem volt, ráadásul tényleg össze is van keverve benne a föld és az állóharc, így valóban viselheti a kevert harcművészet elnevezést, de csak abban az esetben, ha elfogadjuk harcművészetnek a különböző szabályok betartása szerinti küzdelmet, ahol a cél a másik feladásra kényszerítése.

Mielőtt elmentem erre a rendezvényre, hogy élőben lássak MMA mérkőzést, megnéztem néhány riportot és videót is, hogy még jobban tisztába legyek a látottakkal. Ott többen is kifejezték, hogy ez a csúcsok csúcsa, mert itt aztán tényleg mindent lehet, és szinte szabályok nélkül lehet küzdeni. Aztán elkezdtem utána olvasni, hogy tényleg nincsenek szabályok? Na meg megnéztem a rendezvényt.

Szóval tényleg egy rendkívül kemény és az eddigiekhez képest nyitott és sokkal nagyobb teret engedő küzdelmi rendszerről van szó, és minden tiszteletem azoké akik ilyen edzéseket csinálnak, és ki mernek állni a ringbe és ott küzdeni egymással. De ettől még ennek a stílusnak vagy rendszernek nagyon kevés köze marad a valóságos élet-halál szabályok nélküli küzdelmekhez, vagyis az olyan éles szituációkhoz, ami a valóságban történhet meg veled, ahol az életed a tét.

Napjainkban a marketinggel megtámogatott feltörekvő rendszerek gyakorlói, és azok akik ebből élnek, igyekeznek mindent megtenni, hogy minden fórumon cikkben megemlítsék, hogy a „régi Keleti” harcművészetek, már elavultak és nem alkalmasak arra, hogy megvédjük magunkat velük, hiszen idejét múlt dolgokat tanítanak. És természetesen van is benne némi igazság. Ami viszont fontos, hogy azt hiszem ezek az emberek soha nem voltak még nálunk Ninjutsu edzésen. Ráadásul azt gondolom, hogy itt is iskolánként és oktatónként más és más a helyzet. Leginkább attól függ, hogy milyen az adott iskola vezetőjének a habitusa, valamint mennyi tapasztalatot szerzett igazi olyan szituációkban ahol nem voltak szabályok.

A Harcot, úgy határozzuk meg, hogy küzdelem életre halálra. Ha nem élet-halál küzdelemről van szó, akkor az nem harc. Az bunyó, balhé, verekedés, mérkőzés, küzdelem. Persze ezeket a dolgokat is harcosok csinálják, de fontos megértenünk, hogy ha valaki szeretné megvédeni magát az utcán éles helyzetben, akkor ezeknek a „szabályok nélkülinek” kikiáltott rendszerek gyakorlásával épp azt írtja ki magából amire szüksége lenne és ami ösztönösen elő is jönne belőle egy valódi élet-halál küzdelem során.

Mi a különbség a Ninjutsu és az MMA között?

Szabályok nélküli küzdelem?

“A valódi harc, az szabályok, erkölcs, tisztesség, és becsület nélküli, ráadásul rendkívül mocskos és igazságtalan is általában.” -HAN-

Ninjutsu Vs. MMA Avagy a 15 fő  különbség a Ninjutsu és az MMA között

1.Az MMA porondon 1-1 elleni küzdelemről beszélünk,ahol tulajdonképpen kerítéssel vagy körbe véve és még rád is zárják az ajtót, valamint biztonsági őrök veszik körbe a ketrecet, hogy nehogy valaki bele tudjon avatkozni a bírón kívül. NINJUTSU: Ezzel szemben azt mondja, hogy sose az ellenféllel legyél elfoglalva, hanem mindig a következővel. Tapasztalataim szerint az utcán sokkal nagyobb esélye van, hogy többen támadnak meg, és nincs idő percekig fetrengeni a földön és a megfelelő kulccsal elérni, hogy az ellenfél feladja, miközben maga is fogást keres rajtunk. Ha van vele valaki, akkor az a legvalószínűbb, hogy jó esetben úgy fejbe leszünk rúgva, hogy elájulunk, rossz esetben le is szúrnak bennünket amíg birkózunk. Véleményem szerint az aki csak ezt gyakorolja mélyebb filozófia nélkül, könnyen esik abba a hibába az utcán, hogy beszűkül a tudata, látása és figyelme és csak egy támadóval tud egyszerre foglalkozni, arról nem is beszélve, hogy a feltuningolt egóval egyáltalán nem azon fog gondolkodni, hogy miként fusson el.

2. A Bíró semleges? A Ketrecben rajtad kívül csak két ember lehet, oda senki más nem jöhet be. A bíró pedig semlegesnek tűnik. Bár az ő dolga, az, hogy amikor olyan dolgot csinálnál, vagy az ellenfél veled, amit nem szabad, akkor közbe avatkozzon. NINJUTSU: Harcközben általában egyedül vagy, de ha nem egyedül vagy, akkor is csak magadra számíthatsz, vagyis folyton körbe, azaz gömbbe kell tudatosnak lenned a körülötted lévő világról, és készen kell állnod mindig arra, hogy a legközelebb álló ember, vagy valaki más a következő pillanatban az életedre tör és nem a segítségedre siet.

Ninjutsu Vs. MMA Avagy a 15 fő  különbség a Ninjutsu és az MMA között

3. Nincs tökön rúgás, torok ütés, szemszúrás! A legszembetűnőbb az, hogy természetesen érthető okokból mindenki visel lágyék védőt, és tilos a tökön rúgás. Ebből kifolyólag olyan mozdulatokat és felállásokat gyakorolnak be, amik egy igazi éles küzdelemben, nagy veszélyt jelentenek a férfiasságra nézve, hiszen nincsenek hozzá szokva, hogy lehet, hogy ezzel az aljas trükkel fog próbálkozni az ellenfél. Arról nem is beszélve, hogy megmarkolni, meg ütni sem szabad. Ugyan így tilos a torkot támadni, vagy a szemet. NINJUTSU: Ezzel szemben a Ninjutsu alapból ezekkel indít, hiszen szeretnénk olyan jó emberek lenni, hogy soha ne kelljen harcolnunk, de ha mégis bele keveredünk, akkor el tudjunk szaladni, és ha nincs erre lehetőségünk, akkor a lehető leggyorsabban kiiktassuk az agresszort. És nem azért kell a lehető leggyorsabban kiiktatni, mert szeretjük a brutalitást, hanem azért, mert feltételezzük, hogy nincs egyedül, vagyis vannak további ellenfelek még azon kívül akivel éppen harcolunk. Ninjutsu a csatatereken maradt fent, ahol végtelen mennyiségű ellenség volt, és azok akik életben maradtak és akiken keresztül el jutott ez a tudás és szemlélet mihozzánk, ők így gondolkodtak és harcoltak, különben nem menetek volna haza a csataterekről és tudták volna tovább adni a tudásukat.

