Miért kezdtél el ninjutsu (női önvédelmi) edzésre járni?
Az igazat megvallva először csak időkitöltésnek szántam. Február elején a munkahelyem csődbe ment (egyik napról a másikra szárnyakat adtak vágyaimnak…), viszont a felmondás hónapokig elhúzódik, így rengeteg szabadidőm keletkezett. Nagyon kényelmes dolog otthon lenni, de én ezt az időt valami értelmesebbel szerettem volna eltölteni. Már csak azért is, mert egy munkahely (ilyen szintű) elvesztése nagyon meg tudja viselni az embert, amitől lelkileg eléggé mélypontra zuhan, és ilyenkor, az élet más területét érintő problémák is felerősödnek, amitől ez a zuhanás még nagyobb lesz. Emiatt döntöttem úgy, hogy muszáj kiszakadni, elmenekülni ebből a lelki káoszból, mintsem otthon ülni és rágódni a vélt vagy valós gondjaimon. Ami egy egyszerű időkitöltésnek indult, mára jóval túlhaladt ezen. Ami kezdetben egy üres pohárhoz volt hasonlatos, az mára már kezd megtelni tartalommal.
Mit kaptál, mit tanultál az edzésen?
Még csak 2 hónapja járok, így kicsit korainak érzem, hogy arról írjak, hogy mit tanultam.
Arról többet tudok mondani, hogy mit kaptam. Elsősorban a mozgás szeretetét. Ez azért fontos az én szempontomból, mert gyerekkorom óta utáltam a testnevelés órákat, a későbbiekben is a sport volt az, amivel a világból ki lehetett üldözni, de rendesen.
A sors iróniája viszont, hogy életem nehéz időszakaiból mindi a mozgás mentett meg – akarva-akaratlanul is (inkább akaratlanul…) ennek eredménye lett, hogy kétszer sikerült megtennem az El Caminót, amit azóta is életem legnagyobb teljesítményének tartok.
Kaptam még egy teljesen új szemléletmódot, egy másfajta világképet, ami az amúgy is háborgó lelkemben további felfordulást okozott. Itt rá kellett jönni, hogy az ember mennyire vakon és burokban él, és hiába hiszi el, hogy ezek vagy azok a dolgok léteznek a való világban, de valahogy mégsem tudja igazán. Itt kénytelen szembesülni velük és átértékelni addigi hozzáállását a dolgokhoz.
A legfontosabb, hogy kaptam még nagyszerű embereket, akikkel együtt törjük át (el, -össze, meg- …)magunkat a nehézségeken. Igazi „ninja tündérkék” ők. És végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem a fő „tündérünket”, „aki nélkül ez a műsor nem jöhetett volna létre”: Ádámot. Bár tündérnek kicsit szárnyatlan, külsőre kicsit férfias, a szoknya sem biztos, hogy jól állna neki és viszonylag kevés hajzattal rendelkezik, de ezeket a hiányokat bőven kárpótolja az a mennyiségű tudás , amivel rendelkezik, és amit lelkesen és jó szívvel próbál átadni nekünk.
Erre számítottál?
Nem. Pontosabban nem tudom mire számítottam, mert annyira lekötöttek a problémáim, hogy ezen már nem volt időm gondolkodni. E
zért aztán nem kis meglepetés ért, amikor elkezdtem.
Futás, csúszás, mászás, fekvőtámasz (a gimiben csináltam utoljára, az pedig nem tegnap volt…), izomláz ( terminátoros mozgás legalább 2 hétig…) Kék, zöld,majd lila foltok. Újabb foltok (azóta menetrend szerint jönnek..). Személyi szabadságom és emberi jogaim korlátozása fülletépés, hasbarúgás és falhozvágás keretei között az edző által. Azután ezek ismétlése a szaktársakon nem kevesebb vehemenciával…És újabb foltok. Újabb falhoz vágás by Ádám újra. Néha kiabál is, de embert nem eszik.( hál’ Istennek vegetáriánus…J) Csak üt. Vagy rúg. Ahogy kijön. De azért szokott kedves is lenni… 🙂
Megjegyzés: amire viszont végképp nem számítottam, hogy a tripla trippbergert a la van Damme, a mátrixos – megállok –a- a levegőben – és rendezem –soraimat formációt valamint az 5 pontos szívrepesztő ütést nem tudja megtanítani – sajnálatos tudáshiányra utal a részéről…Kedvességnek annyi… :
Miért ajánlanád másoknak?)
A fentebb írottak ellenére, igen ajánlanám. Elsősorban közhelyeket tudok mondani, hogy miért: a világ már nem az, mint régen, veszélyesebbé vált, így minden nőnek szüksége lenne arra, hogy meg tudja védeni magát,. Az emberek jó része nem segítene, ha baj van – inkább a be nem avatkozás biztonságosnak hitt struccpolitikáját választja. És sajnos ez az a pont, ahol már csak önmagunkra lehet számítani. A tudásra, a fellépésre, az önmagunkba vetett hitre, amit egy ilyen tanfolyam adhat. És azon túl még sokkal többre is. Hogy másként lásd a világot, mint előtte.
Mi neked a ninjutsu?
Útkeresés. Öröm. Bánat. Kérdések. Válaszok, amelyeket kapok. Ha nem, újabb kérdések sora.
Kétségek. Harc. Harc önmagammal, harc a világgal. Harc, ahol a csatamező a test, az elme, a lélek. Harcosnak lenni. Harcosnak lenni? Azzá válni? Vagy mindig is az voltam, de soha nem láttam?
Talán Paulo Coelho szavai segíthetnek a választ meglelni:
„ A fény harcosai megőrzik szemük csillogását. Itt vannak közöttünk, részt vesznek az életünkben, olyanok, mint mi, ők is üres kézzel jöttek a világra. Sokszor gyávák. Nem mindig cselekszenek helyesen. Ostobaságok miatt szenvednek, kicsinyesek, és néha úgy érzik, képtelenek fejlődni. Gyakran érzik méltatlannak magukat Isten áldására és a csodára. Sokszor nem is értik, mit keresne ezen a világon. Éjszaka álmatlanul forgolódnak, és nem találják életük értelmét. Éppen ezért harcosok ők. Mert hibáznak. Mert kérdeznek. Mert keresik az élet értelmét. Bizonyára meg is találják egyszer.”
Talán ezért van itt mindenki.
Kata
Próbáld ki egy hétig ingyen:
–