4. Nincs kapaszkodás a felszerelésben! Vagyis ha valakit a rácshoz nyomtak, vagy a földre kényszerítettek, csak korlátozott mennyiségben használhatja fel a ring szélét biztosító elemeket. NINJUTSU: Ezzel szemben azt mondja és gyakorolja, hogy minden a kezed ügyébe eső dologgal legyél képes harcolni, és mindent használj fel arra, hogy ártalmatlanná tedd a támadódat. Vagyis nyugodtan verd a fejét a kerítésbe, a falba, fojtsd meg a saját gatyájával, zoknijával stb…

5. Tilos a Gerincet támadni! Vagyis szintén érthető okokból nem szabad az emberi test azon fő vezetékét támadni, amin egy kis sérülés okozásával már le KO-zod az ellenfelet. Ez természetesen tök normális dolog, hiszen valahogy meg kell védeni a versenyzőket, és nem az a cél, hogy az MMA-ban induló harcosok életük végéig tolókocsiban üljenek. NINJUTSU: Ezzel szemben támadja a gerincet, sőt igazából minden technika, ősi kata, formagyakorlat lényege az, hogy megtörjük, el csavarjuk, meghajlítsuk a gerincet, hiszen azon keresztül az egész test irányítható. Nem beszélve arról, hogy milyen könnyű és nehéz is benne egyszerre kárt tenni. Na meg az a puszta tény, hogy a gerincen elő idézett akármilyen apró kis sérülés általában azonnal elveszi a harci kedvét és a mozgási képességeit is a támadónak.

6. Tilos a tarkót ütni! Ezt sajnáltam a legjobban, hiszen a legtöbb mérkőzésen kialakult egy ilyen földön birkózós patt helyzet, ahol viszont a lent lévőnek az lett volna az egyetlen esélye, ha könyökkel üti a másiknak a tarkóját, a kis agyat. Persze nyilván valóan a maradandó sérülés veszélye miatt ez is tilos. NINJUTSU: A ninjutsuban viszont teljesen alap, hogy könyökkel ütjük azokat a részeket például a kisagyat és a tarkót, amit máshogy nem érünk el. Pláne, hogy ez egy szintén komoly sérülés veszéllyel járó dolog amit ugye érthető okból a ketrecben nem lehet csinálni, de az utcán egy élet halál küzdelemben, nem azon kell gondolkodnod, amikor leszorítottak a földre, hogy hogyan legyél humánus, hanem azon, hogy ha nem csinálsz valamit nagyon gyorsan, akkor az könnyen az életedbe kerülhet.

7. Tilos harapni karmolni! Szintén a durva sérülések elkerülése végett ezek a támadások is tiltottak. NINJUTSU: Ezzel szemben gyakran használja a körmöket, marásokat, harapásokat. Shizen-Ken-nek hívja ezeket a támadás formákat, és már a legelején megtanulja mindenki aki például hozzánk jön egy 4 hónapos önvédelem tanfolyamra. Hiszen simán kerülhetünk olyan szorult helyzetbe, amikor már semmi mást nem tudunk, csak harapni. Akkor viszont minél nagyobbat és erősebben kell, hogy egy jókora darabot akár ki is tudjunk harapni az ellenfélből, komoly fájdalmat és vérveszteséget okozva ezzel.

8. 1 nap maximum 2 meccsed lehet! Az MMA szabályrendszere szerint egy napon nem küzdhetsz meg két ellenfélnél többel. NINJUTSU: Arra tanít, hogy miként legyél képes addig harcolni amíg muszáj, hiszen az utcán nincs fair küzdelem, és az ellenfél mindig túlerőben van, nem beszélve arról, hogy egymás után következnek a különböző méretű, képzettségű és habitusú támadók (Vagy épp egyszerre jönnek.). Így azt is meg kell tanulnod, hogy ha nem tudsz elszaladni, akkor miként határozd meg a vezért, vagy a fő hang adót, hogy őt tedd minél hamarabb ártalmatlanná, hogy így a legnagyobb esélyt biztosítsd annak a lehetőségnek, hogy a gyengébb és képzetlenebb ellenfelek, látva a vezér végét, megfutamodnak. Vagyis stratégiát is fel kell állítanod akkor és ott, hiszen több ellenfél ellen nem lehet csak a klasszikus ütéseket, rúgásokat alkalamzni, az sem mindegy, hogy milyen sorrendben mikor és ki ellen harcolsz. Ráadásul gyakran egyszerre több embert is “kezelned” kell.

9. 3-szor, vagy 2-szer 3-4-5 perces egy küzdelem és adott időpontban kezdődik, de ha a bírók nem tudnak dönteni, könnyen lehet egy extra menet is. Ennek persze már sokkal több köze van a valósághoz, hiszen a legtöbb rendszerben 2 perces egy menet. NINJUTSU: A régi csatákban és küzdelmekben nem voltak időpontok. És az a helyzet, hogy ilyen ma sincs az utcán, vagy az életben. Vagyis bármelyik pillanatban kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy az életedért kell küzdened. Nem lesz időkorlát, és nem tudsz majd taktikázni sem mint ahogy láthattam ezt a gálán, hogy amikor valaki elfáradt, akkor már csak lefogni akarta a támadóját bízva abban, hogy le fújják a meccset és nem szégyenül meg, hogy le- KO-zák. A Ninjutsu arra törekszik, hogy a lehető legrövidebb úton lezárj egy szituációt, és ha elhúzódik, akkor se add fel, vagy várd a végét, hanem arra készülj, hogy ahogy múlik az idő, úgy egyre rosszabb lesz, ezért harcolj ájulásig, vagy halálig.

10. Ismered az ellenfeled. Az MMA-rendszerében a hivatalos meccseken nem csak azt tudod, hogy mikor, hanem azt is, hogy kivel fogsz verekedni. Van lehetőséged rákeresni az interneten, megnézni a videóit, megtudni, hogy mi a kedvenc étele, van-e barátnője, na meg persze, hogy mik a gyenge pontjai. NINJUTSU: „ Nem csak az ellenséggel harcolsz, hanem magával az ismeretlennel.” Vagyis nem tudod, hogy ki lesz az, mekkora, hány kiló, mennyire képzett, mennyire részeg, mennyire érzi a fájdalmat , fiú lesz-e vagy lány stb. Arra készülünk fel, hogy a megfelelő tudat állapotban és kondícióban tartsuk a testünket, hogy bármikor, akár álmunkból ébredve is képesek legyünk harcolni az életünkért.

11. Az MMA-ban súly szerint vannak kategorizálva a harcosok. Vagyis meg van, hogy ki milyen súlycsoportban indulhat. Ami kézen fekvő is, hiszen ilyen szabályokkal nagyon sokat számít a súly. Hiszen egy 65 kilós ember nem biztos, hogy sok eséllyel indulna egy 85 kg-ossal szemben. NINJUTSU: Ezzel szemben a ninjutsu azt mondja, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a támadód sokkal nagyobb és erősebb lesz nálad, ezért nem érdemes csak hasonló méretű partnerekre felkészülnöd, hiszen könnyen meglepődhetsz, amikor egy 120 kilós hatalmas medve ugrik rád. Na most ugye éppen ezért gyakoroljuk sokat, azokat a dolgokat amik az MMA rendszerében tiltottak. Mert egy 65 kilós embernek egy 85 vagy 120 kilóssal szemben már hatalmas nagy hátránya van, és csak olyan “aljas” meglepetésekkel tud ő élve kikerülni egy támadásból, amikkel valószínűleg maradandó sérüléseket okoz a támadónak.

12. Az MMA-ban nincsenek fegyverek. Ez tök evidens semmi értelme nem lenne az egésznek, ha lennének. Hiszen egy szúrással, vágással lövéssel gyorsan véget érnének a meccsek, és elfogynának a harcosok. NINJUTSU: Bármi lehet az ellenfélnél is, és neked is képesnek kell lenned bármit fegyverként használnod, sőt mindig legyen is nálad valami amivel ha kell nagyobb eséllyel védheted meg az életedet, vagy szeretteid életét. Ha az ellenfélnél van valami fegyver, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meg fog ölni, mintha pusztakézzel jön. De ha pusztakézzel jön, akkor is lehet a zsebében, övében gatyaszárában stb. bármilyen fegyver elrejtve, tehát minél hamarabb tedd ártalmatlanná, hogy ne jusson eszébe elővenni, ha eddig nem tette.

13. Neked szurkolnak a barátaid, szüleid, az edződ a rajongóid stb. Az MMA egy cirkusz. Arra lett kitalálva mint annak idején a gladiátor viadalok, vagyis főleg az a lényeg, hogy a nép nézze és akarja és beszéljen róla és élvezze és megvegye a jegyeket, meg nézze közben a reklámokat. Akik jók, őket szeretni foglya a közönség, és drukkolni fog nekik. NINJUTSU: Senki sem fog neked drukkolni, sőt mindenki az ellenséged lesz amikor harcolnod kell majd. Senki sem akarja majd, hogy te győzz, mindenki téged fog gyűlölni, és téged akarnak majd mind megölni. Nem lesz rivalda fény, nem megy végig a tangás lány a számmal, hogy füttyögjenek nekik a haverok, nem jelzi duda a kezdést. Egyszer csak ott fogsz állni egyedül, és vagy harcolsz, vagy meghalsz. Nem fognak biztatni, az edződ sem fogja tudni mondani az okosakat. Csak te leszel egyedül körbe az ellenséggel.

14. Az MMA-ban címeket szerezhetsz és pénzt kapsz ha győzöl. Főleg ha jó vagy, meg jó a mérleged, akkor egyre komolyabb ellenfeleket hívhatsz ki, vagy egyre komolyabbak hívnak majd ki téged, és ha győzöl, egyre több öved lesz, egyre híresebb leszel és egyre több pénzt kapsz. NINJUTSU: Rangok és elismerésekre persze szert tehetsz nálunk is, de a legtöbb dojoban ezek a munkásságodnak és a tudásodnak járnak. Viszont semmit nem fogsz kapni ha győzöl. Semmit, csak egy érzést, mely a tapasztalatból jön ott legbelül, meg egy elismerő vállveregetést esetleg, ha elmeséled valamelyik edzésen a többieknek, hogy hogyan mentette meg az életedet ez a tudás egy szituációban. Nem kapsz pénzt azért, hogy harcolsz. Azt kapod, hogy képes legyél harcolni, ha úgy hozza az élet, bárhol bármikor. Nem a magad, vagy mások örömére, hanem csak egészen egyszerűen harcolni fogsz a harc kedvéért. Mert nem lesz más választásod. Ez lesz a te jutalmad, hogy harcosként tudsz majd helyt állni, és nem pedig meghalsz.

15. A Kesztyűt és a fogvédőt azt már nem is említem. Gondolom elég kevesen hordják az edzéseken vagy meccseken kívül. (A hajhúzással és fültépéssel pedig nem próbálkozott senki szóval gondolom azok sem engedélyezettek.)

Mindezektől függetlenül természetesen minden tiszteletem mindenkinek aki a ringbe lép. Csodálatos az, ha valaki ki mer állni és mer így harcolni mindenki előtt, meg meri mutatni ezt az arcát is. Főleg minden tisztelet annak a fiúnak, aki az egyik meccsre beugrósként állt be, mert aki küzdött volna, az motorbalesetben elhunyt.

A fent említett különbségek ellenére egyébként nagyon sok közös van az MMA-ban és a Ninjutsuban. Hiszen nálunk sem lehet probléma, ha elesünk, vagy földre kerülünk, ott nem ér véget a küzdelem, sőt…

Jó volt látni, hogy Magyarországon is egyre közelebb kerülnek a harcművészetek gyakorlói a valósághoz, és betört ide is ez a küzdősport stílus és rendszer. Ugyan egyenlőre nem sokan vannak az ebben a rendszerben is szerencsét próbáló harcosok, sőt többnyire más irányzatokból átigazolt embereket láthattunk, de hamarosan biztos vagyok benne, hogy egyre nagyobb teret fog hódítani azok körében, akik szeretnék kipróbálni és megmérettetni magukat, hogy mennyire jók másokhoz képest és bele menni mélyebben az eddig tanult stílusukon kívüli világba. Jó volt látni, hogy karatésok, thai bokszosok próbálkoznak a földön harcolni, és jó volt látni, hogy a birkózók is kiegészítették a repertoárjukat ütésekkel és rúgásokkal. De ez a műfaj még gyerek cipőben jár Magyarországon. Viszont azt gondolom, hogy rengeteg tehetséges sportolónk lesz hamarosan.

Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy de akkor ha a ninjutsu ennyire más, miért nem mutatja meg senki a ringben, esetleg épp az MMA szabályok szerint, hogy ez milyen hatékony. A válasz pedig egyszerű. Épp a fent említett 16 különbség miatt. Mert mi épp azt gyakoroljuk amit még az MMA-ban sem lehet. Ninjutsuból ezért nincs is verseny. Hiszen nem lenne neki értelme. Ha pedig bevállalná valaki, hogy mégis csak indul a fenti szabályok szerinti küzdelemben, akkor már nem ninjutsut csinálna, hanem MMA-t.

Így tulajdonképpen nincs értelme azon rágódni, hogy mi lenne ha, meg melyik a jobb és kik a keményebbek. Hiszen a Ninjutsu egy sok ezer csatát, háborút, harcost és halált látott ősi harcművészet, az MMA pedig egy viszonylag fiatal modern szabály rendszer szerint működő versenysport.

Szóval csak edzünk és gyakorlunk tovább, a sok-sok ezer éves tradíciók szerint, amik segítettek eddig fent maradni és életben maradni azoknak a harcosoknak akik Ninjutsu útját járják, az utcákon a magánéletben vagy a csata tereken. Védjük az életünket, vagy a szeretteink életét, mindent ami jó, és harcolunk ha kell, de leginkább saját maguk ellen…


Ne felejtsd, amit gyakorolsz, és ahogy gyakorlod, azt fogod tudni, és nem többet…

-HAN-

Sok szeretettel:
Horváth Ádám Ninjutsu és Jóga oktató.

 

, , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

A ninjutsu-ban nincs helye kétségnek

A ninjutsu-ban nincs helye kétségnek

“Ha kételkedsz a technikádban vagy képességedben, akkor jobb lenne, ha egyszerűen csak távoznál.”

– Noguchi Shihan

Az önbizalom az egyik legfontosabb aspektusa a harcművészetnek és a harcnak. A “Shin Gi Tai” az elme, test és lélek 3 aspetusára utal, illetve közvetlenebb fordításban elmére, technikára és testre. Mind 3-nak összhangban kell lennie. Az önbizalom nélküli tudatot a másik kettő sem fogja követni.

Ha egy igazi konfliktusban vagy, akkor 100%-osan biztosnak kell lenned benne, hogy győzni fogsz, máskülönben hátráltatod magadat, egy potenciális élet-halál helyzetben. A shinkengata-ban(közelharc) nincs helye a kétségeknek. Győzni kell, ez ilyen egyszerű.

“If you doubt your technique or ability, then you should just leave.”

– Noguchi Shihan –
Confidence is one of the most important aspect of martial arts and combat. “Shin Gi Tai” refers to the 3 aspects of mind, body and spirit or a more direct translation of Mind, technique and body. All 3 must be in alignment. Without the confidence of mind then the other two will not follow.
If you are in a real conflict, you have to be 100% sure that you will succeed or you are handicapping yourself in a potential life or death situation. In shinkengata, there is no room for doubt. You must win, it is that simple.

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

Bulizz Balhé mentesen! ISKOLA Disco Szeminárium.

Bulizz ésszel, tudatosan és biztonságosan!

Ha szeretsz ésszel szórakozni,  meg azt is szereted, ha a barátaid is jól érzik magukat veled, ráadásul még biztonságban is, akkor mindenképpen itt a helyed!

Bulizz Balhé Mentesen! Önvédelmi Disco Szeminárium!

(Ha szereted magad hullarészegre inni, vagy nyálcsorgatósra drogozni, akkor szerintem ne olvass tovább, mert neked nem tudunk segíteni.)

Iskola DISCO SZEMINÁRIUM

 

Mikor lesz

2013.11.02.

10:00-16:00

Hol lesz?

Iskola Művelődési és Kultúrális Központ

Cím: 1061 Budapest, Hegedű utca 3.


View NinjutsuBudapest.com Önvédelem edzések in a larger map

   

 

 

Mi lesz a program?

  • Megérkezés a szórakozó helyre
  • Terepszemle gyakorlattal. Miként építsd fel, a vésztervet, ha egyszer csak minden a feje tetejére állna.
  • Szituációs gyakorlatok a buli helyen: Kanapén ülök és iszogatok, Pultnál ülök és iszogatok, Táncparkett, ezek egyedül, és párosan illetve csoportosan is.
  • Belém kötnek szavakkal gyakorlat: amikor nem tetszik az arcod, a ruhád, vagy csak az, hogy fiúval, lánnyal vagy, vagy éppen az, hogy van, vagy nincs rajtad sapka…
  • Egyszerűen nekem jönnek, fellöknek szavak nélkül gyakorlat: A fenti verzió, csak már egyből a tettlegességgel indítva, hogy kierőszakolják egyből a harcot.
  • Minden előzmény nélkül megtámadnak: Összekevernek valakivel, vagy csak emlékeznek rád, le akarnak húzni, el akarják szedni a nődet, vagy rosszkor vagy rossz helyen.
  • Küzdelem és küzdelem elkerülése: bárpultnál, asztalnál, kanapén. Bárhol belekeveredhetsz bármibe, így minden helyszínen, ami általában minden szórakozóhelyen előfordul gyakorolni fogunk.
  • Klasszikus Disco fegyverek használata, és az ellenük való védekezés pl: sörösüveg, szénsavas üdítő, asztal, székláb, bárszék, hamutál stb…
  • Úriember Stratégia megismerése: Avagy mi alapján döntsd el, hogy kivel mibe menj bele. Mert az éj sötét, és tele van mindenféle emberekkel.
  • Nem kell hősnek lenned: Szituációk, hogy miként gyűrd le a késztetést, hogy hős legyél. Nem kell hősnek lenned, főleg nem egy ilyen helyen. elég, ha sérülés mentesen, de legalábbis mindenképpen életben ki jössz egy ilyenből.

Mit kell hoznom?

Magadat, meg valami ruhát amit nem sajnálsz. Ha lehet, utcai ruha. Ne a legjobb bulizós hacukádba gyere, mert lehet, hogy baja lesz. Mármint vigyázunk egymásra, meg minden, de ettől még ez egy edzés lesz, vagyis nem divat bemutató.

Ki jöhet?

A Tréningen bárki részt vehet, nem szükséges semmilyen előképzettség, vagy különleges erőnléti állapot. Ha szoktál szórakozó helyekre járni, akkor gyere bátran, mindenképpen hasznát fogod venni annak amit itt hallasz és látsz.

Hogy tudok jelentkezni?

Erről Lecsúsztál! 

Ha lemaradtál, és legközelebb nem szeretnél, akkor iratkozz fel a harcművészet elvei tanfolyamra,  mert a tanfolyam résztvevői elő regisztrációt élveznek minden rendezvényünkre,.

 

Olvasd el a Balhé Mentes Bulizás Alapszabályait

, , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

Harcművészet és Jellem

Harcművészet és Jellem

“Az olyan emberek, akik pörlekedők, romlásba zuhannak. Törekedj a harmóniára, a békére. Az igazságosság szívével a Bu harcos útja kifejleszt egy józan karaktert, s képessé tesz bármilyen akadály áthidalására, így válva az önvédelem művészetévé.”

– Masaaki Hatsumi, A budo esszenciája

“People who are contentious fall to ruin. Strive for harmony, for peace. With the heart of justice, the martial ways of Bu cultivate a commonsense character and are able to overcome all obstacles, thereby becoming the art of self-defense.”

– Masaaki Hatsumi, The Essence of Budo

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

A ninjutsu nem csak technika

A ninjutsu nem csak technika
Átfogóbb értelmezésben a bujutsu az egyén országának a védelmezését, szűkebb értelemben pedig a közösségének, családjának és önmagának a megvédését jelenti. A bujutsu nem csak egy kard-technika, hanem egy technika az elméddel is. Az, hogy hogyan vágj, az kenjutsu, hogy hogyan csapjál, az meg a fa felvágása. [A technika tudatosság nélkül csak egy semmitmondó, ritmikus dolog.] Ugyan a jutsu technikát jelent, s tartalmaznia kell waza-t (ügyesség/képesség), ezen kívül a szívnek is benne kell lennie.
Ha a szíved nem tiszta, a technikád nem lesz megbízható. Ha jó szíved van, a technikád is jó lesz. Az ok egyenlő a technikával, s ha nincs ok, nincs technika sem. Az igazi győzelem nem rajtad múlik, hanem az ellenfeleden. Ezért, a győzelem természetesen érkezik meg hozzád. Csak várnod kell, hogy megtörténjen. Ne keresd a győzelmet, vagy a hasznot, hagyd, hogy természetesen történjenek: akárcsak, ahogy a kova és acél találkozik, hogy természetes úton tüzet teremtsenek.”
– Masaaki Hatsumi, Ninpo: Az élet bölcsessége
“In a broad sense bujutsu means to protect one’s country and to a narrower extent, it means to protect your community, your family and yourself. Bujutsu is not only a technique with a sword, but also a technique with your mind. To learn how to strike is kenjutsu, to learn how to chop is chopping wood. [Techniques without conscious awareness are bland and rhythmical]. While jutsu means technique and must contain waza [skills], jutsu must also have heart.
If your heart is not pure, your technique will not be reliable. If you have a good heart, your technique will be good. Purpose is the same as jutsu and if there is non purpose, there is no jutsu. True victory relies not upon you, but on your enemy. Thus, victory comes naturally to you. You have only to wait for it to happen. Do not search for victory or seek gain, allow it to happen naturally: just as flint and steel come together naturally to make fire.”
– Masaaki Hatsumi, Ninpo: Wisdom for Life

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

Harcművészet és az akadályok

Harcművészet és az akadályok

“Az emberek az összes gátukat maguk hozzák létre. Ez egy igencsak nagy ostobaság. Maguk csinálunk akadályokat, s ezáltal elveszítjük az utunkat az igazság keresésében. […] Az, amit olyankor tenni kell, ha az ember egy akadállyal kerül szembe, az mindössze annyi, hogy haladunk tovább, anélkül, hogy tudomást vennénk róla. Csak menj előre, járj tovább és az akadályok eltűnnek! Az én esetemben, ha én úgy érzem, hogy bajban vagyok és nem fog sikerülni, akkor csak megyek tovább. És így megy ez tovább, még ma is.”

– Masaaki Hatsumi, A Ninja edzés nagymester-könyve

“People create all their barriers for themselves. It’s really such a foolish thing to do. We create our own obstacles and lose our own way in the search for truth. […] All that it’s necessary to do when one faces a barrier is just keep walking, paying it no attention. Just keep going, keep walking, and the obstacles disappear! In my case, when I seem to be in trouble and I think I won’t make it, I just keep walking. And so it continues, even today.”

– Masaaki Hatsumi, The Grandmaster Book of Ninja Training

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

Jó és Rossz a ninjutsuban

Jó és Rossz a ninjutsuban

“…fontos, hogy ne fogadjuk olyan rosszul az árulást, még akkor sem, ha ezt egy közeli barát teszi. Ez tényleg olyan mint az 5. dan teszt: tudod, japánul a szó az árulásra annyi mint “hátulról levágni”, és még egy deshi általi árulás sem kéne, hogy rossz dologként legyen elkönyvelve, csakúgy, mint hogy az 5. dan teszt során sem szabad a hátbatámadást “rossznak” venni.

A “jó” és “rossz”, végül is, csak ugyanannak a kontinuumnak(folytonosságnak) a részei; ezért a mi dolgunk, hogy a jót válasszuk a hozzáállásunkon és szemléletünkön keresztül. Az árulás nekem nem számít. Képes voltam felülkerekedni rajta, és ez is az edzésem fontos részévé vált. Ez nem egy akadály számomra.”

– Masaaki Hatsumi, A Ninja edzés nagymester-könyve

“…it’s necessary not to take a betrayal like that badly, even if it’s perpetrated by an intimate friend. It’s really like the fifth dan test: you know, in  japanese, the word for betray is “to cut down from behind,” and even to be betrayed by a deshi should not be judged as a bad thing, any more than being attacked from behind in the fifth dan test should be judged as “bad.”

“Good” and “bad” are, after all, only parts of the same continuum, but it is up to us to choose the good through our attitude and through our perception. The betrayal doesn’t matter to me. I was able to overcome it, and that too became a highlight of my training. It is no obstacle for me.”

– Masaaki Hatsumi, The Grandmaster Book of Ninja Training

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

A ninja-nak élnie kell, végülis, önsajnálat és megbánás nélkül

A ninja-nak élnie kell, végülis, önsajnálat és megbánás nélkül

És ezidő allatt, az egyik legközelebbi barátom elárult engem, azzal, hogy megszegte a nekem tett ígéretét. De, mint kiderült, ez egy nagyon jó lecke volt nekem. Megtanultam a függetlenség szükségességét, és sok belső erőt is adott. Nem útáltam őt, s ami azt illeti realizáltam is – olyan volt ez nekem mint egy satori -, hogy a tettének értéke egy lehetőség volt számomra a növekedésre. Olyan volt ez nekem, mint egy ajándék az istenektől. A ninja-nak élnie kell, végülis, önsajnálat és megbánás nélkül. Ezalatt a tanulási folyamat alatt az egészségem visszatért. Eleget kellett tennem a felelősségeimnek. Eztán a testem könnyedebb lett, és sok más változás is végbe ment.

– Masaaki Hatsumi – A Ninja edzés nagymester-könyve

Satori: 悟り
megvilágosodás, megértés
悟: a felismerés, megvilágosodás kanji-ja

And during that time, one of the closest friends I had betrayed me by breaking a promise to me. But, as it turned out, it was a very good lesson for me. I learned the need for independence, and it gave me a lot of inner strength. I did not feel hate for him, and in fact realized—it was like a satori for me—the value of his action was an opportunity for my growth. It was like a gift from the gods for me. The ninja must live, after all, without self-pity, without regret. Through this learning process, my health returned. I had to carry out my responsibilities. My body then became lighter, and many other changes took place.

– Masaaki Hatsumi – The Grandmaster’s Book of Ninja Training

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

Önvédelem Vs. Küzdősport Vs Harcművészet, avagy az ezen az úton terjedő 10 leggyakoribb betegség:

Önvédelmet, küzdősportot, vagy harcművészetet tanuljak, ha szeretném megvédeni magam?

Annyi mindent mondanak és tanítanak önvédelem címén manapság, hogy elég nehéz kiválasztani mi az ami valóban működő képes, és mi az ami nem. Sokféle a stílus, rengeteg a “mester” egyre több az iskola. Vannak köztük valóban olyanok amiket érdemes tanulni, és vannak olyanok amikre azoknak van szüksége, akik nem akarnak túl nagy áldozatot hozni, de kell az önbizalmuknak, hogy “Lejártam edzésre és tanultam pár fogást”. Ez stílustól és irányzattól teljesen független, hiszen mindenhol vannak olyanok akik tényleg arra tanítanak meg, hogy miként védd meg magad, meg vannak olyanok ahol nem.

önvédelem-küzdősport-harcművészet

Sokszor olvasni hallani ráadásul még az önvédelmet, küzdősportot és  harcművészetet megkülönböztető és egymással szembe állítani próbáló publikációkat. De igazából az érettség, a motiváció és a tudás különböző szintjeiről van szó, amit azok akik nem akarják megfizetni az önvédelem és a harcművészet valódi árát, soha nem fognak megérteni.

Önvédelem-Küzdősport-Harcművészet?

  1. Mert az önvédelem nem más, mint amivel minden kezdődik, hiszen majdnem mindenki azért kezd el edzeni, hogy meg tudja védeni magát.
  2. Aztán amikor már eddz egy ideje és szert tett némi tudásra (alapok, ütések, rúgások, esések, gurulások), akkor fellángol az érzés, hogy szeretné megtudni mennyivel lett erősebb, keményebb, mint amikor elkezdte, és hirtelen lehetőséget, visszaigazolást kezd keresni, és erre a különféle küzdősportok tökéletes lehetőséget adnak.
  3. Majd amikor kiverekedte, magát és rá jön, vagy megérti, hogy nem sok értelme volt szétrúgatnia magát, vagy neki nem sok értelme volt szétvernie másokat, akkor elkezdi a mélyebb lényeget és értelmet keresni a dolgok mögött, így válik egy valódi harcművésszé.

A veszélyes mindig az, amikor:

  • Valaki alapból harcművészetet tanít csak, és aki tanulni akar tőle, az “harcművészetet” kaphat  anélkül, hogy az elején kezdené, az önvédelemmel, aztán a küzdő-sporttal, majd a harcművészettel. Ilyenkor a filozófia és a technikák, mert ki marad belőlük a tapasztalat, mondjuk úgy, hogy egyfajta harcbűvészetté, vagy harci szentimentalizmussá degradálódnak.
  • Amikor valaki csak a küzdősportot kezdi el tanulni, de ki marad belőle az első lépés az ÖNvédelem, vagyis nem tanul meg esni, meg kelni, állni, járni, gondolkodni, lélegezni, mert az oktatója “nem tartja fontosnak, hiszen a ringben a bíró úgy is lefújja a szabályrendszer szerint, ha valaki le kerül a földre, úgyhogy ez nem olyan fontos”. A Harcművészeket, meg bűvészeknek és tapasztalat nélküli balerináknak gondolja, mert a filozófiát sem sajátítja el, vagy gyakorolja, hiszen “abban majd fejlődik mindenki maga, meg arra majd az élet tanít meg”.
  • A harmadik pedig az önvédelmi gyorstalpalók, ahol hirdetve vannak a 3-4-10 alkalmas önvédelmi tréningek, azzal az ígérettel, hogy ennyi idő alatt megtanulhatod megvédeni magadat. Az ilyen helyek és oktatók mindent tanítanak neked, csak önvédelmet nem. 3-4, vagy 10 alkalom arra sem elég, hogy belekóstoljál abba, hogy milyen is ez a világ, hiszen amint bele lendülnél, már vége is a tanfolyamnak, ahol gyorsan átvettél “minden” szituációt, de megtanulnod és begyakorolnod nem sikerült, így valszeg végre hajtanod sem érdemes megpróbálni egy valódi szituációban. (Ugyan ide tartoznak a mindenféle előképzettséget nem igénylő 2-3 hónapos, meg négy hétvégés Önvlédelem oktatói programok…)

Természetesen minden irányzatban, önvédelemben-küzdősportban-harcművészetben meg vannak a jó oktatók, akik ismerik és tanítják is mind a 3 szintet, meg vannak azok is, akik csak az egójukat fényesítik, hogy tündökölhessenek egy harci tanító szerepében, megkapva így a tiszteletet attól a kis magtól, akik csodálják, és követik őket. Én magam is találkoztam már nem egy olyan küzdősport edzővel, aki azt is tanítja, hogy miként kell felkelni gyorsan, ha elesel, meg milyen úgy ütni, ha nincs bandázs, meg kesztyű a kezeden, Valamint olyan harcművészet oktatókkal is volt szerencsém találkozni, akik bár azt az elvet vallják, hogy nincs szükség a harcra és a verekedésre, sőt el kell kerülni azt ahol csak lehet, de tisztában vannak vele, hogy az edzéshez, gyakorláshoz, igen  is szükség van rá… (Na meg az ellenkezője is előfordul, sőt igazából mindegyikből az ellenkezője van sokkal többen, és csak kevesen értik a lényeget.)

Összegyűjtöttem néhány pontot, ami alapján könnyebben választhatod ki, hogy milyen irányzatot, hol és mikor kezdj el tanulni, illetve mik azok a szempontok, amiknek a hiányában nagy valószínűség szerint nem fogod megtanulni megvédeni magad:

1. A Harcművész / Mester egó:

A fekete öv, vagy oktatói fokozat megszerzésének első próbája a büszkeség csapdája, amit innentől fogva folyamatosan kezelni kell. Ez akkor alakul ki, amikor egy erős egóval megáldott ember eljut a harcművészetek ezen szintjére, és el hiszi, hogy megérkezett valahová és vannak akik alatta vannak, meg vannak akik felette. A harcművészeti elvekkel és keménységgel megtámogatott “Terminátor” egó le zárja a további fejlődés lehetőségét. Akik előszeretettel írják ki, hogy ők ilyen meg olyan mesterek, ők általában ebben a betegségben szenvednek.

A szerep néha teljesen elkülöníti a “Mestert” a hétköznapi halandóktól és sokszor  nem is képes normális emberi hangon és személyességgel kommunikálni másokkal. Bezár egy kaput, ahol érkezhetne ugyan úgy a tanítás, hiszen az utcán egy élet halál küzdelemben nem hogy szabályok, de rangok és fokozatok sincsenek. Ez azért veszélyes, mert nehezen fogad el visszajelzéseket, melyek egy valódi harcban, akár könnyen az életébe is kerülhetnek. Nem beszélve arról, hogy az ilyen mentalitással tovább adott tudás ugyan ilyen mentalitást és tudást fog eredményezni.

Ez az úgynevezett „Én már megérkeztem!” halálos vírusból fakad:  Hiszen egy mesternek már nincs mit tanulnia, ő kész és tökéletes és teljes. De ezzel és ezzel a gondolkodással be zárhatunk egy kaput, ami egész eddig jelentett valamit. Méghozzá a fejlődni akarás kapuját.

Ahol ezt tapasztalod, ott nem az örök változás misztériumát tanítják és gyakorolják, hanem a laboratóriumi körülmények közé szorított mozgás művészetet. Hiszen a harc maga a változás. Nem tudhatod, hogy hol, mikor, ki, vagy kik ellen kell majd harcolnod, ahogyan azt sem, hogy ők mennyire lesznek képzettek, vagy milyen lesz az időjárás. Az örök változás az amit ismer egy mester, és tudja, hogy annak a fényében ő bizony nem mester.

2. Nem tanítunk támadást mert…

Ahol ezt hallod, vagy mondja neked az oktató, ott mindent meg fogsz tanulni, csak megvédeni magadat nem. Szép-szép a nem bántunk senkit elv, sőt alapvető hozzá állás kell hogy legyen, hogy nem akarok harcolni, verekedni és bántani senkit. De amikor az élet úgy hozza, hogy oda kell állnod, akkor bizony, lehet, hogy támadnod kell védekezésként. Persze az önvédelem, és a saját testi épségünk megvédéséhez valóban nincs szükség támadásra, hiszen elég, ha ki tudunk térni, meg tudjuk érezni, el tudunk szaladni a támadás elől. De amikor ez mondjuk a párunk társaságában történik, vagy a gyermekeink körében, akkor már elég nehéz lesz jól kijönni a szituból. Hiszen a moziból hazafelé, ha mondjuk ki akarnak rabolni bennünket a szerelmesen andalgó mátkánkkal az oldalunkon, mert könnyű prédának tűnünk, akkor nem szaladhatunk el, hiszen lehet, hogy szívünk választottja nem tudja megvédeni magát úgy mint mi. És ugyan ez igaz a gyerekekkel, vagy csak egészen egyszerűen a gyengékkel kapcsolatban is.

Mert egyszerűen aki járatos bármilyen önvédelemben-küzdősportban-harcművészetben és valódi tudásra tett szert állhatatos munkával és gyakorlással, egy egészséges szemléletű edzőtől, az nem fog elmenni egy pár mellet szó nélkül amikor a hajánál fogva rángatja a fiú a lányt, vagy amikor néhányan körbe vesznek egy gyengébbet.

Nem, nem azt mondom, hogy hősködjél, vagy hősködést kell tanulnod. Csupán azt, hogy ha valóban harcművészetet, és önvédelmet tanulsz, akkor nem fogod elfordítani a fejedet és füled-farkad behúzva átsunnyogni a másik oldalra és annak örülni, hogy nem téged akarnak bántani, hanem legalább kihívod a rendőröket…

3. Nincs küzdelem, mert…

Vannak helyek, ahol különböző érvekkel meg van támogatva, hogy miért is nincs küzdelem, vagy miért nem gyakorolnak néha reálisan, rendes sebességgel, kicsit életszerűbben, mint a gyakorlás folyamán. Ez általában azokon a a helyeken van, ahol az oktató nem rendelkezik azzal a fajta magabiztossággal és tudással, hogy legalább a hozzá járóknál jobban tud verekedni.

Na meg persze így védi meg magát, hogy nehogy valamelyik tanítványa neki menjen tiszta erőből, indulatból, lendületből. Mert tudja, hogy hézagos tudása nem nagyon védené meg. Az ilyen helyen elég ritka, hogy olyan tudáshoz juthatsz aminek hasznát veszed az utcán, egy szabályok nélküli küzdelemben. Hiszen azon a helyen is valószínűleg azért nincs küzdelem, mert a küzdelem kiszámíthatatlan és ezt a kockázatot nem meri vállalni az oktató.

Egyébként érdemes megkérdezni az edzőt, hogy kellett-e már valaha verekednie, harcolnia életében, vagyis ütött-e már meg egyáltalán valakit a puszta öklével, mindenféle védőfelszerelés nélkül, úgy, hogy vállalnia kellett a következményeket. Mert ha még soha (Sajnos sok ilyen van) akkor nagyon sokszor fogalma sem lehet arról, amit tanítani szeretne. Hiszen mi ellen fog felkészíteni, ha még őt sem ütötték meg soha, meg ő sem ütött meg soha senkit, amikor az ütés egy alap támadás és nem nagyon van olyan szituáció, ahol nem fordul elő?

Természetesen egy oktató sem fogja neked bevallani, hogy verekedett-e már életében. de egy önvédelem oktató a tréningjein azért néha el-el mesél egy-egy történetet. Ha ez nincs, akkor gyanakodhatsz bátran.

4. Nem használhatod a klubbon kívül amit itt tanulsz:

Ez egy klasszikus. Akkor szokták mondani, ha amit tanítanak, annak valójában nagyon kicsi a valódi harci értéke. Egy igazi önvédelem-küzdősport-harcművészet oktató nem fogja azt mondani, hogy nem használhatod soha, mert tudja, hogy akkor semmi értelme megtanulnod. Ha nem tudja neked olyan szinten átadni a tudását, hogy megértsd, hogy mikor milyen körülmények között használhatod, és mikor nem, hanem egészen egyszerűen csak megtiltja, akkor valószínűleg ez azért van, mert nem akarja, hogy rá jöjj arra, hogy igazából amit kaptál tőle azzal nem sokra fogsz menni egy éles harcban ahol akár az életed is a tét lehet.

5. Önjelölt Önvédelem tanítók:

Egyre több a felkapott marketing szisztémákkal megtámogatott klub, ahol mindenféle “mesterek” tanítanak és állítják, hogy ez itt a leghatékonyabb rendszer. Persze nem biztos, hogy ez az ő hibájuk, hiszen rengeteg akárhonnan felbukkant nagyon magas fokozatú és önbizalmú “igen csak nagymesterrel találkozhatunk, akik gond nélkül adnak nekünk pénzért és némi csodálatért rangokat, fokozatokat. Sokszor akik tanítanak, ők már csak ezeknek az embereknek az áldozataik.

Ezek az iskolák általában nem a harcművészet valódi eszenciáját, vagyis kezdeti lépésnek az önvédelmet tanítják, hanem néhány látványos megoldást kínálnak néhány szerintük veszélyes szituációra. Ami persze akár még hatékony is lehet bizonyos esetekben. Csak az élet sokszor más, és rengeteg olyan dolgot kell elsajátítani a túléléshez, amire a Dojoban a Laboratóriumi körülmények között nem, de az utcán igen is szükséged lesz. Pl: Csúszós-Kemény talaj (Az utcán nincs tatami), Több ellenfél (Naná, majd egyedül lesz nem?) Fegyveres támadó (Kés-Vipera-sörösüveg akármi…) stb…

Ahol azt olvasod, hogy xy “több harcművészetből”, és rendszerből is oktatói fokozatot ért el, de nincs ki írva, hogy ugyan milyen rendszerből, és milyen fokozatot kapott és kitől, meg meddig tanulta gyakorolta, akkor bátran gyanakodhatsz. Ugyan ilyen másik gyanús jel, ha az van ki írva, hogy ide járt ennyi ideig, meg oda annyi ideig, hiszen az ilyen ember nem volt elég kitartó, türelmes, és alázatos, hogy valóban megtanulja az adott stílust és eljusson az oktatói minőségbe, amit komoly rendszereknél nem lehet 1-2 év alatt megszerezni. Vagyis ez azt jelenti, hogy  lejárogatott mindenhova amíg neki kényelmes volt, utána meg kinevezte magát stílus alapítónak, meg tapasztalt harcművésznek, mert több stílus edzéseire is lejárogatott…

6. Harcművészeti gőg: 

Akkor következik be, amikor valaki eddz már egy ideje, lett egy kis izma, meg néhány zöld foltja, és az újaknál már jobbnak meri gondolni magát mert megszerzett néhány fokozatot, esetleg megnyert néhány meccset. Ezzel tulajdon képpen minden szinten találkozhatunk, sőt nekünk magunknak is meg kell küzdenünk vele. Sokszor ezek az emberek csak úgy maguktól kikiáltják magukat “mestereknek”. Kicsit hasonlít az előző ponthoz, annyi a különbség, hogy akár csoportosan is kialakulhat más irányzatokkal, vagy esetlegesen stíluson belül más iskolákkal szemben is a lenéző, vagy magunkat felsőbbrendűnek gondoló nézetek.

7. Instant önvédelem:

Ahol gyorsan fejlődsz és hamar szerzel és viszonylag könnyedén rangokat, titulusokat, ott valószínűleg bár biztos jól megizzadsz és fitt leszel, de nem egy utcai küzdelemre készítenek fel, ahol a te vagy mások élete a tét. Ha úgy érzed néhány hónap után, hogy bárkinek neki mernél menni, akkor valószínűleg csak az egód és agressziód lett felpumpálva amitől nagyon Hírónak érezheted magad. De ezzel a lendülettel ne nagyon keveredj bele semmibe, mert körülbelül az ilyen edzéseknek annyi a hatása, mint megnézni egy jó akció filmet, ami után körülbelül ugyan ezt éreztük gyerekkorunkban mindannyian.

Az önvédelem megtanulása nem 5 és 10 alkalmas tanfolyamokon fog megtörténni. Mire elsajátítod az alapokat és újra programozod a beidegződéseidet, az hosszú, hónapok, akár évek munkáját veszi igénybe. Ahol választ tudnak adni arra a kérdésedre, hogy hány hónap edzés után fogsz tudni verekedni, ott Instant önvédelmet tanítanak.

Igen, persze, nálunk is 4 hónapos egy Alapfokú önvédelem tanfolyam, de ez nem azt jelenti, hogy 4 hónap után bárkit legyőzhetsz, hanem annyit, hogy megtanulod ennyi idő alatt megvédeni magad. Ami azt jelenti, hogy végig megyünk a legtöbb szituáción, és ki tudsz jönni belőle, megtanulsz elmenekülni úgy, hogy nem halsz bele. Az, hogy mennyi idő alatt tanulsz meg valamit, az attól függ, hogy mennyi időt fordítasz a gyakorlására, és ott mennyire vagy képes fókuszálni, és főleg mennyire mered megtanulni az adott dolgokat. A 4 hónap alatt jogot szerzel arra, hogy kezdőnek mondhasd magad, és ha sikeresen levizsgázol, akkor hordhatod a fehér övet.

8. Hamis harcművészet-önvédelem:

Úgy viselkedni, beszélni, öltözködni, mint amilyennek egy harcművészt elképzelünk. Természetesen az utánzás a hízelgés legmagasabb szintje, és megtisztelő is tud lenni, de nem érdemes azt gondolnod, hogy ha neked is olyan fejpántod, vagy tetkód lesz mint az edzőnek, akkor már annyival hatékonyabban tudod megvédeni magad. Persze a harci tudás és tapasztalat öltözködéssel és viselkedéssel imitált kisugárzásnak egy valódi szituációban igazi ütések és rúgások ellen nagyon kevés hasznát veszed, mégis lehet elrettentheted, vagy csodáltathatod magad azokkal, akiknél amúgy is erősebb lennél és úgy sem akarnak bántani.

9. Zavart motiváció:

A cél persze mindig az, hogy elérjük azt, amiért lementünk az első edzésre. Ez leggyakrabban az, hogy megtanuljuk megvédeni magunkat. De ez a tiszta és eredetileg követendő és elérendő célunk, gyakran keveredhet össze olyan szükségletekkel, mint a szeretet és elismerés utáni vágy, vagy csak az, hogy szeretnénk tartozni valahová, esetleg a belső ürességet szeretnénk kitölteni valamivel. Gyengeségünk érzésének a leküzdése gyakran párosul a szeretnénk jobbak, vagy különlegesebbek lenni másoknál érzésekkel, ami nem segít abban, hogy valóban megtanuljuk megvédeni magunkat.

Hiszen ezekből fakadóan nem fogunk maximálisan törekedni a reálisan átgondolt és meglépett szituációk kivitelezésére, hiszen hagyjuk magunkat levinni a földre, hogy utána nekünk is hagyják magukat. Ami természetesen rendben is lenne, hiszen a tanulás első szakasza az a lassú gyakorlás, amikor engedem, hogy megtanulja rajtam a partnerem a “technikát”. De ha közben nem törekszünk neki megmutatni az apró hibákat, ahol ki tudnánk törni, vagy meg tudnánk ütni, rúgni, harapni stb…, akkor csak egy “rossz házasság” lesz a gyakorlásunkból, mint ahol “Elmosogatok, ha leviszed a szemetet” (Direkt nem írtam sokkal vulgárisabbat.)

10. Azonosulás a harcművészeti élménnyel:

Mikor meg tudunk csinálni valamit amit gyakorolni kellett egész edzésen, akkor gyakran van siker élményünk, ami tök jó. De nem szabad elhinni, hogy valóban meg tudjuk csinálni, hiszen a partnerünk, edzőtársunk nem akarta az életünket, vérünket venni, hanem ő is ugyan azért kezdett el edzésre járni, hogy megtanulja megvédeni magát. Ahol nem hívják fel erre a figyelmedet, hanem csak dicsérve vagy és annak örülsz, akkor valószínűleg nagy meglepetés lesz egy igazi ellenfél, aki nem hagyja csak úgy magát.

Ezek a gondolatok természetesen egyáltalán nem biztosak, és nem kell egyet érteni velük, sőt… Vannak ezeken kívül más izgalmas kihívások az ezen az úton járóknak. Lehet néhány év múlva magam is másként fogom látni, de eddigi tapasztalataim szerint ez a 10 a leggyakoribb. Elgondolkodni viszont minden képen érdemes mindenkinek, főleg aki önvédelemmel-küzdősporttal-harcművészettel foglalkozik, vagy szeretne foglalkozni a jövőben…

Szeretettel:

Horváth Ádám Ninjutsu és jóga oktató

önvédelem-küzdősport-harcművészet

, , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások

A betegségnél sem ér véget a harcművészet

A betegségnél sem ér véget a harcművészet

Öt évig épp azután, hogy a tanárom Iemoto-vá avatott engem, csak körülbelül három órát tudtam aludni naponta, a sok munka miatt, ami a vállaimra zuhant a tömegmédiával kapcsolatos tevékenységek miatt. Emellett a mindennapi munkámat is végeztem, s a ninpou tanulmányaimat meg edzésemet is. Ahogy már korábban is mondtam, az Iemoto címet valamivel idő előtt kaptam, s egészen tavaly szeptember 21-ig, tizenöt évvel azutánig, hogy Takamatsu sensei elhunyt, nem realizáltam igazán, hogy én vagyok az igazi Iemoto.

Ebben nincs semmi furcsa: egyszerűen nem voltam rá képes akkoriban. De, mint egy férfi, be kellett töltenem a felelőségemet ami a pozicíómmal jár. Azonban, az az időszak egy kiemelkedő időszakká vált számomra, az öt évnyi periódus alatti, oly kevés alvás miatt, ami egy vegetatív idegrendszeri kibillenéshez vezetett, annyira, hogy alig láttam, a belsőségeim szörnyű állapotban voltak, még arra is képtelen voltam, hogy normálisan megálljak a lábamon, s így tovább. De még ekkor is szerettem az edzést. Még akkor is, ha néha képtelen voltam elkerülni, hogy eldobjanak vagy megüssenek a saját tanítványaim, sosem hagytam abba az edzést.”

– Masaaki Hatsumi – A Ninja edzés nagymester-könyve

Iemoto: 家=otthon 元=forrás/származás
iskola feje, iskola családjának feje
家元
a két kanji az otthon és a származás, forrás kanji-ja

“For five years just after my teacher made me Iemoto, I got only about three hours of sleep a day, because of the great amount of work that fell to me in activities for the mass media. I was also doing my daily work and my ninpo study and training. As I said before, I received the title of Iemoto somewhat ahead of time, and it was not until September 21 last year, fifteen years after Takamatsu Sensei passed away, and 30 years after he gave me the title, that I finally realized I was a real Iemoto.

This is nothing strange: I simply didn’t at the time have the capability. But, as a man, I had to fulfill the responsibilities of my position. However, that time became an outstanding time for me because of the continuous five-year period with so little sleep, which led to an autonomic nervous imbalance so that I could hardly see, my intestines were in a terrible state, I was unable even to stand properly, and so on. But I still loved the training. Even though I was sometimes unable to avoid being thrown and hit in practice by my own students, I still never stopped training.”

– Masaaki Hatsumi – The Grandmaster’s Book of Ninja Training

Még több kép és idézet  Hatsumi senseitől, Katt ide.

, , , , , , , , , , ,

Nincsenek hozzászólások